Vagyonkezelő – kimenő és bejövő számlák könyvelése, rendezése
Kérdés
Vagyonkezelő kft. nem üzletszerű vagyonkezelést végez egy kezelt vagyon vonatkozásában. A vagyonrendelő egy magánszemély. Egyéb gazdasági tevékenységet nem végez a vagyonkezelésen kívül. A szállító vagyonkezelési szolgáltatás érdekében felmerült adótanácsadási díjat számláz. Helyes-e a számla könyvelése a vagyonkezelő kft. könyveiben: T 52/466 – K 454? Az áfát a vagyonkezelő kft. vallja be adóbevallásában, és rendezi a NAV felé. A vagyonkezelési szerződés szerint a felmerülő adótanácsadói, könyvelői, ügyvédi költségek fedezetéül kizárólag a kezelt vagyon hozama szolgál fedezetül. A kezelt vagyon könyveiben szerepel a kezelt vagyon elkülönített bankszámlája, melyen a hozamok (osztalék, kamat stb.) kerülnek nyilvántartásra. A BVK-t és a KV-t két külön „vállalatként” könyveljük, hogy a beszámolójuk könyvviteli alátámasztása és a beszámoló alátámasztása biztosított legyen. Hogyan történik a kezelt vagyon könyvelésében a hozamból történő pénzügyi rendezés, és ezzel összefüggésben a vagyonkezelő kft. könyveiben hogyan fut ki a szállítói kötelezettség? Helyes-e az alábbi könyvelés?
Kezelt vagyonnál: T 413 – K 384 bruttó összeg vagyonkezelő felé utalás.
BVK-nál és a vagyonkezelő könyvelésében: T 384 K milyen főkönyvi szám?
Szállító kifizetése a vagyonkezelő kft.-ből: T 454 – K 384. Esetleg más a helyes könyvelési megoldás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. augusztus 28-án (530. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10002
[…] kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat, így a bizalmi vagyonkezelőnek kizárólag a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében kell szerepeltetnie, a saját cégének mint vagyonkezelőnek a könyvvezetésétől elkülönítve. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében nem jelenhet meg.A bizalmi vagyonkezelőnek a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében a bizalmi vagyonnal kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a számviteli törvény általános szabályai szerint kell elszámolnia. Ebből következően, bár a vagyonkezelő állítja ki saját nevében a vagyonkezelt vagyon tekintetében a kimenő számlákat, illetve a vagyonkezelt vagyonhoz kapcsolódó bejövő számlák is a vagyonkezelő nevére szólnak, ezeket a kimenő és bejövő számlákat a vagyonkezelt vagyon könyvelésében kell elszámolnia, azok a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A számviteli törvény általános szabályai szerinti eredménytartaléknak megfelelő tartalék a kezelt vagyon előző üzleti éveinek adózott eredményét tartalmazza, de ezenkívül tartalékot érintő tételként kell elszámolni a lekötött tartalékba helyezett összegeket, illetve azok feloldásait is. A tartalékot csökkentő tételként kell kimutatni a bizalmi vagyonkezelés során teljesített hozamkifizetés összegét. A számviteli törvény 40/A. § ának (5)–(6) bekezdései szabályozzák a lekötött tartalékként, valamint az értékelési tartalékként szerepeltethető összegek jogcímeit is.A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás saját tevékenységéről – azaz a vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői díj ellenében végzett tevékenységéről –, a kezelt vagyon(ok)on kívüli eszközeiről, forrásairól a számviteli törvény általános szabályai szerint számol be. Így a vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat, adótanácsadó díjat stb. a vagyonkezelő saját könyvvezetésében a számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének előírása szerint értékesítés nettó árbevételeként és a vagyonrendelővel szembeni követelésként kell kimutatnia. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a Ptk. 6.322. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor a vagyonkezelőnél a pénzbefolyással egyidejűleg a vagyonrendelővel szembeni követelés megszűnik. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a kezelt vagyonról vezetett külön könyvvezetésben is el kell számolni, mivel az tartalmazza a vagyonkezelő […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. augusztus 28-án (530. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10002
[…] kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat, így a bizalmi vagyonkezelőnek kizárólag a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében kell szerepeltetnie, a saját cégének mint vagyonkezelőnek a könyvvezetésétől elkülönítve. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében nem jelenhet meg.A bizalmi vagyonkezelőnek a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében a bizalmi vagyonnal kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a számviteli törvény általános szabályai szerint kell elszámolnia. Ebből következően, bár a vagyonkezelő állítja ki saját nevében a vagyonkezelt vagyon tekintetében a kimenő számlákat, illetve a vagyonkezelt vagyonhoz kapcsolódó bejövő számlák is a vagyonkezelő nevére szólnak, ezeket a kimenő és bejövő számlákat a vagyonkezelt vagyon könyvelésében kell elszámolnia, azok a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A számviteli törvény általános szabályai szerinti eredménytartaléknak megfelelő tartalék a kezelt vagyon előző üzleti éveinek adózott eredményét tartalmazza, de ezenkívül tartalékot érintő tételként kell elszámolni a lekötött tartalékba helyezett összegeket, illetve azok feloldásait is. A tartalékot csökkentő tételként kell kimutatni a bizalmi vagyonkezelés során teljesített hozamkifizetés összegét. A számviteli törvény 40/A. § ának (5)–(6) bekezdései szabályozzák a lekötött tartalékként, valamint az értékelési tartalékként szerepeltethető összegek jogcímeit is.A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás saját tevékenységéről – azaz a vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői díj ellenében végzett tevékenységéről –, a kezelt vagyon(ok)on kívüli eszközeiről, forrásairól a számviteli törvény általános szabályai szerint számol be. Így a vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat, adótanácsadó díjat stb. a vagyonkezelő saját könyvvezetésében a számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének előírása szerint értékesítés nettó árbevételeként és a vagyonrendelővel szembeni követelésként kell kimutatnia. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a Ptk. 6.322. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor a vagyonkezelőnél a pénzbefolyással egyidejűleg a vagyonrendelővel szembeni követelés megszűnik. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a kezelt vagyonról vezetett külön könyvvezetésben is el kell számolni, mivel az tartalmazza a vagyonkezelő […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
