Keresés eredménye

21 találat a megadott adó alapja tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Elengedett követelés
Kérdés:

A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja 2010. 01. 01-től hatályos, mely szerint az adóévben elengedett követelés összegével nem kell megemelni az adóalapot, ha az nem minősül behajthatatlannak. Csak akkor kell megnövelni, ha a követelést kapcsolt vállalkozás részére engedem el. A cégünknek tartozik egy vevője már egy éve. A felszámolási eljárás hosszadalmas, általában nem vezet eredményre, jobbnak látnánk elengedett követelésként leírni a tartozását, eddig az adóalapot növelni kellett. A vevőnk nem kapcsolt vállalkozás és nem is magánszemély. Ez esetben, mint elengedett követelés elszámolom (a vevőt kell erről értesítenem?), és nem kell megnövelnem az adóalapot? Ezzel az elengedéssel elszámolt egyéb ráfordítás a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás? Esetlegesen más jogcímen sem kell megemelni az adóalapot az elengedett követeléssel?

Részlet a válaszból: […]kimutató gazdálkodónak) írásban kell értesítenie az adóst (a vevőt, a megrendelőt) arról, hogy a követelését elengedte. A követelés elengedése az adósnál valójában elengedett kötelezettség, amelyet az adósnál rendkívüli bevételként kell elszámolni. Természetesen az elengedésnek az is feltétele, hogy az adós a kötelezettséget ténylegesen ki is vezesse a könyveiből. Éppen ezért az a célszerű, ha a hitelező és az adós közös megállapodást (jegyzőkönyvet) ír alá a megállapodásban körülírt követelés-kötelezettség elengedéséről, annak az összes paraméteréről, az elengedés okáról, indítékáról. A Tao-tv. 3. számú melléklete 2010. 01. 01-től kiegészült az A/13. ponttal, amelyből az következik, hogy a hitelezőnek rendelkeznie kell az adós azon nyilatkozatával,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5078
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Devizában kiállított számlán az áfa alapja
Kérdés: Az új Áfa-tv. 80. §-a alapján a külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalapot át kell számítani forintra. A 172. § szerint a külföldi fizetőeszközben kifejezett adó összegét forintban is a számlán fel kell tüntetni. Kérdésem, a 80. § alapján az adó alapját is fel kell tüntetni a számlán, vagy elegendő csak az adó összegét?
Részlet a válaszból: […]kifejezett áfaösszeget. Tekintettel azonban arra, hogy az Áfa-tv. 80. §-a alapján az áfa alapját kell forintra átszámítani a (2) bekezdés szerint alkalmazott árfolyam használatával, és az így kapott adóalap alapján a számla kibocsátója által forintban fizetendő áfát meghatározni, célszerű, ha a számlán az áfa alapjának forintösszegét, továbbá az átszámításnál alkalmazott árfolyamot is feltüntetik. (A számlán több[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3691
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Társaságiadó-alap helytelen megállapítása
Kérdés: A 2004. évi társaságiadó-alapot számítási hiba miatt eltévesztettem. Az APEH felszólítására levélben helyesbítettem az érintett sorokat. Az adó összegének változását 2005-ben tudom csak könyvelni. Hogyan? Az eltérés csak néhány ezer forint, nem jelentős összegű a hiba.
Részlet a válaszból: […]- az adott esetben - a 2005. évi adóbevallás elkészítésénél. Számviteli szempontból egyértelmű, hogy csak önellenőrzéssel könyvelhető a 2004. évi fizetendő társasági adó módosítása, függetlenül attól, hogy mi volt a módosítás oka. Mivel a módosítást csak 2005-ben lehet könyvelni, a 891. számla elkülönített alszámláján,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2368
4. találat: Osztalék és kamat utáni adó
Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig - bár nyereséges volt a társaság - osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszból: […]részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló 90/434/EGK tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló 90/435/EGK tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg. Ahhoz tehát, hogy ne kelljen osztalékadót levonni, az előzőekben felsorolt feltételeknek meg kell a külföldi társaságnak felelni. Az adómentességhez ebben az esetben is kell az Art. 4. számú melléklete szerinti illetőségigazolás. A magánszemély tagra az adómentesség nem vonatkozik, így esetében a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó magyar-német egyezmény (1979. évi 27. tvr.)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2251
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Osztalékelőleg és adója (eva)
Kérdés: Kettős könyvvezetésű társaság, ha az evás időszak alatt osztalékelőleget fizet a magánszemély tulajdonosainak, az előleg kifizetésekor az Szja-tv. 66. §-ának (4) bekezdése alapján kell-e 20% adóelőleget levonni? Ha osztalékot fizet, és az osztalékfizetéshez az evás időszakot megelőzően képződött eredménytartalékot is igénybe veszi, hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdését?
