Adott kaució rövid vagy hosszú lejáratú követelés
Kérdés
A társaság egyik partnerével kötött, 5 évre szóló bérleti szerződés alapján kaució fizetésére kötelezett. A bérleti szerződés a kaucióra vonatkozó szabályként a következőket tartalmazza: bármely fizetési kötelezettség, illetve pénzkövetelés teljesítése (bérletidíj-hátralék, üzemeltetésiköltség-hátralék, kötbér, kártérítés, kártalanítás vagy más fizetési hátralék, késedelmi kamat, a természetes elhasználódást meghaladó állagromlás, javítási költség, nem rendeltetésszerű használat során okozott károk megfizetése, megszűnése esetén a kártérítési követelés kielégítésére, a kiürítés elmulasztása miatt keletkező költség). A felsorolás alapján a kaució jövőbeni ügyletekre vonatkozik, azonban nem feltétlenül éven túli időszakra, mert a szerződésben nem szerepel, hogy a kauciót csak és kizárólag a lejáratot követően kell visszatéríteni. Mi egyéb rövid lejáratú követelésként kezelnénk. A könyvvizsgáló a befektetett eszközök közé sorolná. A befektetett pénzügyi eszközök számviteli törvény szerinti definíciója szerint a fenti, a bevezető szerinti kaució nem felel meg ennek a fogalomnak. A fent leírt esetben az adott kauciót miként kell kimutatni a mérlegben? Miként kellene kimutatni, ha a hosszú távú szerződésben egyértelműen jelezve lenne, hogy a kauciót csak a szerződés lejáratakor kell visszafizetni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. október 15-én (553. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10420
[…] váratlan felmondása miatt kieső bevétel, vagy bekövetkezett katasztrófa során keletkezett kár stb.) A kérdésben sokkal szélesebb (esetenként az idesorolás vitatható is) kört soroltak a kauciófelhasználási lehetőségek közé, de nem rögzítették, hogy azokra a kauciót a szerződés megkötését követően milyen időponttól lehet érvényesíteni. A kérdésben felsoroltak zöme olyan, amely a szerződés megkötését követő egy éven belül is felmerülhet. Ez esetben a társaság helyesen jár el, ha az adott kauciót (T 366 – K 384) a rövid lejáratú követelések között mutatja ki [Egyéb követelés a mérlegben].Amennyiben a szerződésben az egyes tételekhez kötődően rögzítették, hogy azokra a kauciót csak a szerződéskötés időpontját követő legalább egy év elteltével jelentkező eseményhez kapcsoltan lehet igénybe venni, az adott kauciót akkor is a rövid lejáratú követelések között kell kimutatni, mivel a kauciót nem lehet befektetett pénzügyi eszköznek tekinteni. (Ezzel kapcsolatosan helyesen hivatkoznak a számviteli törvény előírásaira, a könyvvizsgáló véleményét nem lehet elfogadni.)Zavaró, hogy nem […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. október 15-én (553. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10420
[…] váratlan felmondása miatt kieső bevétel, vagy bekövetkezett katasztrófa során keletkezett kár stb.) A kérdésben sokkal szélesebb (esetenként az idesorolás vitatható is) kört soroltak a kauciófelhasználási lehetőségek közé, de nem rögzítették, hogy azokra a kauciót a szerződés megkötését követően milyen időponttól lehet érvényesíteni. A kérdésben felsoroltak zöme olyan, amely a szerződés megkötését követő egy éven belül is felmerülhet. Ez esetben a társaság helyesen jár el, ha az adott kauciót (T 366 – K 384) a rövid lejáratú követelések között mutatja ki [Egyéb követelés a mérlegben].Amennyiben a szerződésben az egyes tételekhez kötődően rögzítették, hogy azokra a kauciót csak a szerződéskötés időpontját követő legalább egy év elteltével jelentkező eseményhez kapcsoltan lehet igénybe venni, az adott kauciót akkor is a rövid lejáratú követelések között kell kimutatni, mivel a kauciót nem lehet befektetett pénzügyi eszköznek tekinteni. (Ezzel kapcsolatosan helyesen hivatkoznak a számviteli törvény előírásaira, a könyvvizsgáló véleményét nem lehet elfogadni.)Zavaró, hogy nem […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
