Fellebbezési illeték és ügyvédi munkadíj elszámolása
Kérdés
Telket vásároltunk 2025. 03. 10-én. A telken építési beruházást kezdtünk 2025. 04. 14-én. 2025. 04. 14-én az illetékről a határozat nem került kibocsátásra. Így a jogszabály szerinti mértékkel, az adásvételi szerződésben kitett vételár alapján az illetéket kiszámítottuk és előírtuk: T 16 – K 455. A telket üzembe helyeztük (használatba vettük) a beruházás megkezdése napjával: T 122 – K 16 (vételár+számított illeték). Az üzembe helyezést követően megérkezett a NAV-határozat, mely alapján a kiszabott illeték jelentősen eltér az általunk számított illeték összegétől. A határozat ellen fellebbezést nyújtottunk be a fellebbezési illeték megfizetésének 2025. 09. 26. napjával. A számított illetéket a jogerőre emelkedés napjával módosítottuk: T 455 – K 16, illetve T 16 – K 122. Mivel az ügy során felmerült fellebbezési illeték és az ügyvédi munkadíj az üzembe helyezést követően merült fel, így azokat költségként számoltuk el. Helyes-e a fenti elszámolási mód? Helyes-e a fellebbezési illeték hatósági díjként, az ügy során felmerült ügyvédi munkadíj egyéb szolgáltatás jogcímén történő elszámolása? A fellebbezési illeték, ügyvédi díj, továbbá az esetlegesen felmerülő ügyvédi és perköltség része-e bekerülési értéknek abban az esetben, ha azok az üzembe helyezést megelőzően merültek fel?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. február 26-án (540. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10177
[…] tételek együttes összege.Az eszköz (az adott esetben a telek) megszerzése érdekében felmerült tétel a telekbeszerzés után fizetendő illeték, természetesen annak a módosított összege is (akkor is, ha a módosítás már az üzembe helyezés megtörténte után valósult meg).Nem változtat viszont a beszerzés tényén, hogy a társaság és a NAV vitatkozik az illeték összegén. Így a fellebbezési illeték megfizetése, az ügyvédi munkadíj és a kapcsolódó perköltség […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*