Részlet a válaszból: […]osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Abban az esetben, ha a közbenső mérleg alapján, a számviteli előírások figyelembevételével fizethető osztalékelőleg, akkor azt a magánszemély tulajdonosoknak történő kifizetéskor nem terheli szja, mivel majd a tárgyévi adózott eredmény terhére fizetendő osztalék után sem kell szja-t fizetni. A 2004. január 1-je után hatályos előírások szerint az osztalékelőleg összegének megállapításánál figyelembe vehető a szabad eredménytartalék is. Ezt az előírást alkalmazhatja az evaalany kft. is azzal, hogy az osztalékelőleg után csak abban az esetben nem kell szja-t fizetni, ha az osztalékelőlegnél számításba vett eredménytartalék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2109
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6. találat: Társaságiadó-alap módosítása
Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszból: […]az eszközök közül a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközökre (részesedés, kölcsön, értékpapír), a kötelezettségek közül a hosszú lejáratú kötelezettségekre (kapott kölcsön, hitel, kötvény miatt fennálló kötelezettség). Ebből adódóan előfordulhat (jellemző is lehet), hogy az Szt. szerinti értékelés eredményeként az eredmény javára vagy terhére elszámolt árfolyam-különbözet nem egyezik meg az adózás előtti eredménynövelés és -csökkentés együttes hatásával. A társaságiadó-alap az említett eszközök és kötelezettségek árfolyam-különbözetével - az adózó választása alapján - csökkenteni engedi az adózás előtti eredményt, ha az árfolyam-különbözet nyereség jellegű, illetve ha a csökkentéssel él az adózó, akkor kötelezi emelni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2091
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Kamatmentes kölcsön elengedése
Kérdés: Építőipari cég egyik partnere részére rövid határidőre, kamatmentes kölcsönt adott. Felszólítások ellenére sem történt meg a kölcsön viszszafizetése. Amennyiben a cégvezetés elengedné a kölcsöntartozást, az érinti-e a társaságiadó-alapot?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2070
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszból: […]megvalósítása előtt a bérbeadónak és a bérlőnek írásban rögzítenie kell azzal, hogy ez mennyiben és hogyan befolyásolja a bérleti díjat, mi legyen a bérlőnél lévő (egyébként - a leírtak alapján - az ő tulajdonát képező) kútoszlopokkal, föld alatti tartályokkal, ha a bérleti jogviszony megszakad. Lehet olyan megoldás is, hogy a bérlő megvalósítja a szóban forgó beruházást, de ha a bérbeadó ragaszkodik ahhoz, hogy az az ő könyveiben szerepeljen, akkor a bérlőnek azt a térítés nélküli átadás-átvétel szabályai mellett át kell adnia. A mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye a beruházásként elszámolt összeg után illeti meg az adózót. Ha azonban az üzembe helyezésre nem kerül sor a kedvezmény igénybevételét követő negyedik adóév végéig, vagy ezen időtartamon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. július 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1769
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Az adózó önellenőrizte 2002. évi társaságiadó-bevallását. 2002. évi eredménye pozitív volt, és annak összegéig érvényesítette a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét. Az önellenőrzéssel eredménye nőtt. Érvényesítheti-e a kedvezményt, ha aktivált beruházása alapján erre eredetileg lehetősége lett volna?
Részlet a válaszból: […]közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével, legfeljebb az adózás előtti eredménnyel és legfeljebb 30 millió forinttal csökkenthette adózás előtti eredményét. Az Art. 2002-ben hatályos előírása szerint [42. § (1) bekezdése] nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. A 2002. évi beszámoló önellenőrzése esetén azonban az adózó - tekintettel arra, hogy igénybe kívánta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. július 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1768
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10. találat: Társasági adó negatív adóalap esetén
Kérdés: Melyek azok a társaságiadóalap-növelő tételek, amelyeket pozitív adóalap hiányában is le kell adózni?
Részlet a válaszból: […]növelten. A kis- és középvállalkozások adókedvezményének igénybevétele esetén, ha az adózó a hitelszerződés (pénzügyi lízingszerződés) megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe (kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el), vagy ha a tárgyi eszközt, amelyre tekintettel igénybe vette az adókedvezményt, az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti. Ilyenkor az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1630
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés