Szerb állampolgár jövedelmet nem, de osztalékot felvesz
Kérdés
Magyarországon bejegyzett kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője szerb állampolgár. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, tajszáma nincsen. Szerepeltetni kell a 08-as bevallásban? Amennyiben osztalékot vesz fel, hogyan kell adózni és a 08-as bevallásban szerepeltetni?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. március 9-én (481. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9132
[…] Azon személy esetében, aki egyidejűleg mindkét Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll vagy önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén a lakóhelye van.– Azon személy esetében, aki egyik Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll, és a másik Szerződő Fél felségterületén önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén munkaviszonyban áll.Az SRB/HUN 101 jelű nyomtatvány igazolja, hogy a munkavállaló a Szerb Köztársaság területén folytatott tevékenysége (munkaviszonya) alapján Szerbiában biztosított, így a szerb szabályokat kell alkalmazni esetében. Az igazolást szerbiai hatóság állítja ki, és ez alapján lehet igazolni, hogy Magyarországon nem áll fenn a biztosítási jogviszony, és így 08-as bevallási kötelezettség.Ha a kft. szerb ügyvezetője díjazásban részesülne, úgy az nem önálló munkából származó jövedelemnek minősül, és a magyar szja-törvény szerint Magyarországon adózik. Ez abban az esetben igaz, ha a magánszemély Magyarországon minősül belföldi illetőségűnek, azaz Magyarországon él. Belföldi illetőség és jövedelem hiányában szja-fizetési kötelezettség és így a 08-as bevallási kötelezettség sem merül fel.Az osztalék magyarországi adóztatásához meg kell vizsgálni a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, amely jelenleg még Szerbia vonatkozásban a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között kötött Egyezmény. [A 2003. évi XXV. törvény hirdette ki a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 2001. június 20-án aláírt Egyezményt.] Az egyezmény 10. cikke szerint:"1. Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizet, megadóztatható ebben a másik Államban.2. Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerződő Államban is, amelyben az osztalékot fizető […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*