A határ túloldalán bérelt raktár
Kérdés
Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. január 13-án (458. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8748
[…] azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van", azaz a Közösségen belüli távértékesítés a fogyasztás szerinti adóztatás elvének megfelelően a termék rendeltetési helyén teljesül, a rendeltetési hely szerinti tagállamot illeti meg az adóbevétel. A nem adóalany vevők részére történő értékesítés során tehát a magyar Áfa-tv.-ben foglaltakat kell alkalmazni, és az abban meghatározott mértékű áfát kell felszámítani.A kérdés kapcsán figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a leírtak szerint egy másik EU-s országból beszerzett termékek a külföldön bérelt raktárba érkeznek, ezért a Közösségen belüli termékbeszerzéssel kapcsolatban is felmerülhet az adott tagállamban bejelentkezési, adófizetési és egyéb kötelezettség (amelyről részletes tájékoztatást az adott ország illetékes adóhatósága tud adni).2. Abban az esetben, ha a magyar társaság a külföldön bérelt raktárából átszállítja a termékeket magyarországi székhelyére, és onnan történik az értékesítés, akkor a vagyonáthelyezés szabályainak alkalmazása merül fel.Az Áfa-tv. 22. § (1) bekezdése értelmében termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése [2. § b) pontja] az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja belföldre vállalkozásának szükségleteire, amelyet a Közösség más tagállamában termel ki, állít elő, munkál meg, vásárol, illetőleg szerez be – a 19. § értelmében – ott, vagy importál oda, és a terméket ebből a tagállamból maga vagy – javára – más adja fel küldeményként, vagy fuvarozza el.A saját vagyon mozgatása kapcsán a magyar adóalany a másik tagállamban adómentes közösségi termékértékesítést, Magyarországon pedig adóköteles közösségi termékbeszerzést valósít meg [amennyiben az Áfa-tv. 12. § (2) bekezdésében foglaltak nem állnak fenn]. Az adózónak meg kell állapítania és be kell vallania a 27%-os adókulcs alá tartozó közösségi termékbeszerzése kapcsán a fizetendő adót. Amennyiben az adólevonási jog törvényi feltételei fennállnak, az így megállapított adó levonásba is helyezhető.A fent leírtak, valamint a teljesítésihely-szabályok alkalmazása szempontjából nem bír jelentőséggel az, hogy a társaság nem bérli a raktárt, hanem raktározási szolgáltatást vesz igénybe.Azzal kapcsolatban, hogy a bérelt raktár keletkeztet-e telephelyet, a kérdésben szereplő információk alapján egzakt válasz nem adható. Amennyiben az érintett ország és Magyarország között van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, úgy a telephely fennállásának kérdése az abban foglaltak szerint vizsgálandó.Ezen túl nem ismertek a magyar társaság tevékenységvégzésének egyéb körülményei sem, különösen az, hogy a tevékenységével összefüggésben keletkezik-e neki külföldön gazdasági célú letelepedési helye (Áfa-tv. 254. §-a).Az Áfa-tv. […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. január 13-án (458. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8748
[…] azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van", azaz a Közösségen belüli távértékesítés a fogyasztás szerinti adóztatás elvének megfelelően a termék rendeltetési helyén teljesül, a rendeltetési hely szerinti tagállamot illeti meg az adóbevétel. A nem adóalany vevők részére történő értékesítés során tehát a magyar Áfa-tv.-ben foglaltakat kell alkalmazni, és az abban meghatározott mértékű áfát kell felszámítani.A kérdés kapcsán figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a leírtak szerint egy másik EU-s országból beszerzett termékek a külföldön bérelt raktárba érkeznek, ezért a Közösségen belüli termékbeszerzéssel kapcsolatban is felmerülhet az adott tagállamban bejelentkezési, adófizetési és egyéb kötelezettség (amelyről részletes tájékoztatást az adott ország illetékes adóhatósága tud adni).2. Abban az esetben, ha a magyar társaság a külföldön bérelt raktárából átszállítja a termékeket magyarországi székhelyére, és onnan történik az értékesítés, akkor a vagyonáthelyezés szabályainak alkalmazása merül fel.Az Áfa-tv. 22. § (1) bekezdése értelmében termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése [2. § b) pontja] az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja belföldre vállalkozásának szükségleteire, amelyet a Közösség más tagállamában termel ki, állít elő, munkál meg, vásárol, illetőleg szerez be – a 19. § értelmében – ott, vagy importál oda, és a terméket ebből a tagállamból maga vagy – javára – más adja fel küldeményként, vagy fuvarozza el.A saját vagyon mozgatása kapcsán a magyar adóalany a másik tagállamban adómentes közösségi termékértékesítést, Magyarországon pedig adóköteles közösségi termékbeszerzést valósít meg [amennyiben az Áfa-tv. 12. § (2) bekezdésében foglaltak nem állnak fenn]. Az adózónak meg kell állapítania és be kell vallania a 27%-os adókulcs alá tartozó közösségi termékbeszerzése kapcsán a fizetendő adót. Amennyiben az adólevonási jog törvényi feltételei fennállnak, az így megállapított adó levonásba is helyezhető.A fent leírtak, valamint a teljesítésihely-szabályok alkalmazása szempontjából nem bír jelentőséggel az, hogy a társaság nem bérli a raktárt, hanem raktározási szolgáltatást vesz igénybe.Azzal kapcsolatban, hogy a bérelt raktár keletkeztet-e telephelyet, a kérdésben szereplő információk alapján egzakt válasz nem adható. Amennyiben az érintett ország és Magyarország között van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, úgy a telephely fennállásának kérdése az abban foglaltak szerint vizsgálandó.Ezen túl nem ismertek a magyar társaság tevékenységvégzésének egyéb körülményei sem, különösen az, hogy a tevékenységével összefüggésben keletkezik-e neki külföldön gazdasági célú letelepedési helye (Áfa-tv. 254. §-a).Az Áfa-tv. […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
