Devizás követelés beszámítása forinttartozásba

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2022-es üzleti évben a tulajdonosok (gazdasági társaságok) tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításáról döntöttek. A jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. A tulajdonos részére előírt tőkeleszállításból származó visszafizetendő rövid lejáratú kötelezettség összege 30 millió forint. A tulajdonos a tőkeleszállítást követően úgy döntött, hogy a társaság egyik üzletrészét megvásárolja a leányvállalatától. Az üzletrész adásvételi szerződése alapján a kft.-nek követelése keletkezett a tulajdonosok felé 62.000 euró összegben. A kft. a banki utalási költségek megtakarítása miatt megállapodást kötött az adásvételi szerződésből származó 62 ezer euró kompenzálására a 30 millió forint jegyzett-tőke-leszállításból származó forintos kötelezettségében. A kft.-nél a 62.000 eurós követelés a szerződés napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával került könyvelésre, amelynek fizetési határideje lejárt. Milyen forintértéken kell (milyen árfolyam alkalmazásával) kompenzálni a 62.000 euró követelést a rövid lejáratú, forintban fennálló kötelezettséggel szemben? Három válasz lehet: 1. Véleményünk szerint alkalmazható a beszámításra vonatkozó dokumentum aláírásának dátumán érvényes MNB-árfolyam az átszámításhoz. 2. Esetleg az a megoldás is elfogadható, amely szerint a követelés könyvelt forintösszegét össze lehet vezetni a forintkötelezettség összegével, nem szükséges az aktuális árfolyam alkalmazása, mivel a devizás követelés kivezetését a könyv szerinti értéken kell elvégezni. 3. Egyes kollégák véleménye szerint hasonlóan kell eljárnunk, mint a forintos kötelezettség euróban történő átutalásánál, vagyis hogy a saját bank eladási árfolyamán kell átszámítani a forintkötelezettséget euróra, amelyből annyi eurót kell kompenzálni, amennyi az eurókövetelés összege, a kompenzálást követően fennmaradó forintösszeget utalással kell rendezni. Kérjük, szíveskedjenek megadni, hogy szakmai véleményüket milyen számviteli törvényi előírással tudják alátámasztani!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, hogy a három válasz közül a 3. válasz tekinthető helyesnek, kár, hogy a kollégák az Szt. megfelelő előírásaira nem hivatkoztak.A választ a Ptk. vonatkozó előírásával kezdjük.A Ptk. 6:49. §-a szerint: A kötelezett (jelen esetben a kft.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Ki sem fizetett, de jóváhagyott osztalék az üzletrész értékesítésekor

Kérdés: Gazdasági társaság 2019-ben a 100%-os anyavállalat javára jóváhagyott osztalék egy részét a mai napig nem fizette ki. Időközben az üzletrész 25%-a értékesítésre került. Az adásvételi szerződésben a felek nem rendelkeztek a ki nem fizetett osztalék sorsáról. A ki nem fizetett osztalék tekintetében, az üzletrész értékesítése következtében változik-e a jogosult személye, vagy főszabályként továbbra is az a tulajdonos jogosult teljes egészében az osztalékra, aki annak jóváhagyásakor a társaság tulajdonosa volt?
Részlet a válaszából: […] ...fedezete, az eredménytartalék létrehozásában nem vett részt? Ezért helyesen jártak el akkor, amikor az üzletrész értékesítésekor az adásvételi szerződésben a még ki nem fizetett osztalékról nem rendelkeztek.(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Osztalékfizetés termőföldben

Kérdés: A kft. osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, és az osztalékot termőföldben fizeti ki a tulajdonosoknak. Mikor keletkezik az osztalék után személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Egy korábbi kérdésre adott válaszuk alapján, "az osztalék kifizetése az ingatlan átadásakor van". Ez a "kifizetés időpontja" legkésőbb a földhivatali bejegyzés időpontja kell, hogy legyen, vagy esetleg lehet ennél későbbi időpont is, amikor ténylegesen megtörténik az átadás?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezett követeléssel szemben kell a kötelezettséget csökkenteni.Az értékesítés szabályai alapján tehát a kft.-nek a tulajdonosokkal adásvételi szerződést kell kötnie a termőföld eladására/megvételére vonatkozóan. Az adásvételi szerződésben a Ptk.-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Őstermelő tárgyieszköz-értékesítése

