442 talált cikk az adásvétel kifejezésre

Kérdés: Adott egy zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek a részvényei egy részét megszerzi egy vagyonkezelő alapítvány, a vagyonkezelő alapítvány ezeknek a részvényeknek mint vagyonnak a rendelésével jön létre. A vagyonkezelő alapítvány részesedése a részvénytársaságban 10% alatti. Az alapítvány kuratóriumában ugyanazok a természetes személyek vesznek részt, mint a zártkörűen működő részvénytársaság közgyűlésében és igazgatóságában, a döntéshozásban részt vevő felek személye tehát 100% mértékben megegyezik. Ezek a személyek egymásnak közeli hozzátartozói. A részvénytársaság ingatlan vagyonnal rendelkezik. A részvénytársaság dönt osztalék kifizetéséről a vagyonkezelő alapítvány részére, mégpedig természetben történő kifizetés formájában, vagyis magának az ingatlannak az átruházásával. Az első kérdésünk az, hogy ilyenkor az Itv. 18. §-ának (4) bekezdése alapján össze kell-e számolni a részvénytársaság és a vagyonkezelő alapítvány vagyoni részesedését, és ezáltal keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége a vagyonkezelő alapítványnak az ingatlan vagyonnak osztalék jogcímén történő megszerzése esetén? Második kérdésünk: tekintettel arra, hogy a részvénytársaság közgyűlésében ugyanazok a természetes személyek vesznek részt, mint az alapítvány kuratóriumában, a részvénytársaság és a vagyonkezelői alapítvány kapcsolt vállalkozásnak tekintendő-e? Ha igen, akkor a Tao-tv. 4. §-ának mely pontja alapján?

Kérdés:

Az autóvásárlás zárt végű lízingkonstrukcióval valósult meg. Az autó ára 39.990 E Ft. A lízinget euróalapon kötötték, az árfolyam a lízingcég autókereskedő felé történő kiegyenlítése napjának árfolyama. Az autó átvétele 2026. 03. 12-én volt, az MNB-árfolyam 387,55 Ft/euró. Az autó árának átutalása később történt meg, így az átváltási árfolyam 373,63 Ft/euró lett, a lízingdíj 107.029,33 euró, amelyet a lízingcég 03. 12-i teljesítési dátummal számlázott. Kérdés, hogy az autó milyen összeggel kerül be a tárgyi eszközök közé? A 39.990 E Ft-tal, vagy a 107.029,33×387,55 = 41.479.217 Ft-tal? Mi a helyes eljárás? Hogyan kell könyvelni az esetet?

Kérdés: Ingatlanértékesítés kapcsán a vevő foglalót fizetett az eladó részére 2025. évben. A vevő 2026-ban elállt a vásárlástól, az adásvételi szerződést felbontották, melynek értelmében a foglaló az eladót illeti, vagyis nála maradt. Melyik évben kell egyéb bevételként elszámolni ezt a tételt? Szükséges-e önellenőrizni a 2025. évi társaságiadó-bevallást?

Kérdés: Cégünk (magyar áfaalanyok vagyunk, kft.-ként működünk) egy használt személygépkocsit szeretne vásárolni saját használatra, tárgyi eszközként nyilvántartva. Az autót beföldről szeretnénk megvásárolni, és arra vagyunk kíváncsiak, hogy majd, amikor értékesíteni szeretnénk azt, hogyan tegyük meg: áfásan vagy adómentesen, attól függően, hogy kitől vesszük meg.
A kérdésünk tehát:
– ha egy magyar magánszemélytől vesszük meg adásvételi szerződéssel;
– ha egy magyar autókereskedőtől vesszük meg különbözeti áfás számlát kapva;
– ha egy magyar cégtől vesszük meg, aki adó alól mentesen értékesíti nekünk;
hogyan kell majd értékesítenünk ezekben az esetekben?
Kérdésünk, ha a beszerzésünk EU-ból történne:
– ha egy német magánszemélytől vesszük meg adásvételi szerződéssel;
– ha egy német autókereskedőtől vesszük meg különbözeti áfás számlát kapva;
– ha egy német cégtől vesszük meg, amely áfamentesen értékesítené részünkre (nekünk is, neki is van közösségi adószáma) mint egy közösségi termékeladást?

Kérdés: Egy kft. 2024-ben egy nagy értékű ingatlant vásárolt egy másik magyar gazdasági társaságtól. Ennek számlázása és pénzügyi rendezése szabályosan megtörtént. 2026-ban a szerződő felek megállapították, hogy az adásvételi ügylet mellékfeltételeként előírt tervdokumentációkat az eladó nem tudta szolgáltatni, ezért megállapodtak az eredeti vételár csökkentésében. Mi lesz az eladó helyesbítő számláján a teljesítés időpontja:
– az eredeti számla teljesítési időpontja,
– vagy a szerződésmódosítás 2026. évi kelte?

