Kaucióról kinek, milyen bizonylatot kell kiállítania?
Kérdés
Cégünk bérleti tevékenységgel foglalkozik, és az ügyfeleinktől a gép értékének függvényében kauciót szoktunk kérni, amit a bérlet lezártával visszaadunk. Kérdésem a kaució bizonylatolásával kapcsolatos.
– Kaució elvétele és visszaadása esetében mi az, amit kötelesek vagyunk adni az ügyfélnek? (Számla, pénztárbizonylat, vagy elég, ha a bérleti szerződésen szerepel az átvett kaució összege?)
– Elegendő-e a digitális tárolás a kaució bizonylatáról a dokumentumkezelő rendszerünkben, vagy papíralapon kell megőrizni?
– Hány év megőrzési idő vonatkozik a kaució dokumentumára?
– Aláírás kötelező? Ha igen, kinek kell kötelezően aláírni a kaució dokumentumát (csak ügyfél, vagy részünkről is alá kell írnia a bérlést intéző kollégának, illetve ügyvezetőnek)? Illetve aláíráson kívül kötelezően kell-e rá bármilyen adat a pénzt befizető-átvevő részéről?
– Ha nekünk is alá kell írni, erre megfelelő a digitális aláírás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. február 26-án (540. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10172
[…] bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A pénzmozgásról kiállított számviteli bizonylat akkor hiteles, ha azt mind a két fél (a pénzt átadó és a pénzt átvevő is) aláírta akár digitálisan, akár kézzel.A számviteli törvény 169. § (2) bekezdése szerint a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.A számviteli törvény 166. §-ának (1) bekezdése alapján számviteli bizonylatnak minősül minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A bérleti szerződés és a pénzmozgáshoz kapcsolódó dokumentumok a könyvelést, a számviteli elszámolást támasztják alá, így azok számviteli bizonylatnak minősülnek, ezért 8 évig meg kell őrizni őket.A kérdésből nem derül ki, hogy a számviteli bizonylatok papír formában vagy elektronikus formában kerülnek-e kiállításra, így a megőrzési kötelezettség teljesítését általánosságban lehet megválaszolni.A számviteli törvény 169. § (5) bekezdésének az előírása alapján az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. február 26-án (540. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10172
[…] bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A pénzmozgásról kiállított számviteli bizonylat akkor hiteles, ha azt mind a két fél (a pénzt átadó és a pénzt átvevő is) aláírta akár digitálisan, akár kézzel.A számviteli törvény 169. § (2) bekezdése szerint a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.A számviteli törvény 166. §-ának (1) bekezdése alapján számviteli bizonylatnak minősül minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A bérleti szerződés és a pénzmozgáshoz kapcsolódó dokumentumok a könyvelést, a számviteli elszámolást támasztják alá, így azok számviteli bizonylatnak minősülnek, ezért 8 évig meg kell őrizni őket.A kérdésből nem derül ki, hogy a számviteli bizonylatok papír formában vagy elektronikus formában kerülnek-e kiállításra, így a megőrzési kötelezettség teljesítését általánosságban lehet megválaszolni.A számviteli törvény 169. § (5) bekezdésének az előírása alapján az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
