Ismeretlen eredetű követelés-kötelezettség leírása

Kérdés: Van egy bt., amelynek a főkönyvi kivonatában már 2016-ban szerepelt egy 2 millió Ft összegű egyéb követelés és egy 2,5 millió Ft összegű egyéb kötelezettség. Sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy ezek kivel szemben voltak, illetve a korábbi főkönyvi kivonaton sincs, így nem tudjuk, mikor keletkeztek (valószínűleg 2013–2014-ben). A bizonylatok már nincsenek meg, a tulajdonos nem emlékezik, senki sem kérte azóta az összeget, az akkori könyvelő nem adott kartonokat. Kérdés, hogy ezek 2024-ben kivezethetők-e, vagy mikor írhatók le, milyen dokumentummal (háromoszlopos mérleg?). Milyen adóvonzata van? Van-e önellenőrzési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak egyértelműen dokumentálják, hogy az adott betéti társaságnál hosszú évek óta megsértik a számviteli törvény tételes előírásait, amelyekért a bt. tulajdonosai elsősorban a felelősek (természetesen a mindenkori könyvelő is). Úgy tűnik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás

Kérdés: Az „A” kft. egy magánszemély tulajdonában álló ingatlant bérel a tevékenysége végzése céljából. A magánszemély nem kér bérleti díjat, feltéve, hogy az épületet az „A” kft. folyamatosan fejleszti. Az „A” kft. nagyobb felújítást hajtott végre az épületen, amelyet még nem helyezett üzembe. Időközben az épület tulajdonjogát „B” kft. megvásárolná, mert a különböző engedélyek miatt új céget kell alapítania a tevékenység folytatása érdekében. Így tehát a beruházás az „A” kft.-ben maradt, de „B” kft. szeretné folytatni a tevékenységet, ami miatt a beruházás elkezdődött. Az „A” kft. továbbra is működni fog az épületben, ezért a továbbiakban „B” kft.-től bérli majd a számára szükséges területet, de a felújítás egy részét már nem fogja tudni aktiválni. A tulajdoni viszonyok alapján kapcsolt vállalkozásokról van szó. Helyes-e az a megoldás, hogy az „A” kft. a felújításra fordított összeget felújítás címén továbbszámlázza a „B” kft. felé? Illetve az, hogy az „A” kft. által felújított részt nem számlázza tovább a „B” kft. részére, cserébe továbbra sem fizet bérleti díjat? Milyen lehetőségei vannak az „A” és „B” kft.-nek, ha a jövőben közösen használnák az épületet, és a felújítás eddigi bekerülési értékének megtérítésére az „A” kft. nem tart igényt?
Részlet a válaszából: […] Nagyon nehéz az olyan kérdésre választ adni, amelyik önmagában ellentmondásos (hol felújításról, hol beruházásról van szó), továbbá a jogszabályok (elsősorban a Ptk.) ismeretének hiányában adóelkerülési gyakorlatot tükröz, illetve a két félre tartozó döntés helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Visszaváltási díj áfatartalma az áfabevallásban

Kérdés: A kötelezően visszaváltási díjas (DRS) termékek visszaváltási díjának 0% az áfatartalma. Ezt a tételt hogyan kell kezelni az áfában, fel kell-e tüntetni valahol az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] 2024. január 1-jén lépett hatályba az úgynevezett kötelező visszaváltási díjas rendszer (vagy más néven DRS-rendszer), mellyel összefüggésben az áfaszabályok is módosultak. Az átmeneti szabályoknak köszönhetően valójában 2024. július 1-től találkozhatunk tömegesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Visszaváltási díj felszámítása az étteremben

Kérdés: A kötelező visszaváltási díjjal kapcsolatban van kérdésem. Egy étterem esetében megtehetem-e azt, hogy annak sem számolom fel az 50 forintos visszaváltási díjat, aki elviszi a vizet, üdítőt stb., és ebben az esetben nem kell a pénztárgépben új forgalmi gyűjtőt sem létrehozni?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 71. § (1) bekezdés d) pontja alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele az Áfa-tv. XVII/A. fejezete szerinti visszaváltási díj. Arról nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Iparűzésiadó-alap, változó kivaalap 120%-a

Kérdés: Kivás cégnél az iparűzésiadó-alap a kivaalap 120%-a. A kivaalapon értem a növelő és csökkentő tételekkel változtatott adóalapot, például a kivaalapba beszámít a jóváhagyott osztalék is. A kérdés az, hogy a növelő és csökkentő tételekkel számolt kivaalap az ipaalap 1,2-szerese?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39/B. §-ának (1) bekezdése szerint a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az (iparűzési) adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja (egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítás lehetősége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Saját gépkocsi elszámolása kilométer-nyilvántartás nélkül

Kérdés:

A cég ügyvezetője a saját gépkocsija elszámolását havi 500 km átalányban kéri, nem ad kilométer-elszámolást. Hogyan könyveljem?

