Biztosított követelés biztosító által megtérített része
Kérdés
Vállalkozásunk biztosította a követelésünk egy részét. A biztosító a biztosított vevő tartozását 95%-ban megtérítette. A biztosító azonban ezt követően peres vagy nemperes eljárásban próbálja továbbra is behajtani a megtérített követelést. Az adott ügyletet a következők szerint könyveljük: Vevőkövetelés: 1.000.000 Ft. A biztosító megfizette a 95%-ot, 950.000 forintot. Mi ezt a vevőköveteléssel szemben könyveljük, így marad 50.000 Ft tartozás. Ezt a tartozást, mivel kis értékűnek minősítjük, és bizonytalan megtérülésnek, kivezetjük év végén, és társaságiadó-alapot emelünk vele. Később, ha a biztosító mégis sikerrel jár a behajtás során, akkor a befolyt összeget a 96. Egyéb bevételre könyveljük, és a 95%-ot vissza is fizetjük a biztosítónak. Helyes-e az eljárásunk, vagy a kártérítést nem a vevővel szemben, hanem a 96. Egyéb bevételre kell könyvelni, és megfizetni utána a társasági adót?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. április 16-án (543. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10238
[…] biztosító próbálja a követelés teljes összegét behajtani!) A számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja felsorolja, hogy a követelés mikor minősül behajthatatlan követelésnek, és azt hogyan kell dokumentálni. (A kis értékű tartozást is csak akkor lehet leírni, ha a behajthatatlansága dokumentált. Ez esetben – az ügylet még nem zárult le – nem teljesül a behajthatatlanság követelménye.)Megjegyezzük, hogy a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja előírásából az következik, hogy a behajthatatlan követelés leírt összegével az adózás előtti eredményt nem kell növelni.A kérdés szerinti esetben helyesen könyvelték a biztosító által megtérített összeget: T 384 – K 311 (biztosítás eredménye), helytelenül könyvelték a meg nem térített összeget, mert azt még nem lehetett behajthatatlannak minősíteni.A biztosító által meg nem térített követelésre értékvesztést kellett volna elszámolni: T 8662 – K 315, akár 50.000 Ft összegben, amellyel növelni kellett volna az adózás előtti eredményt.Ha a biztosító sikerrel jár, akkor valószínű, hogy csak az 50 ezer forintot téríti meg, amelynek összegével a követelés összegét kell csökkenteni: T 384 – K 311. Természetesen ezzel azonos összegben csökkenteni kell az értékvesztésként kimutatott összeget az egyéb bevételek növelésével: […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. április 16-án (543. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10238
[…] biztosító próbálja a követelés teljes összegét behajtani!) A számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja felsorolja, hogy a követelés mikor minősül behajthatatlan követelésnek, és azt hogyan kell dokumentálni. (A kis értékű tartozást is csak akkor lehet leírni, ha a behajthatatlansága dokumentált. Ez esetben – az ügylet még nem zárult le – nem teljesül a behajthatatlanság követelménye.)Megjegyezzük, hogy a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja előírásából az következik, hogy a behajthatatlan követelés leírt összegével az adózás előtti eredményt nem kell növelni.A kérdés szerinti esetben helyesen könyvelték a biztosító által megtérített összeget: T 384 – K 311 (biztosítás eredménye), helytelenül könyvelték a meg nem térített összeget, mert azt még nem lehetett behajthatatlannak minősíteni.A biztosító által meg nem térített követelésre értékvesztést kellett volna elszámolni: T 8662 – K 315, akár 50.000 Ft összegben, amellyel növelni kellett volna az adózás előtti eredményt.Ha a biztosító sikerrel jár, akkor valószínű, hogy csak az 50 ezer forintot téríti meg, amelynek összegével a követelés összegét kell csökkenteni: T 384 – K 311. Természetesen ezzel azonos összegben csökkenteni kell az értékvesztésként kimutatott összeget az egyéb bevételek növelésével: […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
