Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

21 találat a megadott adó alapja tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Elengedett követelés

Kérdés:

A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja 2010. 01. 01-től hatályos, mely szerint az adóévben elengedett követelés összegével nem kell megemelni az adóalapot, ha az nem minősül behajthatatlannak. Csak akkor kell megnövelni, ha a követelést kapcsolt vállalkozás részére engedem el. A cégünknek tartozik egy vevője már egy éve. A felszámolási eljárás hosszadalmas, általában nem vezet eredményre, jobbnak látnánk elengedett követelésként leírni a tartozását, eddig az adóalapot növelni kellett. A vevőnk nem kapcsolt vállalkozás és nem is magánszemély. Ez esetben, mint elengedett követelés elszámolom (a vevőt kell erről értesítenem?), és nem kell megnövelnem az adóalapot? Ezzel az elengedéssel elszámolt egyéb ráfordítás a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás? Esetlegesen más jogcímen sem kell megemelni az adóalapot az elengedett követeléssel?

Részlet a válaszból: […]években érvényes elő­írástól eltérően az adókötelezettség az adósnál keletkezik. Két megjegyzés az előbbiekhez kapcsolódóan: A számviteli előírások szerint a hitelezőnek (a követelést kimutató gazdálkodónak) írásban kell értesítenie az adóst (a vevőt, a megrendelőt) arról, hogy a követelését elengedte. A követelés elengedése az adósnál valójában elengedett kötelezettség, amelyet az adósnál rendkívüli bevételként kell elszámolni. Természetesen az elengedésnek az is feltétele, hogy az adós a kötelezettséget ténylegesen ki is vezesse a könyveiből. Éppen ezért az a célszerű, ha a hitelező és az adós közös megállapodást (jegyzőkönyvet) ír alá a megállapodásban körülírt követelés-kötelezettség elengedéséről, annak az összes paraméteréről, az elengedés okáról, indítékáról. A Tao-tv. 3. számú melléklete 2010. 01. 01-től kiegészült az A/13. ponttal, amelyből az következik, hogy a hitelezőnek rendelkeznie kell az adós azon nyilatkozatával, mely szerint a kötelezettség elengedése (a juttatás) adóévében az eredménye a kötelezettség elengedése miatt elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, azaz az így rendkívüli bevételként elszámolt összeggel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5078
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Devizában kiállított számlán az áfa alapja

Kérdés: Az új Áfa-tv. 80. §-a alapján a külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalapot át kell számítani forintra. A 172. § szerint a külföldi fizetőeszközben kifejezett adó összegét forintban is a számlán fel kell tüntetni. Kérdésem, a 80. § alapján az adó alapját is fel kell tüntetni a számlán, vagy elegendő csak az adó összegét?
Részlet a válaszból: […]devizában meghatározott áfaösszeg mellett kell csak feltüntetni az alkalmazott árfolyammal forintban kifejezett áfaösszeget. Tekintettel azonban arra, hogy az Áfa-tv. 80. §-a alapján az áfa alapját kell forintra átszámítani a (2) bekezdés szerint alkalmazott árfolyam használatával, és az így kapott adóalap alapján a számla kibocsátója által forintban fizetendő áfát meghatározni, célszerű, ha a számlán az áfa alapjának forintösszegét, továbbá az átszámításnál alkalmazott árfolyamot is feltüntetik. (A számlán több adat szerepelhet, mint amennyit a törvény előír!) Előnyös a számla fogadója számára is, ha a számlán forintban -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3691
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Társaságiadó-alap helytelen megállapítása

Kérdés: A 2004. évi társaságiadó-alapot számítási hiba miatt eltévesztettem. Az APEH felszólítására levélben helyesbítettem az érintett sorokat. Az adó összegének változását 2005-ben tudom csak könyvelni. Hogyan? Az eltérés csak néhány ezer forint, nem jelentős összegű a hiba.
Részlet a válaszból: […]adóbevallás önellenőrzéssel történő helyesbítése nélkül viszont gondot jelenthet - az adott esetben - a 2005. évi adóbevallás elkészítésénél. Számviteli szempontból egyértelmű, hogy csak önellenőrzéssel könyvelhető a 2004. évi fizetendő társasági adó módosítása, függetlenül attól, hogy mi volt a módosítás oka. Mivel a módosítást csak 2005-ben lehet könyvelni, a 891. számla elkülönített alszámláján, jelezve, hogy ez 2004. évi társaságiadó-korrekció. A 2005. évi eredménykimutatásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2368

4. találat: Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig - bár nyereséges volt a társaság - osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszból: […]jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló 90/434/EGK tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló 90/435/EGK tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg. Ahhoz tehát, hogy ne kelljen osztalékadót levonni, az előzőekben felsorolt feltételeknek meg kell a külföldi társaságnak felelni. Az adómentességhez ebben az esetben is kell az Art. 4. számú melléklete szerinti illetőségigazolás. A magánszemély tagra az adómentesség nem vonatkozik, így esetében a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó magyar-német egyezmény (1979. évi 27. tvr.) 10. cikke alapján 15 százalék az adómérték (tekintettel arra, hogy elsőbbséget élvez az Szja-tv. előírásával szemben). A külföldi szervezet által nyújtott kölcsön kamatára a 2003. december 31-éig hatályos Tao-tv. társaságiadó-kötelezettséget írt elő, melynek mértéke 2000-ben 18 százalék volt. A rendelkezés 2004. január 1-jén hatályát vesztette, de egy átmeneti előírás [29/F § (6) bekezdése] szerint abban az esetben, ha a kifizetés 2003. december 31-e előtt volt esedékes, az adót 2003 utáni kifizetés esetén is meg kell fizetni a 2003. december 31-ei előírások szerint. (2003-ban az adómérték ugyancsak 18 százalék volt).[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2251
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Osztalékelőleg és adója (eva)

Kérdés: Kettős könyvvezetésű társaság, ha az evás időszak alatt osztalékelőleget fizet a magánszemély tulajdonosainak, az előleg kifizetésekor az Szja-tv. 66. §-ának (4) bekezdése alapján kell-e 20% adóelőleget levonni? Ha osztalékot fizet, és az osztalékfizetéshez az evás időszakot megelőzően képződött eredménytartalékot is igénybe veszi, hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdését?
Részlet a válaszból: […]adózott eredmény, az csak akkor fizethető ki osztalékelőlegként, ha a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Abban az esetben, ha a közbenső mérleg alapján, a számviteli előírások figyelembevételével fizethető osztalékelőleg, akkor azt a magánszemély tulajdonosoknak történő kifizetéskor nem terheli szja, mivel majd a tárgyévi adózott eredmény terhére fizetendő osztalék után sem kell szja-t fizetni. A 2004. január 1-je után hatályos előírások szerint az osztalékelőleg összegének megállapításánál figyelembe vehető a szabad eredménytartalék is. Ezt az előírást alkalmazhatja az evaalany kft. is azzal, hogy az osztalékelőleg után csak abban az esetben nem kell szja-t fizetni, ha az osztalékelőlegnél számításba vett eredménytartalék az evaalanyiság időszaka alatt keletkezett. Az Szja-tv. 18. §-a (8) bekezdésének előírásából viszont az következik, ha az eva-alany kft. az eredménytartalékot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2109
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszból: […]alapul véve értékelni kell. Az értékelést az Szt. szerint (két kivétellel) minden olyan esetben el kell végezni, amikor az árfolyam-különbözet hatása a külföldi pénzértékre szóló eszközre, kötelezettségre, illetve az eredményre jelentős. Az eszközönként, kötelezettségenként elvégzett értékelések együttes hatásaként az értékelés előtti könyv szerinti érték és az értékelés szerinti érték közötti különbözetet (az összevont egyenleget) bevételként (ha egyenlegében a hatás nyereség), illetve ráfordításként (ha egyenlegében a hatás veszteség) kell elszámolni. (A kivételek a valós értéken történő értékelés választása esetén a kapcsolt vállalkozásban lévő részesedés és fennálló hosszú lejáratú követelés fedezeti ügylettel fedezett része, illetve a beszerzett eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt árfolyam-különbözet.) Az adózás előtti eredmény módosítása nem minden, az Szt. alapján értékelt eszközre, kötelezettségre vonatkozik, csak egy részükre: az eszközök közül a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközökre (részesedés, kölcsön, értékpapír), a kötelezettségek közül a hosszú lejáratú kötelezettségekre (kapott kölcsön, hitel, kötvény miatt fennálló kötelezettség). Ebből adódóan előfordulhat (jellemző is lehet), hogy az Szt. szerinti értékelés eredményeként az eredmény javára vagy terhére elszámolt árfolyam-különbözet nem egyezik meg az adózás előtti eredménynövelés és -csökkentés együttes hatásával. A társaságiadó-alap az említett eszközök és kötelezettségek árfolyam-különbözetével - az adózó választása alapján - csökkenteni engedi az adózás előtti eredményt, ha az árfolyam-különbözet nyereség jellegű, illetve ha a csökkentéssel él az adózó, akkor kötelezi emelni az adózás előtti eredményt a veszteség jellegű árfolyam-különbözettel, a következők szerint: Csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt - a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök esetében, a devizaárfolyam növekedése miatti értéknövekedéssel, illetve - a hosszú lejáratú kötelezettségeknél a devizaárfolyam csökkenése miatti értékcsökkenéssel. Abban az esetben, ha az adóévben a vállalkozás él a csökkentés lehetőségével, akkor kötelező az adózás előtti eredmény növelése - a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott, külföldi pénzértékre szolgáló eszközöknél a devizaárfolyam csökkenése miatti értékcsökkenéssel, illetve - a hosszú lejáratú kötelezettségeknél a devizaárfolyam növekedése miatti értéknövekedéssel. Ha a vállalkozás valamelyik adóévben élt a törvény adta lehetőséggel, akkor minden olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell a szabályt, amelyeknek az árfolyam-különbözetét a bevételként, ráfordításként történő elszámolásnál figyelembe kell venni. Nem lehet alkalmazni a rendelkezést a fedezeti ügylettel fedezett befektetésre, kötelezettségre (akkor sem, ha azt az Szt. szerint értékelni kell). A módosításhoz kapcsolódóan eszközönként szükséges nyilvántartást vezetni, tekintettel arra, hogy ha az eszköz vagy a kötelezettség részben, egészében kikerül a vállalkozás nyilvántartásából, és ténylegesen realizálja az adózó az árfolyamnyereséget, vagy elszenvedi az árfolyamveszteséget, mivel ekkor - hogy ne álljon elő kétszeres adózás vagy nem szándékolt kedvezmény - a korábbi adózás előtti eredménymódosítással ellenkező irányú módosítást kell tenni. A korábban csökkentésként figyelembe vett összeggel (vagy arányos részével) meg kell növelni, a korábban növelésként számításba vett összeggel (vagy arányos részével) le kell csökkenteni az adózás előtti eredményt. Az eszköz, a kötelezettség részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti értékcsökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összegét kell módosításként figyelembe venni. (Kikerülésnek minősül az is - mint már említettük -, ha az eszközre - külföldi pénzértékben megállapított - forintra átszámított értékvesztést számol el a vállalkozás). Példa Egy vállalkozás a befektetett eszközei között 10 millió értékű euró értékpapírt tart nyilván, és hosszú lejáratú kötelezettségként mutat ki 8 millió euró értékű kötvénykibocsátásból eredő tartozást. Az eszköz és a kötelezettség értékeléséhez használt árfolyam: 2003-ban 250 Ft/euró; 2004-ben 240 Ft/euró; 2005-ben 255 Ft/euró; 2006-ban 260 Ft/euró. A vállalkozás 2006-ban az eszközök között kimutatott értékpapírt elidegeníti. A vállalkozás 2004-2006. években a mérleg-fordulónapi értékeléskor a következők szerint jár el: Értékpapír (millió forint) Megnevezés 2003 2004 2005 2006 Forintérték 2500 2400 2550 0 Értékelési különbözet (nem realizált) - -100 +150   Realizált         árfolyamváltozás - - - +50 Kötelezettség         Forintérték 2000 1920 2040 2080 Értékelési különbözet (nem realizált) - +80 -120 -40 Adózás előtti eredménymódosítás         Növelés - - 120 +150 Csökkentés   - 150   A vállalkozás 2004-ben nem alkalmazza a nem realizált árfolyam-különbözet kiszűrését szolgáló adózás előtti eredménymódosítást, hiszen összességében (100 millió forint-80 millió forint = 20 millió forinttal) növekedne így az adóalapja. 2005-ben él a módosítás lehetőségével, mivel egyenlegében ez adóalap-csökkenést (150 millió forint-120 millió forint = 30 millió forint) jelent számára. 2006-ban már csak kötelezettsége van, amelyen nem realizált árfolyamvesztesége keletkezik, ezért nem alkalmazza az adózás előtti eredménymódosítást. Ugyanakkor az értékpapírok kikerülése miatt az ehhez kapcsolódó korábbi módosítást ellenkező előjellel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2091
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Kamatmentes kölcsön elengedése

