Adatszolgáltatás pénztárgéppel kibocsátott számlákról

Kérdés: Az Áfa-tv. 178. § (1a) bekezdésének megfelelően a nyugtaadási, valamint számlaadási kötelezettségét is online pénztárgéppel teljesíti az adó-alany, és így a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adózó rendszeresen adatot szolgáltat a NAV-nak. Ebben az esetben a pénztárgéppel kibocsátott számlákra nem vonatkozik a 2020. július 1-jétől alkalmazandó online számla-adatszolgáltatás, vagyis a pénztárgéppel kibocsátott számlákról továbbra is csak a pénztárgép szolgáltat adatot? Melyik törvényi rendelkezés alapozza meg ezt a "mentességet" az online számla-adatszolgáltatás alól?
Részlet a válaszából: […] A pénztárgéppel, illetve az egyéb módon (nyomdai úton előállított nyomtatvány vagy számlázóprogram útján) kibocsátott számlákról történő adatszolgáltatást az Áfa-tv. különböző szabályai írják elő, és a mögöttes, rendeleti szintű jogszabály is eltérő.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Adatszolgáltatás el nem küldött hibás számláról

Kérdés: Az áfatörvény szabályai 2020. július 1-jével megváltoztak. A cég kereskedelemmel foglalkozik, számlázóprogrammal készíti el a számlákat, amelyeket a törvényi előírásnak megfelelően a program továbbít a NAV felé. Előfordult a számlázás során, hogy hibásan lett kiállítva a számla, és rögtön sztornózásra is került, még mielőtt a vevő megkapná, majd készül egy új, helyes számla. Ebben az esetben is minden számláról küldi a program az adatszolgáltatást. Az ügyfélnek (áfaalany) ebben az esetben elegendő-e csak a helyesen kiállított számlát odaadni, vagy mindhárom bizonylatból egy-egy példányt kell átadni?
Részlet a válaszából: […] Sem az Áfa-tv., sem pedig a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (Számlarendelet) nem határozza meg pontosan, hogy mit kell a számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Adatszolgáltatás - előlegszámla, végszámla-különbözet

Kérdés: A 2065-ös áfabevallás M lapjának kitöltésével kapcsolatban szeretném az állásfoglalásukat kérni nem nullás végösszegű végszámlakezeléssel kapcsolatosan. Az áfatörvény 10. melléklet 11. pontja ezt mondja: "Amennyiben az adóalany 59. § szerinti előleget fizetett, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről szolgáltat adatot". Ezzel szemben a 2065-ös kitöltési útmutatója és a 2020. 07. 01-i tájékoztató alapján (https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/A_szamlaadat_szolgalt20200701.html) azt írják, hogy "Ha az adóalany termékbeszerzés vagy szolgáltatás igénybevételekor az Áfa-tv. 59. § szerint előleget fizetett, akkor az ügylet teljesítéséről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okiratról (a teljesített ügylet teljes adóalap- és adóösszegéről) és azzal egyidejűleg a fizetett előleg figyelembevételével adódó különbözetről (szintén adóalap- és adóösszegről) is adatot kell, hogy szolgáltasson." Most akkor miként kellene nekünk adatot szolgáltatni? Csak a végszámla különbözetéről, vagy a végszámla összegéről és a különbözetről is? A könyvelőprogramok az áfatörvény előírását veszik figyelembe.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. szövege és a NAV által közétett tájékoztatók közti látszólagos ellentmondás feloldásához elsősorban arra kell figyelemmel lenni, hogy az Áfa-tv. nem tesz különbséget az előleg fizetését követő végszámla és az elő­leggel nem érintett ügyletekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Online adatszolgáltatás gyakorlata - számlázás

Kérdés: Ügyfelem a NAV online számlázórendszerében készíti a számláit. Tevékenysége kapcsán pénztárgéphasználatra kötelezett. A NAV online számlázórendszere minden számláról továbbítja az adatszolgáltatást, így kérdés merült fel a pénztárgép használatával kapcsolatban. Mikor és hogyan kell beütni a készpénzes számlákat? Mi a gyakorlat arra vonatkozóan, hogy ellenőrzés során a pénztárgép rovancsolása kapcsán a házipénztár egyezik-e? Tehát a pénztárgéphasználat hogyan valósul meg? A készpénzes számlákat nem gyűjtőben, hanem "pénzben" ütik be? A gyakorlat egy másik cégnél - amely nem NAV-számlázóprogramot használ - az volt, hogy a 100 E Ft alatti áfás készpénzes számlákat a pénztárgépbe beütöttük, a 100 e Ft feletti számlákat nem, hiszen ott az adatszolgáltatás megvalósult a NAV-számlázón keresztül. Ha számlázóprogramot használ egy cég, akkor nem kell a pénztárgépbe ütni a készpénzes számlákat, csak a nyugtás bevételeket? Gyakorlati megvalósítás is érdekelne, valamint a pénzkezelési szabályzat erre való iránymutatása. A pénztárgép használatát nem választó vállalkozók esetén a tárgyhót követően a PTGSZLAH nyomtatványon szolgáltatunk adatot, és nem jött elő problémaként a NAV- vagy más egyéb számlázó adatszolgáltatása.
Részlet a válaszából: […] A számlák és nyugták adatszolgáltatása körében, a kérdés kapcsán több dolgot is szükséges tisztázni.1. A 2018 óta hatályos Áfa-tv. egy ügylet kapcsán egy bizonylat (számla vagy nyugta) kiállítását írja elő, vagyis egy ügyletről egyidejűleg kétféle bizonylat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.
Kapcsolódó címke: