Importbeszerzés árfolyama

Kérdés: Kínából történik a termék importálása. A kiadott – szabad forgalomba helyezésről szóló – vámhatározat dátuma: 2023. 09. 22. A kínai beszállító számlájának dátuma: 2023. szeptember 2. Fuvarparitás: DAP. Számviteli politikában rögzítettük, valamint az adóhivatalhoz bejelentettük, hogy MNB-árfolyamot használunk a devizás tételek forintértékének meghatározásakor. Milyen dátummal és mikori árfolyammal kell az anyagbeszerzésről kiállított számlát könyvelni, ha
a) a vállalkozás él az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdésével;
b) a vállalkozás nem él az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdésével?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatandó eszközöket természetesen könyvelni is kell!)Ha Kínából történik a termék importálása, akkor a kínai eladóval kötött adásvételi szerződésben kell, hogy rögzítve legyen, mikor történik meg a teljesítés, azaz a termékátadás a kínai fél részéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Telephelyi ingatlanok értékesítése – kapcsolt vállalkozások

Kérdés: A cégcsoportba tartozó kapcsolt vállalkozások belföldi illetőségű, társasági adó alanyaként működő cégek. A felek adásvételi szerződés keretén belül értékesítettek telephelyi ingatlanokat. A vevő az ingatlanokat a későbbiek során az eladó részére bérbe adja. Az értékesítést megelőzően az ingatlanok szokásos piaci árának megállapítása céljából az eladó az ingatlanok értékét ingatlanszakértővel felbecsültette. A kapcsolt féllel megkötött szerződésben értékesítési árként az ingatlanok könyv szerinti értékét szerepeltetik, amely alacsonyabb az ingatlanszakértő által meghatározott szokásos piaci árnál. Az alkalmazott ellenérték következtében az eladó adózás előtti eredménye kisebb lesz, mint a szokásos piaci ár (az ingatlanszakértő által megállapított érték) alkalmazása mellett lett volna, ezért a különbözettel – a transzferár nyilvántartásával megegyezően – az eladó a tárgyévben meg fogja növelni a társasági adó alapját [Tao-tv. 18. § (1) bek. b pontja]. A különbözet jelentős, melynek a társaságiadó-vonzata is jelentős. A vevő esetében hogyan lehetne a kapcsolt fél, az eladó által növelő tételként érvényesített különbözet összegét a társasági adózás előtti eredményt csökkentő jogcímként érvényesíteni a társasági adóban, figyelembe véve azt a tényt, hogy a gazdasági esemény ingatlanbeszerzésre irányult (közvetlenül eredményhatása nem jelentkezik), valamint a különbözetet a könyviteli elszámolásaikban nem érvényesítik?
Részlet a válaszából: […] A vevő az ingatlant a vételáron veszi nyilvántartásba, és ennek alapján számol el az eredmény terhére értékcsökkenést az Szt. 52.§-a szerint, és ennek alapján vesz figyelembe a társaságiadó-alapot csökkentő értékcsökkenési leírást a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Opciós vételi jog értéke

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing opciós vételi jogával kapcsolatban kérdezem: a nyílt végű személygépkocsi-lízing lejáratakor a lízingbe vevő társaságnak joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság tulajdonosa, aki alkalmazottja a társaságnak, vásárolná meg a személyautót maradványértéken, ami jelen esetben lényegesen alacsonyabb a szokásos piaci árnál. Számszerűsítve, az autó szokásos piaci értéke bruttó 20.000.000 Ft, a maradványértéke bruttó 6.000.000 Ft. A társaság az opciós vételi jog értékét bruttó vagy nettó 14.000.000 Ft-ban kell, hogy megállapítsa ahhoz, hogy a tulajdonosnak (magánszemély) ne keletkezzen nem önálló tevékenységből származó jövedelme az autó megszerzése kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági esemény, és semmi köze az opciós vételi joghoz).Ha opciós vételi jogot kívánnak kikötni, célszerű annak az értékét az adásvételi szerződésben rögzített vételáron meghatározni. Ha a társaság 3. személyként tulajdonosát, alkalmazottját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Felújítás alatt álló épület értékesítése

Kérdés:

Az "A" kft. keretszerződés keretében elvállalta "B" kft. épületének a felújítását, a részteljesítés számlázásában is megállapodtak. A felújítási munkák végzését "A" kft. megkezdte, már részszámlát is benyújtott, amelyet a "B" kft. elfogadott, elismert. A megkezdett felújítás első részszámlájának a kiegyenlítése után azonban a "B" kft. a felújítás alatt lévő épületet értékesítette "C" zrt. részére azzal, hogy a felújítás az új tulajdonosnál is folytatódik. Természetesen a folytatódó felújítás költségeit már "C" zrt. viseli. Hogyan kell a fentieket a három szervezetnél elszámolni, könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...szerinti érték meghaladta az eladási árat, akkor azt az eredménykimutatásban az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.A "C" zrt. az adásvételi szerződés alapján könyveli a kérdés szerinti épület megvásárlását: T 161, 466 – K 455, majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Kezelt vagyonhoz kapcsolódó óvadék a vagyonkezelőnél

Kérdés:

