Teljesítésigazolással kapcsolatos követelmények


Teljesítésigazolással kapcsolatban kérdezem: a megrendelő által kiállított teljesítésigazolást mindkét félnek kötelezően alá kell-e írnia? Törvényi hivatkozást erre vonatkozóan nem találtam, de a számviteli törvény 29. § (1) bekezdése és 72. § (2) pontja, az áfatörvény 163. § (2) pontja alapján egy későbbi jogvita miatt célszerű lehet. A megrendelő a teljesítésigazolás kiállításával és aláírásával elfogadja a teljesítést, a vállalkozó pedig aláírásával tudomásul veszi azt, így határidőn belül számlázni tud. Szeretném megkérdezni továbbá, hogy szükséges-e az eredeti aláírt teljesítésigazolás, vagy elfogadható az, ha az általunk aláírt teljesítésigazolást elektronikusan aláírjuk, de a partner csak kézzel ír alá, és azt e-mailen küldi meg részünkre (a postai költséget megspórolva)? A legtöbb partner már elektronikus számlát állít ki, és külön postai úton küldi meg hozzá az eredeti, aláírt teljesítésigazolást. Szükség van-e erre, vagy elfogadható az e-mailen megküldött, általa kézzel aláírt teljesítésigazolás is? Mindkét esetben kérdezném, akkor is, amikor mi vagyunk a megbízók és mi állítjuk ki a teljesítésigazolást, vagy amikor mi vagyunk a megbízottak, és részünkre küldik meg a teljesítésigazolást.


Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. június 12-én (527. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9940

[…] megrendelő részéről nem teljesültek). Ebben az esetben a vállalkozónak az elvégzett szolgáltatások, átadott termékek közvetlen költségeit, illetve bekerülési értékét saját termelésű vagy vásárolt készletként készletre kell vennie. Amennyiben a megrendelő a teljesítést elfogadja, de részben vitatja, hogy az nem a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően történt, akkor csak a megrendelő által elfogadott összeget lehet számlázni, árbevételként elszámolni.Hogy a szerződés szerinti teljesítés mikor következik be, az a szerződő felek megállapodásán alapul. Így például megállapodhatnak abban is, hogy a szerződés szerinti teljesítés a megrendelő által kiállított teljesítésigazolással valósul meg. Szintén a szerződő felek megállapodása az is, hogy a teljesítésigazolás egyoldalú vagy kétoldalú jognyilatkozattal érvényes. Egyoldalú jognyilatkozat esetében a megrendelő írja alá a teljesítésigazolást, kétoldalú jognyilatkozat esetében pedig mindkét fél. A megrendelő által kiállított teljesítésigazolás azonban számviteli bizonylat lesz, így el kell dönteni, hogy az elektronikus bizonylat vagy papíralapú bizonylat lesz. Amennyiben mind a két fél aláírásában állapodtak meg, akkor a teljesítésigazolást mind a két fél vagy elektronikusan írja alá, vagy mind a két fél kézzel (azaz vegyes megoldás nem elfogadható). Minden esetben az eredetiben aláírt példányt kell megőrizni.Az elektronikus formában kiállított bizonylatot a számviteli törvény 169. § (5) bekezdése alapján – az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a számviteli törvény 167. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek a figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni. Oly módon kell ezt megtenni, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, kizárva az utólagos módosítás lehetőségét.A digitális archiválás szabályait a digitális archiválás szabályairól szóló 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet (a továbbiakban: archiválási rendelet) tartalmazza. Az archiválási rendelet értelmében nincs akadálya annak, hogy az elektronikus bizonylatokat az archiválási rendelet 5. § szerinti elektronikus aláírással ellátva őrizzék meg, betartva az archiválási rendelet 3. § szerinti feltételét. Eszerint a megőrzésre kötelezett a megőrzési kötelezettség lejártáig folyamatosan köteles biztosítani, hogy az elektronikus dokumentum megőrzése olyan módon történjen, amely védi az elektronikus dokumentumot a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés, az […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.