Többgyermekes anyák szja-mentességének felső határa
Kérdés
1. A három- vagy többgyermekes anyák 2025. október 1-től fennálló szja-mentességének van-e a kereset oldaláról felső határa?
2. Van-e felső határ a szociális hozzájárulás tekintetében?
Nem világos ugyanis számunkra a Szocho-tv. 2026. január 1-től hatályos 1/a bekezdése. Hogyan kell megállapítani az éves átlagkeresetet, és kinek az átlagkeresetéről beszélünk, egy adott emberéről, vagy a KSH által deklarált országos átlagkeresetről?
3. Helyesen gondoljuk-e, hogy amennyiben a kedvezménnyel érintett dolgozó havi átlagkeresete 1.000.000 Ft, akkor az éves átlagkereset 12 millió forint, és ennek a négyszerese, 48 millió forint után lép be a munkáltató oldaláról a szochofizetési kötelezettség? Vagy a 2026. évre tervezett KSH szerinti havi átlagkeresetnek – kb. 700 E Ft – az éves átlagkeresete, ezen összeg tizenkétszerese, azaz 8.400.000 Ft, melynek a négyszerese (33.600 E Ft) fölötti részre keletkezik a szochofizetési kötelezettség?
4. Értelmezhető-e a limitálás a kiva hatálya alá tartozó adóalanyokra vagy nem?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. február 12-én (539. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10150
[…] a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.Az előzőekben fel nem sorolt, egyébként a törvény alapján adóköteles jövedelmekre nem érvényesíthető a kedvezmény. Például bérbeadásból, szálláshely-szolgáltatásból származó, egyéb jogcímen szerzett, valamint az ekhós jövedelmekre nem érvényesíthető a kedvezmény.Például a háromgyermekes anya éves összevont adózás alá tartozó jövedelme 9 millió forint, ebből a bérjövedelem 7 millió forint, a bérbeadásból származó jövedelem 2 millió forint, akkor csak a 2 millió forint jövedelmet terheli az szja-fizetési kötelezettség. Például egy háromgyermekes, vagy 2026. január 1-jétől 40 év alatti kétgyermekes anyának a havi bérjövedelme 600 000 Ft, akkor azt nem terheli szja-fizetési kötelezettség.2. A gyermekek számától függő szja-kedvezményt érvényesítő – a Tbj-tv. szerinti – saját jogú nyugdíjas magánszemély vonatkozásban van felső határa a szocho fizetésének 2026. január 1-jétől. A saját jogú nyugdíjas magánszemélyekre vonatkozó szociális hozzájárulási adó alóli mentességet előíró szabályoktól [Szocho-tv. 5. § (1) bekezdése] eltérően az 5. § (1a) bekezdés alapján a gyermekek számától függő személyijövedelemadó-kedvezményt (gyakorlatilag adómentességet) érvényesítő ugyanazon nyugdíjas magánszemélynek jövedelmet juttató kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik, ha az adóévben a kedvezményalapba tartozó jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, és a juttatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: bér, megbízási jogviszonyból származó jövedelem). A szabály alkalmazása során az ugyanazon magánszemélynek jövedelmet juttató kapcsolt vállalkozásokat egyazon kifizetőnek kell tekinteni. Az éves átlagkereset fogalmát az Szja-tv. 3. § 72. pontja tartalmazza, amely szerint átlagkeresetnek minősül a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett (KSH által) nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszerese. Tehát az érintett saját jogú nyugdíjas magánszemély éves jövedelmét kell viszonyítani a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett (KSH által) nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszeresének négyszereséhez, és ha az adóévben az ugyanazon magánszemélynek juttatott kedvezményalapba tartozó jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, és a jutatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek van szochofizetési kötelezettsége.Szociálishozzájárulásiadó-kötelezettsége keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő, önfoglalkoztató (pl.: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) nyugdíjas magánszemélynek is az 5. § (1b) bekezdés alapján, ha az általa érvényesített […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. február 12-én (539. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10150
[…] a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.Az előzőekben fel nem sorolt, egyébként a törvény alapján adóköteles jövedelmekre nem érvényesíthető a kedvezmény. Például bérbeadásból, szálláshely-szolgáltatásból származó, egyéb jogcímen szerzett, valamint az ekhós jövedelmekre nem érvényesíthető a kedvezmény.Például a háromgyermekes anya éves összevont adózás alá tartozó jövedelme 9 millió forint, ebből a bérjövedelem 7 millió forint, a bérbeadásból származó jövedelem 2 millió forint, akkor csak a 2 millió forint jövedelmet terheli az szja-fizetési kötelezettség. Például egy háromgyermekes, vagy 2026. január 1-jétől 40 év alatti kétgyermekes anyának a havi bérjövedelme 600 000 Ft, akkor azt nem terheli szja-fizetési kötelezettség.2. A gyermekek számától függő szja-kedvezményt érvényesítő – a Tbj-tv. szerinti – saját jogú nyugdíjas magánszemély vonatkozásban van felső határa a szocho fizetésének 2026. január 1-jétől. A saját jogú nyugdíjas magánszemélyekre vonatkozó szociális hozzájárulási adó alóli mentességet előíró szabályoktól [Szocho-tv. 5. § (1) bekezdése] eltérően az 5. § (1a) bekezdés alapján a gyermekek számától függő személyijövedelemadó-kedvezményt (gyakorlatilag adómentességet) érvényesítő ugyanazon nyugdíjas magánszemélynek jövedelmet juttató kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik, ha az adóévben a kedvezményalapba tartozó jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, és a juttatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: bér, megbízási jogviszonyból származó jövedelem). A szabály alkalmazása során az ugyanazon magánszemélynek jövedelmet juttató kapcsolt vállalkozásokat egyazon kifizetőnek kell tekinteni. Az éves átlagkereset fogalmát az Szja-tv. 3. § 72. pontja tartalmazza, amely szerint átlagkeresetnek minősül a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett (KSH által) nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszerese. Tehát az érintett saját jogú nyugdíjas magánszemély éves jövedelmét kell viszonyítani a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett (KSH által) nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszeresének négyszereséhez, és ha az adóévben az ugyanazon magánszemélynek juttatott kedvezményalapba tartozó jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, és a jutatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek van szochofizetési kötelezettsége.Szociálishozzájárulásiadó-kötelezettsége keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő, önfoglalkoztató (pl.: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) nyugdíjas magánszemélynek is az 5. § (1b) bekezdés alapján, ha az általa érvényesített […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
