Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. március 6-án (521. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9833

[…] saját nevében a vagyonkezelt vagyon tekintetében a kimenő számlákat, illetve a vagyonkezelt vagyonhoz kapcsolódó bejövő számlák is a vagyonkezelő nevére szólnak, ezeket a kimenő és bejövő számlákat a vagyonkezelt vagyon könyvelésében kell elszámolnia, azok a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A számviteli törvény 40/A. §-a (1)–(2) bekezdései szerint a kezelt vagyonnál a saját tőke az indulótőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze. Az indulótőke a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközök számviteli törvény 50. §-a (9) bekezdése szerinti – azaz a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti együttes – értéke, csökkentve azt a bizalmi vagyonkezelés során kiadott vagyon összegével. A bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének meghatározásáról a számviteli törvény és a Ptk. külön nem rendelkezik, indokolt azonban – különösen a későbbi viták elkerülése érdekében – a vagyonrendeléskor érvényes piaci értékből kiindulni. Az indulótőke összegének növekedésére csak a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítása útján kerülhet sor.A számviteli törvény általános szabályai szerinti eredménytartaléknak megfelelő tartalék a kezelt vagyon előző üzleti éveinek adózott eredményét tartalmazza, de ezenkívül tartalékot érintő tételként kell elszámolni a lekötött tartalékba helyezett összegeket, illetve azok feloldásait is. A tartalékot csökkentő tételként kell kimutatni a bizalmi vagyonkezelés során teljesített hozamkifizetés összegét. A számviteli törvény 40/A. § ának (5)–(6) bekezdései szabályozzák a lekötött tartalékként, valamint az értékelési tartalékként szerepeltethető összegek jogcímeit is.A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás saját tevékenységéről – azaz a vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői díj ellenében végzett tevékenységéről –, a kezelt vagyon(ok)on kívüli eszközeiről, forrásairól a számviteli törvény általános szabályai szerint számol be. Így a vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat a vagyonkezelő saját könyvvezetésében a számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének előírása szerint értékesítés nettó árbevételeként és a vagyonrendelővel szembeni követelésként kell kimutatnia. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a Ptk. 6.322. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor a vagyonkezelőnél a pénzbefolyással egyidejűleg a vagyonrendelővel szembeni követelés megszűnik. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a kezelt vagyonról vezetett külön könyvvezetésben is el kell számolni, mivel az tartalmazza a vagyonkezelő kezelt vagyonnal összefüggő kötelezettségeit. A kezelt vagyon külön vezetett könyvvezetésében a vagyonrendelővel szemben fennálló tartozást a saját tőke (a kezelt vagyoni eszközök és jogok, valamint az azokat terhelő kötelezettségek különbözete) testesíti meg. Ha a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg a saját tőke (annak megfelelő eleme) terhére kell elszámolni.A vagyonrendelőnél a számviteli törvény 27. §-a (9) bekezdésének előírása alapján a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak kivezetésével egyidejűleg vagyonkezelővel szembeni tartós követelés keletkezik. A vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat a vagyonrendelőnél – és nem a kezelt vagyon terhére – igénybe vett szolgáltatásként és a vagyonkezelővel szembeni kötelezettségként kell figyelembe venni, illetve kimutatni. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül […]