Piaci ár alatt értékesített gépkocsi

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. Értékesítettünk a tulajdonosnak egy gépkocsit, mélyen a piaci ár alatt. A piaci ár és az eladási ár különbözetével megnövelem az áfaalapot és a taoalapot. A kérdés technikai jellegű: egyrészt kell-e számlázni ezt a különbözetet, vagy elég egy feljegyzés arról, hogy mi alapján számítottuk ki a piaci árat? Másrészt, hogyan kell helyesen könyvelni ezt a különbözetet? Harmadrészt, az áfabevallásban van-e ennek speciális sora, vagy a többi értékesítés áfájának sorát kell megnövelni vele?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak olyan konstrukcióra utalnak, ami a valós, törvénnyel szabályozott gyakorlatban nincs. A gépkocsit a cég vagy értékesíti piaci áron, illetve piaci ár alatt, vagy térítés nélkül adja át. A kettő kombinációja nem létezik, csak a kérdezőnél. Ezért azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Külön számlázott rendszerhasználati díj áfája

Kérdés: A 9704-es kérdés (Áramszámla áfájának megosztása, elektromos gépjárműtöltés) vonatkozásában merült még fel egy kérdés. Az áramszolgáltató külön számlán számlázza havonta a rendszerhasználati díjakat. Ennek áfája teljes mértékben levonható, vagy figyelembe kell venni olyan módon az áfalevonást, mint ahogy az adott havi áramszámlánál (ami külön érkezik) tettük?
Részlet a válaszából: […] A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 142. §-a alapján a villamosenergia-rendszer használatáért a rendszerhasználók átviteli díjat, elosztási díjat és közvilágítási elosztási díjat (a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) fizetnek.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Automata által kibocsátott utalványok megőrzése

Kérdés: A DRS rendszer bevezetésével társaságunk több MOHU-s visszaváltó automatát üzemeltet, és kereskedelmi egységeinkben elfogadjuk az automata által kibocsátott utalványokat. Az utalványok értékét a MOHU az automata jelentése alapján megtéríti, a beváltott utalványokat mi őrizzük meg, mint készpénz-helyettesítő eszközt. Az elfogadott utalványok nagy mennyiséget jelentenek, tárolásuk helyigényes. Kérdés, ezeket az utalványokat, melyeket pénztárosaink fogadnak el fizetőeszközként, a számviteli és adójogszabályok alapján meddig kell megőrizni? Mikor lehet azokat selejtezni, megsemmisíteni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy helyreigazítás! A MOHU-s visszaváltó automata által kibocsátott utalványok nem minősülnek készpénzt helyettesítő fizetőeszköznek, függetlenül attól, hogy annak értékét a vevő vásárlásakor a vevő által fizetendő összegként számításba veszik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Más tulajdonában lévő ingatlan felújítása

Kérdés: Adott az „A” kft., amelynek a 100%-os tulajdonában van a „B” kft. A „B” kft. tulajdonában van egy ingatlan, amelyet az „A” kft. szeretne felújítani. Nincs közöttük bérleti szerződés, nincs hasznosítás az „A” kft. részéről. Az „A” kft. elvégezheti-e a „B” kft. tulajdonában lévő ingatlanon a felújítást, ami idegen helyen végzett beruházásnak minősül, és az „A” kft. könyveiben kimutatásra kerül? A beruházás-felújítás (nem karbantartás) áfáját levonásba helyezheti? Az „A” kft. áfakörbe bejelentkezett társaság, míg a „B” kft. alanyi adómentes.
Részlet a válaszából: […] A főkérdésre a válasz egyértelműen az, hogy az „A” kft. a „B” kft. tulajdonában álló ingatlant a kérdésben leírt módon nem újíthatja fel!Az „A” kft. a „B” kft. tulajdonában lévő ingatlant csak akkor újíthatná fel a kérdésben leírt módon, ha a „B” kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.

Az áfabevallás 65M-02 és 65M-02K lapjának kitöltése

Kérdés: Tájékoztatást szeretnénk kérni az áfabevallás 65M-02 és 65M-02K lapjának kitöltésével kapcsolatban:
Amennyiben a partner egy számlát úgy helyesbít le, hogy az nem érinti a számlán lévő áfaértéket (a NAV adatbázisában adott számla tétel nélkül szerepel), akkor szerepeltetni kell-e a módosító számlát a 02K lapon vagy sem?
Ha nem, akkor képez-e kivételt például, ha a helyesbítés:
1. egy be nem vallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
2. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy bevallott időszak teljesítési dátumára?
3. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy még be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. Összesítő jelentésre vonatkozó szabályokat tartalmazó 10. számú mellékletének szabályai alapján az áfabevallás M-lapjain adat szolgáltatandó– az olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, valamint az előzőek ellenértékébe beszámító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Ingatlan értékesítése a munkavállalónak

Kérdés:

Egy kft. ingatlant értékesített egyik munkavállalójának, aki egyben a társaság 70 százalékos tulajdoni hányadával is rendelkezik. Az ingatlant 10 év alatt kell kifizetni, tetszés szerinti ütemezésben. A kft. szeretné elengedni a tartozást. Hogyan kell ezt elszámolni?

