Osztalék kezelése az első konszolidációnál
Kérdés
Konszolidált beszámoló készítéséhez kapcsolódóan a következő kérdésre szeretnék választ kapni. Hogyan kell kezelni az első és a következő konszolidációs beszámoló elkészítésekor a tárgyévben megállapított osztalékot a tőkekonszolidációs különbözet megállapításakor? Helyes-e az, hogy az első konszolidációs beszámoló elkészítésénél a tőkekonszolidációs különbözet megállapításához az adott évben (az előző évre vonatkozóan) megállapított osztalék összegét visszavezetjük a leányvállalatok eredménytartalékaiba, majd a következő évben a leányvállalati saját tőke összegében korrigáljuk? (Viszont akkor a leányvállalati saját tőke értéke nem az előző évi adózott eredményt mutatná.) Kérem, szíveskedjenek levezetni ezt a folyamatot a kezdő és a következő év(ek)ben is!
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. november 13-án (535. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10088
[…] – és feltételezve, hogy az üzleti év a naptári évvel egyezik meg –, akkor ez az időpont a 2024. január 1-jei leányvállalati sajáttőke-adatokat jelenti. Ebben a nyitó saját tőkében (azaz az eredménytartalékban) benne van még a később jóváhagyott osztalék összege is. A 2024-ben a 2023. év után megállapított osztalék nem befolyásolja a tőkekonszolidációt, azt a nyitó leányvállalati sajáttőke-adatokkal kell elvégezni.Az összevont (konszolidált) éves beszámolóban a bevont vállalkozásokat úgy kell bemutatni, mintha egyetlen vállalkozásként működnének [számviteli törvény 120. § (5) bekezdés].Ezért, ha 2024-ben az osztalék nem került pénzügyileg rendezésre, akkor az adósság konszolidáció keretében az egymással szembeni osztalék követelést és osztaléktartozást a konszolidáció keretében ki kell szűrni [számviteli törvény 125. § (1) bekezdés]. Ha a következő években sem kerül pénzügyileg rendezésre, akkor az adósságkonszolidálást ugyanúgy el kell végezni.Ha a vállalatcsoport egyetlen vállalkozásként működött volna, akkor osztalékbevételt nem lehetne kimutatni, és a vállalatcsoport eredménytartaléka is több lenne. […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. november 13-án (535. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10088
[…] – és feltételezve, hogy az üzleti év a naptári évvel egyezik meg –, akkor ez az időpont a 2024. január 1-jei leányvállalati sajáttőke-adatokat jelenti. Ebben a nyitó saját tőkében (azaz az eredménytartalékban) benne van még a később jóváhagyott osztalék összege is. A 2024-ben a 2023. év után megállapított osztalék nem befolyásolja a tőkekonszolidációt, azt a nyitó leányvállalati sajáttőke-adatokkal kell elvégezni.Az összevont (konszolidált) éves beszámolóban a bevont vállalkozásokat úgy kell bemutatni, mintha egyetlen vállalkozásként működnének [számviteli törvény 120. § (5) bekezdés].Ezért, ha 2024-ben az osztalék nem került pénzügyileg rendezésre, akkor az adósság konszolidáció keretében az egymással szembeni osztalék követelést és osztaléktartozást a konszolidáció keretében ki kell szűrni [számviteli törvény 125. § (1) bekezdés]. Ha a következő években sem kerül pénzügyileg rendezésre, akkor az adósságkonszolidálást ugyanúgy el kell végezni.Ha a vállalatcsoport egyetlen vállalkozásként működött volna, akkor osztalékbevételt nem lehetne kimutatni, és a vállalatcsoport eredménytartaléka is több lenne. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
