Osztalékelőleg a tulajdoni hányadtól eltérően
Kérdés
A zrt.-nél 2 magánszemély és 1 társaság a tulajdonos. A társaság részvénye 60%, a kettő magánszemély részvénye 20-20%. Határozhatnak-e úgy, ha az alapító okirat megengedi, hogy eltérítik az osztalékelőlegnél az arányokat? Pl. a társasági tulajdonos 1%, az egyik magánszemély 1%, a másik magánszemély 98% osztalékelőleget kap. Ha igen, akkor hogyan kell meghozni a határozatot? Bele kell írni, hogy az osztalékelőleg összege 100, és a társaság része a tulajdoni hányad szerint 60 lenne, de 1-et kap, és a magánszemélyeknél is, hogy az egyik magánszemélyt 20 illeti meg, de 1-et kap, és a másik magánszemélynél 20 lenne, de 98-at kap? Vagy csak azt kell meghatározni, ami a szándékuk, hogy a 100 úgy aránylik, hogy 1-1-98? Ha a társasági tulajdonos kevesebbet kap, mint amennyi a vagyoni arány szerint járna, akkor van extra könyvelési tétel? Tehát el kell könyvelni, ami járna, és korrigálni arra, amit valójában kapott? Van-e bármi extra adózási kötelezettség ebben az eltérített esetben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. november 27-én (536. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10101
[…] bekezdése szerint: ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek kötelesek visszafizetni.A Ptk. 3:362. § (1) bekezdése szerint a részvénytársaságnak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Ebből egyértelműen következik, hogy osztalékelőlegként is a részvénye névértékével arányos összeg fizethető. Ha a névértékkel arányos osztalékelőleg meghatározástól eltérnek, annál a részvényesnél, ahol az arányostól eltérő osztalékelőleget (20% helyett 98%-ot) fizetnek, az osztalék megállapításakor a különbözetet vissza kell fizetni. Tekintettel a Ptk. hivatkozott előírására, az aránytalanul több osztalékelőleget fizető társaság valójában kölcsönt ad a magánszemélynek, igaz, burkoltan, de ezzel adócsalást is elkövet.Fel kell hívni a figyelmet a Ptk. 3:265. §-ra, mely szerint semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a részvényesekre […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. november 27-én (536. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10101
[…] bekezdése szerint: ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek kötelesek visszafizetni.A Ptk. 3:362. § (1) bekezdése szerint a részvénytársaságnak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Ebből egyértelműen következik, hogy osztalékelőlegként is a részvénye névértékével arányos összeg fizethető. Ha a névértékkel arányos osztalékelőleg meghatározástól eltérnek, annál a részvényesnél, ahol az arányostól eltérő osztalékelőleget (20% helyett 98%-ot) fizetnek, az osztalék megállapításakor a különbözetet vissza kell fizetni. Tekintettel a Ptk. hivatkozott előírására, az aránytalanul több osztalékelőleget fizető társaság valójában kölcsönt ad a magánszemélynek, igaz, burkoltan, de ezzel adócsalást is elkövet.Fel kell hívni a figyelmet a Ptk. 3:265. §-ra, mely szerint semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a részvényesekre […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