Részlet a válaszából: […] Ha a cég ügyvezetője a saját személygépkocsija használatáról nem ad kilométer-elszámolást, és év végén az adóbevalláshoz sem akar útnyilvántartást készíteni, akkor az 500 km-nek megfelelő átalányösszeg (az üzemanyag-fogyasztási norma és a NAV által közzétett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Elküldött számlát nem egyenlítik ki

Kérdés: Több éve, hogy megbízóimnak a számlázz.hu-n keresztül küldöm az általam elvégzett munka átutalási számláit. Ha egy elküldött számlát nem teljesítenek többszöri felszólítás ellenére sem, mi a következménye?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy mi a számlázás elő­feltétele. Elsősorban az, hogy legyen a megrendelővel, a vevővel kötött, az elvégzendő feladatokat részletesen tartalmazó szerződés, természetesen rögzítve azt is, hogy a teljesítés igazolásakor kiállított számla az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Nem jelentős összegű hiba a bevallásban

Kérdés: Az Szt. szerint nem jelentős összegű hibát – miután a társaságiadó-alapja növekszik – az adóbevallás önellenőrzésével korrigálja a társaság (a hiba a 2022. évet érinti, feltárása 2023-ban történik). A tao-bevallásban az eredeti bevallásban szerepeltetett valamennyi mezőt ki kell tölteni vagy módosított új adattal, vagy ha nem változott, akkor az eredeti bevallásban szereplővel. Ez mit jelent a gyakorlatban? A 07-01-02-es lapokon az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat kell feltüntetni, az A-01-es lapon a mérleghez kapcsolódókat a BESZÁMOLÓ adatai alapján. Nem jelentős hibánál az önellenőrzéssel érintett év beszámolója nem változik, a hiba a feltárás évében kerül könyvelésre, és a beszámolóban elszámolásra. A feltárás évének (2023) beszámolója és a tao-bevallás említett lapjai így megegyeznek, az adóalap-korrekció a növelő/csökkenő tételekben megjelenik. Az önellenőrzéssel érintett év (2022) tao-bevallásában az eredménykimutatáshoz kapcsolódó sorokat kell módosítani, hogy az adóalap változzon? A mérlegsorokat – tao-bevallás A-01 lap – is változtatni kell? Pl. 2022-ben nem könyvelt bevétel kapcsán ez érinti az árbevételt, a vevőkövetelést, iparűzési- és társaságiadó-kötelezettséget is. De akkor nem fog egyezni a 2022-es beszámoló adataival, hiszen az nem változott, változik. Az iparűzésiadó-bevallást is önellenőrizni kell, illetve lehet?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. önellenőrzését a 2229 bevallás ismételt benyújtásával kell beadni – a felsorolt kivétekkel –, minden adatot ki kell tölteni, változtatva azt, amit az önellenőrzés érint [2229 bevallás előlap 2. pont]. Ez mindenképpen érinti a 2229-01-01 lapon az eredményt, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Egyesület társaságiadó-alapjának számítása

Kérdés: Egyesület társaságiadó-alapjának számításához kérem segítségüket. Sportegyesület közhasznú tevékenysége iskolások sportra való nevelése, sportrendezvények szervezésével, valamint sporteszközök biztosításával. Bevételeinek kiegészítésére bérbe ad sporteszközöket. Saját tulajdonú ingatlanát is esetenként bérbe adja sportcélra, többnyire magánszemélyeknek. A bérbeadáson kívül más gazdasági tevékenységet nem végez. A bérbeadás bevételét a mérlegben a vállalkozási tevékenység oszlopban kell szerepeltetni? Meg kell fizetni a bérbeadás után a társasági adót, akkor is, ha összességében az egyesület nem nyereséges? Az egyesület nem rendelkezik közhasznúsági fokozattal.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 20. § (1) bekezdés ea) és fb) pontja szerint alapcél szerinti bevétel a kizárólag az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jog átruházásának, illetve átengedésének ellenértéke (itt a sporteszközök bérbeadása), valamint – figyelemmel a Ctv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Előző évi teljesítés jóváíró számlájának könyvelése

Kérdés: A kft. 2023-ban számolt el a könyveiben egy 2022. évi árubeszerzéshez kapcsolódóan kapott külföldi szállítói jóváíró számlát (árengedmény). A hiba nem jelentős. 2023-ban elszámolta: T 4542 – K 8142 tétellel a 2022-es beszerzési számla árfolyamán. Helyes-e a kontír és az árfolyam? A követelés beszámításra került egy 2023. évi beszerzéshez kapcsolódó kötelezettséggel szemben. 2022. év végén a követelések között szerepelt volna a mérlegben, és év végén átértékelésre került volna – devizás tétel, ezzel kell a 2023-as évben foglalkozni, összevont átértékelési különbözetként nem, csak egyedileg lehet átértékelni? Az iparűzési adója is növekedett: T 86 – K 49. Nem jelentős hiba kapcsán a 2023-as évközi eredményben megjelenik, de az iparűzési adót és a társasági adót önellenőrizni kell? A 2022. évi bevallás melyik sorába kell beírni az ellenőrzés során feltárt hibák hatását? A 2023. évi társaságiadó-bevallásban hol kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Jelen válaszunk csak a számviteli elszámolásra vonatkozik. A bevallásokkal kapcsolatos kérdésekre – belső egyeztetés után – külön válaszban visszatérünk. A külföldi szállító 2023. évi jóváíró számláját, ami a 2022. évi árubeszerzéshez kapcsolódott, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
1
2
3
117