Kiváláshoz kapcsolódó áfa-, illeték-, kivakérdések


Adott a Kereskedő Kft., amelynek tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 99,6%-os és 0,4%-os arányban. A társaság 2021. 01. 01. óta kivaadózás alatt működik, előtte a társasági adó hatálya alá tartozott. A társaság rendelkezik egy nagy értékű ingatlannal, amelyben tevékenységét folytatja. Az ingatlant a társaság 1997-ben építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. A társaság a saját tulajdonú ingatlanját mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfamentesen végzi. Gazdasági megfontolások mérlegelése után felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy az ingatlant el szeretnék választani a tevékenységtől. Ennek módja az átalakulás, azon belül is a kiválás. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság Kereskedő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, az alaptevékenység, 2. új társaság Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek és ingatlan). A kiválást követően az Ingatlan Kft. bérbe adná az ingatlanját a tevékenység végzéséhez a Kereskedő Kft.-nek. Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának a jelenlegi tulajdoni aránnyal. A társaság tulajdonosai nem terveznek pénzeszközt szerezni az átalakulás kapcsán. A kérdéseim a következők:
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. november 21-én (516. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9741

[…] elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie. E beszámoló elkészítése során meg kell állapítani a Katv. 28. § (4a) bekezdése szerinti ún. áttérési különbözetet. Ha az áttérési különbözet pozitív, akkor a vállalkozás dönthet úgy, hogya) az eredménytartalék terhére ezzel az összeggel azonos összegű lekötött tartalékot képez. Az így képzett lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben – a társaságiadó-alanyokra vonatkozó előírások szerinti – fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz a lekötést követő négy adóévben beruházást kell eszközölni,b) lekötött tartalékot nem képez, akkor ezen összegre a kivaalanyiság utolsó napján hatályos Tao-tv. 19. §-a szerinti adókulccsal társasági adót kell megállapítani, a kivabevallásban bevallani és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.A kivaalanyiság megszűnése miatt a vállalkozásnak az Art. 52. § (1) bekezdés c) pont alapján soron kívüli adóbevallásokat kell benyújtania. Az Art. 52. § (2) és (3) bekezdése írja elő, hogy a soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról (a kiva ilyennek minősül) és az általános forgalmi adóról, valamint azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról is a kötelezettséget kiváltó eseményt (a megszűnést) követő 30 napon belül kell benyújtani.A kivaalanyiság kiválás miatti megszűnését követően a Katv. 19. § (8) bekezdése szerint a kivaadózás az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban ismételten nem választható. Kivételt fogalmaz meg azonban a Katv. 19. § (8a) bekezdése, amely szerint, ha a kiválása) nem minősül a Tao-tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak, ésb) könyv szerinti értéken történik, akkora kiválás napját követő 15 napon belül a vállalkozás a NAV-hoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja az adóalanyiságot. Ez esetben az adóalanyiság a kiválás napját követő nappal jön létre.Ha a vállalkozás él (élhet) ezzel a lehetőséggel, akkor a kivaalanyiság megszűnése miatt lekötött tartalékba helyezett áttérési különbözetet a Tao-tv. 7. § (15) bekezdése alapján beruházásra kell a képzést követő négy adóévben felhasználnia. Ha ez nem történik meg, akkor a Katv. 28. § (1) bekezdése szerint társasági adót kell megállapítani és megfizetni az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában. Eltérően azonban a Tao-tv. 7. § (15) bekezdésben foglaltaktól, a Katv. 28. § (4b) bekezdése szerint a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell felszámítani.4. Átalakulás (kiválás) során a magánszemély – az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdése szerint – értékpapír formában szerez jövedelmet, amely az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből azzal a résszel egyezik meg, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Kivételt fogalmaz meg azonban az Szja-tv. 77/A. (2) bekezdése. E bekezdés c) pontja a kivételek között sorolja fel azt az esetet, amikor az értékpapírt a magánszemély átalakuló, egyesülő, szétváló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jogutódjában szerezte. Ennek alapán a magánszemélyeknek szja-fizetési kötelezettségük a vagyonszerzéskor nem merül fel.Az Szja-tv. 77/A. § (4) bekezdésében foglaltak alapján azonban a jogutódnak adatot kell szolgáltatni a NAV felé az adóévet követő január 31-éig a juttatott értékpapírról, […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.