Elengedett követelés

Kérdés:

A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja 2010. 01. 01-től hatályos, mely szerint az adóévben elengedett követelés összegével nem kell megemelni az adóalapot, ha az nem minősül behajthatatlannak. Csak akkor kell megnövelni, ha a követelést kapcsolt vállalkozás részére engedem el. A cégünknek tartozik egy vevője már egy éve. A felszámolási eljárás hosszadalmas, általában nem vezet eredményre, jobbnak látnánk elengedett követelésként leírni a tartozását, eddig az adóalapot növelni kellett. A vevőnk nem kapcsolt vállalkozás és nem is magánszemély. Ez esetben, mint elengedett követelés elszámolom (a vevőt kell erről értesítenem?), és nem kell megnövelnem az adóalapot? Ezzel az elengedéssel elszámolt egyéb ráfordítás a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás? Esetlegesen más jogcímen sem kell megemelni az adóalapot az elengedett követeléssel?

Részlet a válaszából: […]   A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja alapján 2010. január 1-jétől csak akkor kell a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés miatt elszámolt ráfordítással növelni az adózás előtti eredményt, ha az adózó az adóssal kapcsolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Devizában kiállított számlán az áfa alapja

Kérdés: Az új Áfa-tv. 80. §-a alapján a külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalapot át kell számítani forintra. A 172. § szerint a külföldi fizetőeszközben kifejezett adó összegét forintban is a számlán fel kell tüntetni. Kérdésem, a 80. § alapján az adó alapját is fel kell tüntetni a számlán, vagy elegendő csak az adó összegét?
Részlet a válaszából: […] Az új Áfa-tv. 172. §-a alapján a számlán az átszámított adót- a 80. § szerint meghatározott árfolyam alkalmazásával - forintban kifejezveabban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznembenkifejezettek.A hivatkozottakból az következik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Társaságiadó-alap helytelen megállapítása

Kérdés: A 2004. évi társaságiadó-alapot számítási hiba miatt eltévesztettem. Az APEH felszólítására levélben helyesbítettem az érintett sorokat. Az adó összegének változását 2005-ben tudom csak könyvelni. Hogyan? Az eltérés csak néhány ezer forint, nem jelentős összegű a hiba.
Részlet a válaszából: […] A társaságiadó-alap helytelen megállapításának korrekciója -még ha az számítási hibából adódik is - önellenőrzés keretében történhet. AzAPEH felszólítására a levélben történő helyesbítés az Art. 34. §-a alapjánugyan lehetséges, az adóbevallás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig - bár nyereséges volt a társaság - osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 27. §-ának (3) bekezdése szerint - 2005-ben történőosztalékfizetés esetén - a Tao-tv. 4. §-ának 32/a pontja szerinti társaság(ideértve a társaság valamely tagállamban lévő telephelyét is) részére fizetett(juttatott) osztalék mentes az osztalékadó alól, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Osztalékelőleg és adója (eva)

Kérdés: Kettős könyvvezetésű társaság, ha az evás időszak alatt osztalékelőleget fizet a magánszemély tulajdonosainak, az előleg kifizetésekor az Szja-tv. 66. §-ának (4) bekezdése alapján kell-e 20% adóelőleget levonni? Ha osztalékot fizet, és az osztalékfizetéshez az evás időszakot megelőzően képződött eredménytartalékot is igénybe veszi, hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany kettős könyvvezetésűtársaságra (a továbbiakban: kft.) is vonatkoznak az Szt.-ben, a Gt.-benmeghatározott osztalék-, illetve osztalékelőleg-fizetési előírások. Ebbőlkövetkezően az evás kft.-nek is az osztalékelőleg fizetése előtt el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 98. §-a 2005. évtől a meghatározott eszközökre és kötelezettségekre számított, nem realizált árfolyam-különbözettel lehetőséget ad a társaságiadó-alap módosítására, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Kamatmentes kölcsön elengedése

Kérdés: Építőipari cég egyik partnere részére rövid határidőre, kamatmentes kölcsönt adott. Felszólítások ellenére sem történt meg a kölcsön viszszafizetése. Amennyiben a cégvezetés elengedné a kölcsöntartozást, az érinti-e a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen. A építőipari cégnél apartnere részére adott kamatmentes kölcsönt követelésként kell kimutatni. Haezt a behajthatatlannak nem minősülő követelést az építőipari cég elengedi, akkoraz elengedett követelés összegével a Tao-tv. 8. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Az adózó önellenőrizte 2002. évi társaságiadó-bevallását. 2002. évi eredménye pozitív volt, és annak összegéig érvényesítette a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét. Az önellenőrzéssel eredménye nőtt. Érvényesítheti-e a kedvezményt, ha aktivált beruházása alapján erre eredetileg lehetősége lett volna?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2002-ben hatályos 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóév utolsó napján a mikro- és kisvállalkozásnak minősülő adózó - ha az adózó igénybe kívánta venni e kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan (ide nem értve az üzemkörön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell.A konténerekben elhelyezett kiszolgálólétesítmények nem minősülnek ingatlannak (építménynek), mert a konténer nem felel meg az építmény műszaki tartalmának, ugyanis nem szükséges anyagaira, szerkezeti elemeire szétbontani ahhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Társasági adó negatív adóalap esetén

Kérdés: Melyek azok a társaságiadóalap-növelő tételek, amelyeket pozitív adóalap hiányában is le kell adózni?
Részlet a válaszából: […] Ilyen módosító tétel nincs. Csak olyan eset van, amikor - függetlenül attól, hogy negatív az adóalap - keletkezik adókötelezettség. Ilyen: A fejlesztési tartalék címen lekötött tartalék feloldása anélkül, hogy olyan összegű beruházást valósított volna meg az adózó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
1
2
3