Ingatlan értékhelyesbítése


Közel 30 éve tulajdonunkban van egy ingatlan, amelynek a bekerülési értéke 6,3 millió Ft volt, a jelenlegi könyv szerinti értéke 2,2 millió Ft, az ingatlan-értékbecslő az ingatlan piaci értékét 120 millió forintban határozta meg. Ezért a könyvvizsgáló kérte az értékhelyesbítés alkalmazását. Ekkora eltérésről már kötelező alkalmaznunk az értékhelyesbítést vagy választási lehetőségünk van? Az értékhelyesbítést alkalmazhatjuk-e csak egy-egy eszközcsoportra, vagy a társaság összes eszközére kell? Amennyiben elvégezzük az értékelést, onnantól kezdve ezt minden évben meg kell tennünk, vagy csak egy üzleti évben, amikor a feltételek fennállnak? Könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. A piaci ár megállapításához független értékbecslőt bízunk meg. Amennyiben minden évben értékbecslőt kell igénybe venni, minden évben könyvvizsgálóval is hitelesíteni kell az ingatlanok értékét? A számviteli politikában az értékeléssel kapcsolatban mit kell szerepeltetni? A számviteli politikában jelenleg jelentős összegnek 150 millió forintot határoztunk meg. Ez befolyásolja az értékhelyesbítés könyvelését? A jelentős összeget, a 150 millió forintot eszközönként vagy az értékhelyesbítéssel érintett eszközcsoportonként kell számolnunk? Értékhelyesbítésnél külön meg kell határoznunk, hogy mit tekintünk jelentős összegnek? Az átértékelt ingatlanok értéke hogyan változik az értékhelyesbítés után? Amennyiben lehetőség van, egy konkrét példán keresztül legyenek szívesek bemutatni az értékhelyesbítés alkalmazását. Egyéb szervezetnek minősülő szervezet vagyunk, jegyzett tőkénk nincs, osztalékot nem fizetünk.


Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. szeptember 11-én (531. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10016

[…] mert ekkora összeggel a saját tőke értéke is megnő. Az egyéb szervezet valós értéke bemutatásáért felelős könyvvizsgáló nem véletlenül kérte az értékhelyesbítés alkalmazását!A befektetett eszközök piaci értéken történő értékelése (értékhelyesbítés alkalmazása) tehát nem kötelező! Akkor indokolt, ha az adott eszköznél (lehet az ingatlan is, műszaki gép és egyéb eszköz is, de még befektetett pénzügyi eszköz is) a könyv szerinti (ingatlannál a nettó) értéket a dokumentált piaci érték jelentősen meghaladja. A piaci érték megállapításához nem kell feltétlenül értékbecslőt megbízni, az értékbecslést maga az egyéb szervezet is elvégezheti. Az Szt. 59. §-ának (2) bekezdése szerint a piaci érték megállapításának helyességét, szabályszerűségét a könyvvizsgálónak kell ellenőriznie, tőle függ, hogy elfogadja vagy nem az egyéb szervezet dokumentumát.Természetesen, ha már alkalmazták valamely eszköznél a piaci értéken történő értékelést, akkor a következő évben is meg kell győződni a piaci érték helyességéről, és a megállapításnak megfelelően az értékhelyesbítést növelni, illetve csökkenteni kell, mindaddig, amíg az adott eszközt az állományból (a könyvekből) ki nem vezetik! Ha az eszköz könyvekből történő kivezetése előtt még értékhelyesbítést mutatnak ki, a kivezetéskor az értékhelyesbítést az értékelési tartalékkal való összevezetéssel kell megszüntetni.Az Szt. 14. §-ának (3) bekezdése határozza meg, hogy mit kell a számviteli politikában rögzíteni. Többek között a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényeges és jelentős. Ez azonban még az egyéb szervezet esetében sem lehet egyetlen egy érték (pl. 150 millió forint!) Mivel az eszközöket, a kötelezettségeket kell értékelni, nyilvánvaló, hogy az egyedi eszközhöz, kötelezettséghez viszonyítva kell a jelentősebb összeget meghatározni. A 150 millió forint […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.