Részlet a válaszából: […] Ha a kft. a munkavállaló tartozását egy összegben, vagy ha 10 év alatt évenként tetszés szerinti ütemezésben engedi el, ugyanaz az elszámolás és az adózási következmény, amely a következő. A munkavállaló tartozásának az elengedése a kft. oldaláról behajthatatlannak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Egyéni vállalkozónál pénzvisszatérítés

Kérdés: Egy egyszeres könyvvezetésű cég több különböző kereskedőtől vásárolja meg ugyanazt a terméket. A gyártó a rendszeres vásárlások alapján pénzvisszatérítést ítélt meg a cég számára, amelyről írásban értesítette őket, és a vásárlások egy részének összegét vissza is utalta. Az Áfa-tv. 77. § (4)–(6) bekezdései, a 78. § (3)–(5) bekezdései, valamint a 153/C. § (4) bekezdése foglalkozik ilyen esetekkel. Ez a visszatérítés a naplófőkönyvben költségcsökkentésként vagy bevételnövekedésként kell, hogy megjelenjen? Továbbá, az 53-as bevallásban hol kell feltüntetni ezt a kapott visszautalást? A helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából is szerepeltetni kell ezt az összeget, és ha igen, pontosan hol? Válaszukban kérem a törvényi hivatkozások feltüntetését.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján feltételezzük, hogy közvetett pénzvisszatérítéses akcióról lehet szó, és nem egy egyszeres könyvvezetésű cég kapja a pénzvisszatérítést, hanem egy egyéni vállalkozó, aki naplófőkönyvet vezet (cég nem vezethet egyszeres könyvvitelt). Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Ausztriai ingatlan költségeinek a fedezete

Kérdés: Az egyik kft.-nknek Ausztriában is van ingatlanja, amelynek vannak költségei, és időnként van bevétele. A bevételek nem fedezik a költségeket, ezért a jegyzett tőkéből fizetjük, illetve hitelből. Emiatt az ingatlannak a fenntartása csak költségeket jelent. Azt tudjuk, hogy az adóbevallást az ingatlan hasznosítása esetén ott kell bevallani, de nincs annyi bevétel, hogy abból tudjuk finanszírozni. Hogyan tudjuk ezt a kft. magyarországi cégéhez könyvelni? Bevétel kevés van, kiadás nagyon sok. Hogyan tudjuk ezeket az ausztriai költségeket és bevételeket összehozni, Magyarországon hogyan tudjuk érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésre az tud érdemi választ adni, aki a fiókteleppel kapcsolatos számviteli előírásokat ismeri.A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére aláírt egyezményt az 1976. évi 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Tulajdonosi részesedés beolvadás esetén

Kérdés: Kettő, belföldön bejegyzett társaság tulajdonosai a társaságok egyesülését határozták el. Az egyesülés formája beolvadás. A jogutód kft. jegyzett tőkéjét a jogelődök jegyzett tőkéjének együttes összegében állapítják meg. A beolvadás előtti részesedésre jutó saját tőke összege:
– a beolvadó kft.-nél: „A” tulajdonos: 2000 E Ft, 25% 40.000 E Ft;
– „B” tulajdonos: 6000 E Ft, 75% 120.000 E Ft;
– az átvevő kft.-nél: „C” tulajdonos: 1000 E Ft, 33% 1100 E Ft;
– „D” tulajdonos: 2000 E Ft, 67% 2200 E Ft.
A tulajdonosok a jogutód kft. jegyzett tőkéjéből való részesedésüket, a jogelődök saját tőkéjéből való részesedésüket a jogelődök saját tőkéjéből rájuk jutó saját tőke arányának megfelelően határozzák meg. Döntésüket az átalakulási szerződésben rögzítik. Helyes-e az eljárás, vagy van-e egyéb törvényi szabályozás, amit a döntés során figyelembe kell venni? A jogutód kft. részesedésére jutó saját tőke és aránya a jegyzett tőkéből: „A” tulajdonos 40.000 E Ft, 24,49% 2694 E Ft; „B” tulajdonos 120.000 E Ft, 73,5% 8083 E Ft: „C” tulajdonos 1100 E Ft, 0,7% 74 E Ft; „D” tulajdonos 2200 E Ft, 1,3% 148 E Ft; összesen 163.300 E Ft, 11.000 E Ft.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt módszerrel alapvetően nem lehet egyetérteni. A beolvadó és az átvevő társaságok végleges vagyonmérlege szerinti jegyzett tőkét (ha azok saját tőkéje meghaladja a jegyzett tőke összegét) a beolvadáskor nem indokolt megváltoztatni. Különösen úgy nem, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Apportált tárgyi eszköz apportértékének megosztása

Kérdés: A zrt. tárgyi eszközt apportált egy kft.-be, amely jelenleg a társasági adó alapján kapcsolt vállalkozása. Az apportérték fejében a zrt. üzletrészt kap a kft.-ben. A tulajdonosok döntése alapján az apport értékének egy meghatározott forintösszege a jegyzett tőke emelésére fordítandó, a fennmaradó forintösszeg a tőketartalékba kerül. Van-e lehetőség arra, hogy a jegyzett tőke emelésére fordítandó apportértéken felüli rész az eredménytartalékba kerüljön, és ne a tőketartalékba?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nincs lehetőség. Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a tőkeemeléskor a tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.
1
2
3
118