Kérdés: 2022-től nem őstermelői bevétel a tárgyieszköz-értékesítés. Adott egy családi gazdaság ültetvénnyel, amit most értékesíteni kíván. Önállóan ültetvényt nem lehet értékesíteni, ha jól tudom, csak termőföldet, mivel annak károsodása nélkül nem tud elkülönülni. Ezek szerint az értéknövekedést eredményező beruházások - pl.: ültetvény, öntözőrendszer, melioráció, kerítés - elválaszthatatlan részét képezik a földterületnek, és egyszerűen termőföld-értékesítésnek minősül? Így kerül ki a nyilvántartásunkból, és vonatkozik rá az ötéves szabály? Tehát egy több tízmilliós ültetvény termőföld-értékesítésnek minősül, és öt év után adómentesen értékesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...ellenérték nem őstermelői bevétel, az adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre vonatkozó szabályok alapján kell meghatározni. Az adásvételi szerződésben a földterület és az ültetvény eladási árát külön kell meghatározni, és a jövedelmet ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Eredeti állapot visszaállítása

Kérdés: "Y" kft. 2020-ban adásvétel útján teremgarázshelyet vásárolt "A" kft.-től. A számla egyenes adózással, az áfa felszámításával készült, a pénzügyi teljesítés megtörtént, az áfát rendezték. A földhivatal széljegyzetben bejegyezte "Y" kft.-t, a birtokba adás is megtörtént. "Y" kft. tárgyi eszközként nyilvántartásba vette, értékcsökkenést számolt el, illetve az építményadó hatálya alá bejelentkezett, kötelezettségét 2021-től teljesíti. Két év után a földhivatal elutasította a bejegyzést, az eredeti állapotot vissza kell állítani. Hogyan kell a visszaadásra kerülő ingatlant kivezetni a tárgyieszköz-nyilvántartásból, milyen könyvelési feladatok várhatóak?
Részlet a válaszából: […] ...a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését elutasította. Ez azt jelenti, hogy a teremgarázshely-vásárlás adásvételi szerződését a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal meg kell szüntetni (a Ptk. 6:212. §-a)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Értékesítés vagy kártérítés

Kérdés: Cégünk építőipari gépek, egyéb építőipari tartozékok bérbeadásával foglalkozik. Gyakran előfordul, hogy a bérlő úgy hozza vissza a gépet, hogy az sérült, használhatatlan, nálunk selejtnek minősül. Ebben az esetben számlázzuk a bérlő felé az eszköz értékét áfásan. Van még egy esetünk, amikor eltűnik vagy ellopják a bérlőtől az eszközt, és rendőrségi feljelentés és jegyzőkönyv születik az ügyben. Ebben az esetben áfamentesen, mint kártérítést számlázzuk, bizonylatoljuk tovább az eszközt (tudom, hogy a kártérítésről nem kell számlát kiállítani, mivel nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, de a készletnyilvántartó programunkból csak úgy tudjuk kimozdítani). Áfa megítélése szempontjából helyes a két gyakorlat? Ha nem, hogyan kellene kezelni a két említett esetkört? Azaz, ha visszakapjuk az eszközünket, de az sérült, használhatatlan, és ha vissza sem kapjuk, mert eltűnt, ellopták, áfás vagy áfamentes számlát kell kiállítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...megoldás sem jó! Nemcsak az Áfa-tv., a számviteli törvény előírásaitól érdemileg eltérve jogszabályellenes, de ellentmond a Ptk.-nak az adásvételi szerződésre vonatkozó előírásainak is.A gépek, az egyéb építőipari tartozékok bérleti szerződéseiben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Adásvételi szerződés esetében részteljesítés

Kérdés: Egy építőipari fő tevékenységgel rendelkező kft. lakóingatlanok építéséhez telket vásárolt a saját nevében. Egy telken kettő lakás épül saját generálkivitelezésben. Adásvételi szerződést kötött az egyik lakásra egy magánszeméllyel, aki vételárelőleget fizetett a társaságnak. Az előleg összegéről a cég számlát állított ki 5%-os áfa alkalmazásával. Az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy egy-egy munkafázis befejezésével részszámlát állít ki a társaság a vevő részére. Banki kölcsönt vett fel a vevő, és a bank kikötése, hogy akkor fizet a vevőnek, ha a számla értéke 5%-os áfatartalommal bír (mint tudjuk, a telek értékesítése 27%-os áfakulccsal adózik!). A telek és az építési anyagok beruházásként szerepelnek a könyvelésben, a vevő felé kiszámlázott összegek pedig az értékesítés bevételeként. Mikor lehet a beruházást aktiválni, majd kivezetni az eszközök közül? Vagy eleve rossz a könyvelés, mert árukészletet kellett volna könyvelni? Erre a számomra bonyolult kérdésre szeretnék választ kapni.
Részlet a válaszából: […] ...bonyolult a kérdés, ha a Ptk. és a számviteli törvény előírásai szerint járnak el.Az adásvételi szerződés általános szabályait a Ptk. hatodik könyvének XXXII. Fejezete tartalmazza. A 6:215. § (1) bekezdése alapján adásvételi szerződés alapján az eladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Ingatlantulajdon-szerzés illetéke

