Munkaidőkeret alatt teljesítendő munkaidő
Kérdés
Egy lottózó nyitvatartási ideje hétfőtől péntekig napi 7 óra (07.50–15.10 óráig) 20 perc munkaközi szünettel, mely bérezetlen, mivel nem része a munkaidőnek! Szombat–vasárnap 4 órán át, 08.00–12.00 óráig tart nyitva. Negyedéves munkaidőkeretben, részmunkaidős munkaszerződéssel szeretnénk alkalmazni nyugdíjas dolgozót, aki mellett egyszerűsített munkaszerződéssel is alkalmazunk 1 főt. Hogyan kell meghatározni a munkaviszonyos munkavállalók negyedéves munkaidőkeretét (mivel hétköznap és hétvégén is dolgozhat, ahol eltér a napi óraszám) és a garantált bérminimum összegét havibér esetén? Praktikusabb lenne az órabér? Ha igen, akkor az hogyan alakulna? Példával kérném a segítségüket!
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. április 13-án (483. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9154
[…] ugyanannyi, mint az általános munkarendben foglalkoztatott dolgozóé, annyi különbséggel, hogy ezt a munkaidőt egy szabadabb beosztás szerint, egyenlőtlenül is felhasználhatja a munkáltató. A munkaidő beosztásának joga ugyanis a munkáltatót illeti meg azzal a feltétellel, hogy az aktuális beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bekezdés]. A munkaidőkeret alatt teljesítendő munkaidő meghatározásához tehát tudnunk kell, hogy a keret időszakában mennyit kellene dolgoznia a részmunkaidős munkavállalónak akkor, ha az általános munkarend szerint lenne beosztva. Az általános munkarend alkalmazása esetén a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig egyenlően osztja be. Ez azt jelenti, hogy pl. egy napi 6 órában foglalkoztatott munkavállaló általános munkarend szerint 5 nap alatt heti 30 órát dolgozik. Abban az esetben, ha ugyanez a napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló egyhetes munkaidőkeretben dolgozna, a felhasználható munkaideje éppúgy 30 óra lenne, mint az általános munkarendben dolgozó társáé, csak a beosztás lehetne szabadabb. Ebben az esetben a dolgozó beosztható lenne akár szombati vagy vasárnapi munkavégzésre is, illetve a munkaideje is lehetne az egyes napokon eltérő. Az elv abban az esetben sem változik, ha 3 havi munkaidőkeretben történik a beosztás. Például a 2023. április 1-től június 30-ig tartó munkaidőkeret időszakában az alábbiak szerint történik a ledolgozandó munkaidő meghatározása a 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó esetében: Az érintett időszakban az általános munkarend szerint összesen 61 munkanap van, tekintettel arra, hogy nagypéntek, húsvéthétfő, május 1. és pünkösdhétfő munkaszüneti napok. Tehát a munkáltató rendelkezésére áll (61×6) 366 óra munkaidő, amit beoszthat. A munkabér megállapítására az általános szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az alapbért időbérben kell meghatározni [Mt. 136. § (2) bekezdés], legalább a minimálbérnek vagy a garantált bérminimumnak megfelelő összegben. Részmunkaidő esetén természetesen a minimumösszeg arányos része jár. […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. április 13-án (483. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9154
[…] ugyanannyi, mint az általános munkarendben foglalkoztatott dolgozóé, annyi különbséggel, hogy ezt a munkaidőt egy szabadabb beosztás szerint, egyenlőtlenül is felhasználhatja a munkáltató. A munkaidő beosztásának joga ugyanis a munkáltatót illeti meg azzal a feltétellel, hogy az aktuális beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bekezdés]. A munkaidőkeret alatt teljesítendő munkaidő meghatározásához tehát tudnunk kell, hogy a keret időszakában mennyit kellene dolgoznia a részmunkaidős munkavállalónak akkor, ha az általános munkarend szerint lenne beosztva. Az általános munkarend alkalmazása esetén a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig egyenlően osztja be. Ez azt jelenti, hogy pl. egy napi 6 órában foglalkoztatott munkavállaló általános munkarend szerint 5 nap alatt heti 30 órát dolgozik. Abban az esetben, ha ugyanez a napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló egyhetes munkaidőkeretben dolgozna, a felhasználható munkaideje éppúgy 30 óra lenne, mint az általános munkarendben dolgozó társáé, csak a beosztás lehetne szabadabb. Ebben az esetben a dolgozó beosztható lenne akár szombati vagy vasárnapi munkavégzésre is, illetve a munkaideje is lehetne az egyes napokon eltérő. Az elv abban az esetben sem változik, ha 3 havi munkaidőkeretben történik a beosztás. Például a 2023. április 1-től június 30-ig tartó munkaidőkeret időszakában az alábbiak szerint történik a ledolgozandó munkaidő meghatározása a 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó esetében: Az érintett időszakban az általános munkarend szerint összesen 61 munkanap van, tekintettel arra, hogy nagypéntek, húsvéthétfő, május 1. és pünkösdhétfő munkaszüneti napok. Tehát a munkáltató rendelkezésére áll (61×6) 366 óra munkaidő, amit beoszthat. A munkabér megállapítására az általános szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az alapbért időbérben kell meghatározni [Mt. 136. § (2) bekezdés], legalább a minimálbérnek vagy a garantált bérminimumnak megfelelő összegben. Részmunkaidő esetén természetesen a minimumösszeg arányos része jár. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