Kérdés: Egy társaság 2021-ben nyílt végű lízingszerződést kötött személygépkocsira, 60 hónapos futamidővel. A szerződést 2024. 12. hóban, a futamidő lejárta előtt lezárták. A társaság a gépkocsit visszaadta a lízingcégnek, de élt azzal a jogával, hogy 3. személyt kijelöljön vevőnek, akitől opciós díjat kapott. A lízingcég a fennálló tőketartozást egy technikai számlával jóváírta. A társaság 2021–2022–2023. években igénybe vette a kis- és középvállalkozások Tao-tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezményét. Az (5) bekezdés b) pont szerint a kedvezményt vissza kell fizetni, ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezést követő 3 évben elidegeníti. Jogászi értelmezések szerint az elidegenítés eladást jelent, mások szerint beletartozik a fogalomba az apport, a térítés nélküli átadás, a természetbeni juttatásként való átadás. A szaksajtóban viszont megjelent olyan vélemény, hogy a lízingcégnek történő visszaszolgáltatás nem minősül elidegenítésnek, ezért akkor sem áll fenn a visszafizetési kötelezettség, ha az az üzembe helyezést követő 3 éven belül történt.

Kérdés: Vállalkozói szja-adózó egyéni vállalkozó 2024 decemberében emelt szintű szerkezetkész gazdasági épületet vásárolt 34 M Ft értékben a szállítói számla alapján, üzemkörön belüli, tevékenységet közvetlenül szolgáló szolgáltatóház, iroda, raktár beszerzése céljából. Előlegszámlázás nem történt, a számla végösszegét 2024 decemberében utalták át. Igazoltan megtekintett és átvett emelt szintű szerkezetkész épület került megvételre és kiegyenlítésre. A számla tartalmazza a szerkezetkész gazdasági épület felelős műszaki vezetőjének a nyilatkozatát, a teljesítésigazolást, a birtokátruházási jegyzőkönyv (kulcsátadás) szerinti állapotát és összegét. A fentiekről adásvételi előszerződés készült, amelynek értelmében a befejező munkákat a vevő egyéni vállalkozó saját költségén végzi el. „Végleges” szerződés csak a napokban kerül kiadásra, mert az ingatlant terhelte jelzálogjog és az annak biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, amely a napokban került törlésre. A használatbavételi engedély kiadása 2026. év folyamán lesz várható, amely kérelmet az épületet befejező vevő egyéni vállalkozó nyújt be bejegyzésre a földhivatalhoz. A 2024. évre benyújtott szja-bevallás 13-03. lap 36. sorában a 34 M Ft kisvállalkozói kedvezmény címén bevallásra került. Kérem véleményüket arról, hogy a leírtak alapján szabályszerű-e a kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele 2024. évben?

Kérdés: A társaság 16 lakásból álló társasházat építtet. A kivitelezéssel egy másik társaságot bízott meg. A vevőkkel kötött adásvételi elő- és végszerződések alapján az összes lakás értékesítésre kerül. A vevők egy része már utalt előleget, erről előlegszámla került kiállításra. A kivitelezés 2025. 10. hónapban befejeződött, a használatbavételi engedély kiadása folyamatban van (hiánypótlási eljárás miatt). Miután megkapja a használatbavételi engedélyt, megalapítják a társasházat, majd következik a vevők részére a birtokbaadás. Kimutatható-e a megkötött szerződések alapján az árbevétel 2025. évre? Amennyiben igen, úgy a telekhányad kivezetése is a 2025. évben történik? Mi a helyes könyvelés akkor, ha a használatbavételi engedély a mérlegkészítés napjáig kiadásra kerül, illetve mi a teendő, ha nem? Ha nem mutatható ki árbevétel 2025-re, továbbra is befejezetlen termelésként kell elszámolni, és T 23 – K 58 tétellel szükséges a felmerült költségeket készletre venni?

Kérdés:

Cégünk határidős ügyleteket köt (CO₂-kvóta) egy bankkal következő évi fizetéssel és leszállítással. A bank számlát állít ki a szerződött áron leszállítás előtt pár nappal. Nem számol nyereséget, veszteséget sem. A bank havonta értékelést küld a kötött ügyletekről. Az adott év végén, december 31-én, szükséges a valós értéket elszámolni a származékos ügyletek értékelési különbözetével szemben? Illetve a leszállításkori piaci ár és a fizetett (szerződött) ár különbözetét el kell számolnom a pénzügyi eredményben?

Kérdés: Magánszemély 2024-ben 20.000.000 Ft előleget fizetett egy építés alatt álló lakásra, melyre adásvételi szerződés még nem készült. Ekkor garantálták neki, hogy amikor 2026-ban elkészül a lakás, még a 2024-es áron kapja meg azt. Közben a lakást mégsem kívánja megvásárolni, így egy harmadik félnek átengedné – vevőkijelölés címén – az ingatlan megvételét, viszont mivel azóta felmentek ezeknek az ingatlanoknak az árai, magasabb értéket szeretne kapni. A magánszemélynek ezt a jövedelmet mely soron kell majd bevallani az szja-bevallásban, és mit kell fizetnie a nyeresége után?