Kérdés: Az "A" cég ingatlant tulajdonló cég. Az "A" cég tulajdonosa 70%-ban "B" cég, mely az üzletrészt adásvétel útján szerezte. A "B" cég tulajdonosa 50-50%-ban két magánszemély. A "B" cégből kiválással létrejövő új cég kizárólag eszközoldalon az "A" cég 70%-os tulajdonlását viszi ki, melynek tulajdonosai 50-50%-ban a "B" céget is tulajdonló magánszemélyek lesznek. Ezek után a "B" cég megvásárolja "A" cég maradék 30%-os üzletrészét. A30%-os üzletrész vásárlása során figyelemmel kell-e lenni az ingatlant tulajdonló cég 75%-os tulajdonszerzési szabályára az 1990. évi XCIII. tv. 18. § (2) bekezdésének h) pontja, illetve (4) bekezdése alapján, azaz kell-e ingatlanra vonatkozó vagyonszerzési illetéket fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az "A" cég az Itv. 102. § (1) bekezdésének o) pontja szerinti belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságnak minősül [röviden: mérlegének eszközei (ide nem értve a pénzeszközt, követelést, aktív időbeli elhatárolást, kölcsönt) értékében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Nyílt végű pénzügyi lízing egyéni vállalkozónál

Kérdés: Informatikai szaktanácsadással foglalkozó áfás egyéni vállalkozó, nyílt végű lízing keretében, személyautót vásárolt 2020-ban. Útnyilvántartást vezet, a cégautóadót megfizeti utána. Az átvett könyvelésében látom, hogy a teljes lízingdíj elszámolásra került a 2020-2021. évekre, melyek áfatartalma 50%-ban levonásra került, valamint évi 20%-os értékcsökkenés lett elszámolva a 2020-2021. évekre. Önök szerint helyesen lettek könyvelve az előző évek? Jobban járt volna a vállalkozó, ha megvásárolja az autót készpénzben, és nem lízingel? Helyes a lízingdíj 50%-os áfatartalmának a levonása?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a tulajdonjog a futamidő végén nem száll át automatikusan a lízingbe vevőre, csak akkor, ha azt a felek a lejáratkor külön adásvételi szerződésben rögzítik a maradványérték megfizetése mellett. Ennek ellenére minden pénzügyi lízing közös jellemzője,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Pénzügyi befektetésbe beszámítható költségek

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó kft. adásvétel útján 100%-ban tulajdoni részesedést szerez egy Lengyelországban bejegyzett gazdasági társaságban. A befektetés bekerülési értékébe az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerinti vételáron kívül beleszámíthatnak-e, beleszámítanak-e a részesedés megszerzési folyamatában közvetlenül ezen részesedés megszerzéséhez kapcsolódóan felmerült költségek: a kifejezetten ezen befektetés céljából felvett hosszú lejáratú kölcsön folyósítási díja, a részesedés tárgyát képező társaság átvilágításához igénybe vett tanácsadói díjak, biztosítási díjak, a részesedés adásvétele után megfizetett vagyonszerzési adó (a lengyel szabályozás szerint a befektetőt terheli ilyen adó jellegű közteher)? Szokatlan a felvetés, de ez idáig nem egybevágó könyvvizsgálói véleményeket kaptunk a kérdésben. Változtatna-e a bekerülési érték meghatározásán, ha a megszerzett részesedést éven belüli tartásra sorolná be a megszerző magyar társaság?
Részlet a válaszából: […] ...- többek között - a beszerzéshez szervesen kapcsolódó illeték összegét (az adott esetben a beszerzéshez szorosan kapcsolódóan az adásvétel alapján megfizetett vagyonszerzési adót), továbbá-az eszköz (a részesedés) beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.
1
2
3
36