Bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdések
Kérdés
A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint:
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. március 6-án (521. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9832
[…] vagyonkezelési szerződést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki vállalja, hogy egy családtagja vagy jó ismerőse bizalmi vagyonkezelője lesz, akkor másvalaki javára újabb ilyen megbízást már nem vállalhat el. A bizalmi vagyonkezelő felé elvárás, hogy jelezze a kockázatokat. Éppen emiatt a jó vagyonkezelő egy olyan pénzügyi szakember, aki jártas a menedzsmentben, megfelelően kommunikál a partnerekkel, érti a bankok és hitelintézetek konstrukcióit, képes több bankszámla egyidejű hatékony kezelésére, és folyamatos kontrollingot folytat.3. Üzletszerű bizalmi vagyonkezelőknek engedélyeztetni kell a tevékenységüket, a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra csak bejelentési kötelezettség van az MNB felé.4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása esetén az ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított, nem realizált eszközérték-növekményt (a továbbiakban: eszközérték-növekmény) kell megállapítani. A számítás során keletkező pozitív különbözet nem realizált eszközérték-növekménynek minősül, de nem adóköteles jövedelem.5. A magyar adószabályok szerint a vagyon átadása illetékmentes, illetve a vagyonkiadás is lehet az, amennyiben a kedvezményezett a vagyonrendelőnek egyenes ági rokona, felesége vagy testvére.A jövedelemadózási szabályokat az Szja-tv. 65/C. §-a tartalmazza. A kezelt vagyon kedvezményezett részére történő kiadása kapcsán vizsgálandó, hogy:– Az adott vagyonelem kiadására mikor került sor? A vagyonátadást követő 5 éven belül vagy azon túl?– A vagyonátadáshoz kapcsolódóan eszközérték-növekmény meg lett-e állapítva?– A vagyonkiadás az átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában valósul-e meg?Öt éven belüli vagyonkiadás esetén az eszközérték-növekmény erejéig osztalékként adóköteles:– 5 éven belüli, az indulótőke […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. március 6-án (521. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9832
[…] vagyonkezelési szerződést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki vállalja, hogy egy családtagja vagy jó ismerőse bizalmi vagyonkezelője lesz, akkor másvalaki javára újabb ilyen megbízást már nem vállalhat el. A bizalmi vagyonkezelő felé elvárás, hogy jelezze a kockázatokat. Éppen emiatt a jó vagyonkezelő egy olyan pénzügyi szakember, aki jártas a menedzsmentben, megfelelően kommunikál a partnerekkel, érti a bankok és hitelintézetek konstrukcióit, képes több bankszámla egyidejű hatékony kezelésére, és folyamatos kontrollingot folytat.3. Üzletszerű bizalmi vagyonkezelőknek engedélyeztetni kell a tevékenységüket, a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra csak bejelentési kötelezettség van az MNB felé.4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása esetén az ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított, nem realizált eszközérték-növekményt (a továbbiakban: eszközérték-növekmény) kell megállapítani. A számítás során keletkező pozitív különbözet nem realizált eszközérték-növekménynek minősül, de nem adóköteles jövedelem.5. A magyar adószabályok szerint a vagyon átadása illetékmentes, illetve a vagyonkiadás is lehet az, amennyiben a kedvezményezett a vagyonrendelőnek egyenes ági rokona, felesége vagy testvére.A jövedelemadózási szabályokat az Szja-tv. 65/C. §-a tartalmazza. A kezelt vagyon kedvezményezett részére történő kiadása kapcsán vizsgálandó, hogy:– Az adott vagyonelem kiadására mikor került sor? A vagyonátadást követő 5 éven belül vagy azon túl?– A vagyonátadáshoz kapcsolódóan eszközérték-növekmény meg lett-e állapítva?– A vagyonkiadás az átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában valósul-e meg?Öt éven belüli vagyonkiadás esetén az eszközérték-növekmény erejéig osztalékként adóköteles:– 5 éven belüli, az indulótőke […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
