Beruházás ellenértékeként hitelesített energiamegtakarítás (HEM)
Kérdés
Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. október 9-én (533. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10045
[…] végezték (jelen esetben ez a „B” cég).A kérdésben leírt esetben a tartozásátvállalás valójában ellenérték fejében történt, mivel az „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján a hitelesített energiamegtakarítás jogosultja az „A” cég lett. Ez számvitelileg úgy követhető, hogy a „B” cég az általa nyilvántartásba vett HEM-et „értékesíti” az „A” cég részére, és beszámítják a tartozásátvállalás értékébe.A vásárolt anyag általános szabályai szerint az energiamegtakarítás anyagkészletként kimutatott értékét az energiamegtakarítás értékesítésekor – az értékesített mennyiséggel arányosan – az eladott áruk beszerzési értékeként kell könyvelni: T 814 – K 211, az eladási árát árbevételként kell számlázni az áfa felszámításával: T 311 – K 91-92, 467, a halasztott bevételként kimutatott értékét – az értékesítéssel arányosan – pedig meg kell szüntetni: T 4832 – K 9647.Az előbbiek figyelembevétele mellett a „B” cégnek kell az energiamegtakarítást értékesítenie az „A” cég felé történő számlázással, az áfa felszámításával: T 311 – K 91-92, 467, a készletérték csökkenését ki kell vezetni: T 814 – K 211 (itt a hitelesített energiamegtakarítás auditált nyilvántartásba vételi értékét), az időbelileg elhatárolt értéket pedig meg kell szüntetni: T 4832 – K 9647.Mivel az energiamegtakarítás „értékesítése” a tartozásátvállaláshoz kapcsolódik, a „B” cégnek az „A” céggel szembeni (itt a 311. számlán lévő) követelését össze kell vezetni az „A” cég által átvállalt (kifizetett) tartozás (a 455. számlán kimutatott) összegével: T 455 – K 311, és csak a 455. számlán fennmaradó különbözetet kell – mint átvállalt kötelezettséget – egyéb bevételként könyvelni: T 455 – K 9644, és azt halasztott bevételként időbelileg elhatárolni: T 9644 – K 4832, az időbeli elhatárolást pedig az energiahatékony beruházással megvalósult eszköz (eszközbővülés) értékcsökkenésével arányos összegben kell megszüntetni: T 4832 – K 9644.Az „A” cégnél a „C” cég „B” cég nevére szóló számlája kiegyenlítésekor, ha a tartozásátvállalás ellenérték fejében történik, a számla ellenértékének a kifizetését a „B” céggel szembeni követelésként kell könyvelni: T 368 – K 384, mint egyéb követelést.Az „A” cégnél a „B” cégtől átvett (a „B” cég által számlázott) energiamegtakarítást vásárolt anyagként kell könyvelni, az áfa nélküli összegben: T 211, 466 – K 454. Mivel az energiamegtakarítás megszerzése a tartozásátvállaláshoz kapcsolódik, a 454. számla (a HEM megszerzésével kapcsolatos kötelezettség) összegével a kifizetett (a 368. számlán kimutatott) követelés (átvállalt tartozás) összegét csökkenteni kell. Így a tényleges tartozásátvállalás összege a 368. és a 454. számlákon lévő összegek különbözete, amelyet az „A” cégnél egyéb ráfordításként kell elszámolni: T 8664 – K 368.A tartozásátvállalás egyéb ráfordításként elszámolt összege a Tao-tv. szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelni kell, a Tao-tv. 3. számú melléklete A/13. pontjában foglaltak szerint, mivel a „B” cég az átvállalt kötelezettség összegében az átvállalás üzleti évében […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. október 9-én (533. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10045
[…] végezték (jelen esetben ez a „B” cég).A kérdésben leírt esetben a tartozásátvállalás valójában ellenérték fejében történt, mivel az „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján a hitelesített energiamegtakarítás jogosultja az „A” cég lett. Ez számvitelileg úgy követhető, hogy a „B” cég az általa nyilvántartásba vett HEM-et „értékesíti” az „A” cég részére, és beszámítják a tartozásátvállalás értékébe.A vásárolt anyag általános szabályai szerint az energiamegtakarítás anyagkészletként kimutatott értékét az energiamegtakarítás értékesítésekor – az értékesített mennyiséggel arányosan – az eladott áruk beszerzési értékeként kell könyvelni: T 814 – K 211, az eladási árát árbevételként kell számlázni az áfa felszámításával: T 311 – K 91-92, 467, a halasztott bevételként kimutatott értékét – az értékesítéssel arányosan – pedig meg kell szüntetni: T 4832 – K 9647.Az előbbiek figyelembevétele mellett a „B” cégnek kell az energiamegtakarítást értékesítenie az „A” cég felé történő számlázással, az áfa felszámításával: T 311 – K 91-92, 467, a készletérték csökkenését ki kell vezetni: T 814 – K 211 (itt a hitelesített energiamegtakarítás auditált nyilvántartásba vételi értékét), az időbelileg elhatárolt értéket pedig meg kell szüntetni: T 4832 – K 9647.Mivel az energiamegtakarítás „értékesítése” a tartozásátvállaláshoz kapcsolódik, a „B” cégnek az „A” céggel szembeni (itt a 311. számlán lévő) követelését össze kell vezetni az „A” cég által átvállalt (kifizetett) tartozás (a 455. számlán kimutatott) összegével: T 455 – K 311, és csak a 455. számlán fennmaradó különbözetet kell – mint átvállalt kötelezettséget – egyéb bevételként könyvelni: T 455 – K 9644, és azt halasztott bevételként időbelileg elhatárolni: T 9644 – K 4832, az időbeli elhatárolást pedig az energiahatékony beruházással megvalósult eszköz (eszközbővülés) értékcsökkenésével arányos összegben kell megszüntetni: T 4832 – K 9644.Az „A” cégnél a „C” cég „B” cég nevére szóló számlája kiegyenlítésekor, ha a tartozásátvállalás ellenérték fejében történik, a számla ellenértékének a kifizetését a „B” céggel szembeni követelésként kell könyvelni: T 368 – K 384, mint egyéb követelést.Az „A” cégnél a „B” cégtől átvett (a „B” cég által számlázott) energiamegtakarítást vásárolt anyagként kell könyvelni, az áfa nélküli összegben: T 211, 466 – K 454. Mivel az energiamegtakarítás megszerzése a tartozásátvállaláshoz kapcsolódik, a 454. számla (a HEM megszerzésével kapcsolatos kötelezettség) összegével a kifizetett (a 368. számlán kimutatott) követelés (átvállalt tartozás) összegét csökkenteni kell. Így a tényleges tartozásátvállalás összege a 368. és a 454. számlákon lévő összegek különbözete, amelyet az „A” cégnél egyéb ráfordításként kell elszámolni: T 8664 – K 368.A tartozásátvállalás egyéb ráfordításként elszámolt összege a Tao-tv. szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelni kell, a Tao-tv. 3. számú melléklete A/13. pontjában foglaltak szerint, mivel a „B” cég az átvállalt kötelezettség összegében az átvállalás üzleti évében […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
