Üzletfenntartó szövetkezet által beszedett díjak bizonylatolása


Hogyan kell bizonylatolni az üzletfenntartó szövetkezet által beszedett havi díjakat? A havi díj tartalma közös költség, szemétszállítási költség, a közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a befizetéseket a szövetkezet által kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint az év közbeni befizetéseket tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne az üzletfenntartó szövetkezetnek? Mi a helyes bizonylati rend ebben az esetben?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2021. október 14-én (453. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8677

[…] költségvetést–ha kettős könyvvitelt vezet a szövetkezet, elő kell írnia, mint előirányzatot, a fizetendő jogcímek szerint bevételként a tulajdonosokkal szembeni követelések között (kivétel a felújítási alapba fizetendő összeg, erre később visszatérünk), a tagok, a nem tag tulajdonosok által befizetett összegeket a követelésként kimutatott összeget csökkentő tételként kell elszámolni;–ha egyszeres könyvvitelt vezethet, akkor a ténylegesen, pénzügyileg rendezett összegeket kell jogcímek szerint bevételként kimutatni.A tagok, a nem tag tulajdonosok a költségvetési javaslat rájuk vonatkozó részét (az őket terhelő befizetési kötelezettséget) vagy a közgyűlésen, vagy a közgyűlési határozat alapján ismerik meg. (Célszerű azonban, ha annak összegéről a szövetkezet külön is, névre szólóan tájékoztatja a tulajdonosokat, különösen akkor, ha a közös költségekhez (több jogcímen) való hozzájárulás befizetése nem egy összegben, hanem havonta részletekben történik, valamint akkor, ha a megelőző évről túlfizetés vagy hátralék húzódik át a tárgyévre.A több jogcímen fizetendő közös költséget nem kell a szövetkezetnek számláznia, mivel a szövetkezet sem terméket nem értékesít, sem közvetlenül szolgáltatást nem nyújt a tagoknak, a nem tag tulajdonosoknak, ezért áfafizetési kötelezettség sem terheli.A lakásszövetkezeti törvény másként értelmezi a felújítást (lényegesen tágabban), mint a számviteli törvény. Ezért a szövetkezet éves költségvetése megtervezésekor külön kell meghatározni az Szt. szerinti felújítási munkákat és az ezt meghaladó, a lakásszövetkezeti törvény szerinti felújítási munkákat (természetesen ezeknek a tagokra jutó hányadát is), amelyet a tagok részére írásban kell megadni.Az Szt. szerint nem felújítási munkára, de a lakásszövetkezet szerint felújítási munkára történő, a tagok általi befizetéseket úgy kell kezelni, mint a közös költségekre történő befizetéseket, a szövetkezetnél bevételként, a tagoknál, a nem tag tulajdonosoknál az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell kimutatni.Az Szt. szerint is felújításnak minősülő munkák esetében el kell különíteni a szövetkezet tulajdonában lévő ingatlanrészen végzett felújítást a tagok, a nem tag tulajdonosok tulajdonában lévő ingatlanrészen végzett felújításoktól.A szövetkezet – mint jogi személy – tulajdonában lévő, közösen használt épületrészek felújítása céljára kapott külön hozzájárulást – a Korm. rendelet 33. §-ának (2) bekezdése szerint – végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, a kettős könyvvitelt vezetőnek halasztott bevételként elhatárolni, az egyszeres könyvvitelt vezetőnél kötelezettségként kell kimutatni. […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.