Egy több mint 20 éve működő, jelentős saját tőkével rendelkező "X" gazdasági társaság tulajdonosai hosszú éveken keresztül magyar magánszemélyek voltak, akik pár éve – mint vagyonrendelők – részesedéseiket külön-külön bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján "A", "B", "C", "D" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaságokba helyezték. 2023-ban a bizalmi vagyonkezelők "X" gazdasági társaságban lévő összesen 100%-os üzletrészüket értékesítették egy "Y" gazdasági társaság részére. Az új tulajdonos a 100%-os üzletrész adásvételi szerződésében rögzített ellenértéket teljes mértékben kiegyenlítette azzal a feltétellel, hogy a volt tagok a megfizetett ellenérték egy részét óvadéki számlán helyezik el, és azt kizárólag az új tulajdonos előzetes hozzájárulását követően használhatják fel szabadon. Ez az összeg az üzletrész-adásvételi szerződésben egyfajta garanciát képez olyan múltbeli – a társaság vagyonát negatívan befolyásoló – eseményekre, melyek az ellenérték meghatározását követően kerülnek felfedésre. A szerződés alapján az óvadéki számlán lévő összeg szakaszosan kerül felszabadításra. A szerződés szerint a korábbi tagok közül kijelölésre került az "A" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaság tagja az óvadéki számla vezetésére, kezelésére, az azon elhelyezett összeget a korábbi tagok tulajdonrészük arányában határozták meg. Az óvadéki számlán kezelt összeg utáni hozam/kamat felett az üzletrész-adásvételi szerződés alapján a korábbi tagok szabadon rendelkezhetnek (a garanciális kötelezettség a tőkeösszegre áll csak fenn). A felszabadított tőkeösszegeket "A" bizalmi vagyonkezelő társaság a szerződésben rögzítettek szerint és ütemezésben – korábbi tulajdoni részesedés alapján – osztja fel, és utalja át a többi bizalmi vagyonkezelőnek.

Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a saját vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről el kell különítenie a kezelt vagyonra vonatkozó nyilvántartását, hogyan tudja a gyakorlatban megvalósítani ezt az elkülönítést az "A" bizalmi vagyonkezelő társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Szerződés átruházásáért kapott összeg

Kérdés: X magánszemély Eladó és Y magánszemély Vevő között ingatlan-adásvételi előszerződés jött létre. Ezen szerződés tartalmazza a következő rendelkezést:
"Felek rögzítik, hogy Vevő jogosult az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt jelölni, mely szerződésszerű teljesítésnek minősül."
Fenti rendelkezés alapján X magánszemély Eladó hozzájárulásával Y magánszemély és Z Kft. között létrejött a Megállapodás adásvételi előszerződés átruházásáról című okirat, mely alapján Z Kft. lett az előszerződés Vevője. Z Kft. az előszerződés átruházásáért ellenértéket fizetett Y magánszemélynek. (Y magánszemélynek az ügylettel kapcsolatban csak jelentéktelen költségei merültek fel.)
Helyesen gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet az Szja-tv. 28. § (7) bekezdés a) pontjában írt ügylet? (Ha nem, akkor mely szabály vonatkozik rá?) Helyesen gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet alapján az Y magánszemély által kapott ellenérték után az Szja-tv. 29. §-a szerint a kapott ellenérték 89%-át kell jövedelemként figyelembe venni, és az után személyi jövedelemadót és felső határ nélküli szociális hozzájárulási adót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] Helyesen gondolták, hogy ha a Z Kft. az előszerződés átruházásáért ellenértéket fizet Y magánszemélynek, akkor az ügylet az Szja-tv. 28. § (7) bekezdés a) pontja alá tartozik. A jog átruházására tekintettel egyéb jövedelme keletkezik az Y magánszemélynek. Az Y...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] ...megválaszolni (a kiegészítésekkel a kérdésben leírtakat egyértelművé és szakszerűvé tenni).Csereszerződés esetén valójában két adásvétel történik, az egyik cserepartner által eladott eszköz értéke megegyezik a másik partnertől megvásárolt eszköz értékével....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...szembeni adókkal csökkentett kötelezettség, akkor a kft.-nek a különbözetet a tulajdonos részére ki kell fizetni.Mivel a lakóingatlan adásvétel útján juthat a tulajdonoshoz (azért kell számlázni), az adásvételt rögzítő szerződést (megállapodást) el kell juttatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Utalvány forgalmazásának könyvelése

Kérdés: A társaság utalvány forgalmazásával foglalkozik. Ezt a tevékenységet nem ügynöki tevékenység keretében látja el, tehát nem számláz külön ügynöki szolgáltatást. Az utalványokat névérték alatt vásárolja meg és névértéken értékesíti. A partner az értékesített mennyiségre tekintettel ad el a társaságnak névérték alatt utalványt. Hogyan kell könyvelni ezt az üzletszerűen végzett utalványkereskedést, amikor az utalvány ténylegesen a társaság tulajdonába kerül, és a nyereséget a beszerzési és az értékesítési ár különbözetéből adódóan éri el?
Részlet a válaszából: […] ...áruk beszerzési értékeként kell kimutatni.Egyszerűbb a helyzet a többcélú utalványok átruházása esetében. Az utalvány kibocsátója adásvételi szerződéssel is értékesítheti az utalványokat, a kérdés szerinti társaság pedig az adásvételi szerződés és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Jóváhagyott osztalék módosítása

Kérdés:

Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...a számára már előírt) osztalék az üzletrész értékesítése után is megilleti. (Annak azonban nincs akadálya, hogy az üzletrész adásvételi szerződésében az üzletrészt értékesítő tag a még a részére ki nem fizetett osztalékkövetelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
1
2
3
38