Kérdés: Építőipari cég egyik partnere részére rövid határidőre, kamatmentes kölcsönt adott. Felszólítások ellenére sem történt meg a kölcsön viszszafizetése. Amennyiben a cégvezetés elengedné a kölcsöntartozást, az érinti-e a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszból: […]követelésként kell kimutatni. Ha ezt a behajthatatlannak nem minősülő követelést az építőipari cég elengedi, akkor az elengedett követelés összegével a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján az adózás
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2070
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszból: […]kicserélik, akkor egyrészt azokat a bérbeadónál az állományból ki kell vezetni (terven felüli értékcsökkenésként), másrészt a megvalósult beruházást állományba kell venni a bérlőnél (és természetesen a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválnia is kell a bérlőnek). Mindezt a beruházás megvalósítása előtt a bérbeadónak és a bérlőnek írásban rögzítenie kell azzal, hogy ez mennyiben és hogyan befolyásolja a bérleti díjat, mi legyen a bérlőnél lévő (egyébként - a leírtak alapján - az ő tulajdonát képező) kútoszlopokkal, föld alatti tartályokkal, ha a bérleti jogviszony megszakad. Lehet olyan megoldás is, hogy a bérlő megvalósítja a szóban forgó beruházást, de ha a bérbeadó ragaszkodik ahhoz, hogy az az ő könyveiben szerepeljen, akkor a bérlőnek azt a térítés nélküli átadás-átvétel szabályai mellett át kell adnia. A mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye a beruházásként elszámolt összeg után illeti meg az adózót. Ha azonban az üzembe helyezésre nem kerül sor a kedvezmény igénybevételét követő negyedik adóév végéig, vagy ezen időtartamon belül a beruházást, a tárgyi eszközt az adózó elidegeníti (természetbeni juttatásként átadja, értékesíti, apportálja, térítés nélkül átadja, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaadja), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban az igénybe vett kedvezmény kétszeresével kell megnövelnie az adóalapot. A bérelt kutakra és bérelt kiszolgálólétesítményekre csak akkor célszerű érvényesíteni a kedvezményt, ha a bérlő és a bérbeadó írásban rögzítette, hogy egyrészt a bérbeadó a könyveiben kimutatott ilyen (és a beruházással megszüntetésre kerülő) eszközöket terven felüli értékcsökkenés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. július 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1769
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Az adózó önellenőrizte 2002. évi társaságiadó-bevallását. 2002. évi eredménye pozitív volt, és annak összegéig érvényesítette a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét. Az önellenőrzéssel eredménye nőtt. Érvényesítheti-e a kedvezményt, ha aktivált beruházása alapján erre eredetileg lehetősége lett volna?
Részlet a válaszból: […]beszerzési, bekerülési értékét), tenyészállat, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével, legfeljebb az adózás előtti eredménnyel és legfeljebb 30 millió forinttal csökkenthette adózás előtti eredményét. Az Art. 2002-ben hatályos előírása szerint [42. § (1) bekezdése] nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. A 2002. évi beszámoló önellenőrzése esetén azonban az adózó - tekintettel arra, hogy igénybe kívánta venni a kedvezményt, részben igénybe vette azt, de nem volt több eredménye - nem változtatja meg a döntését, így a megnövekedett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. július 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1768
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Társasági adó negatív adóalap esetén

Kérdés: Melyek azok a társaságiadóalap-növelő tételek, amelyeket pozitív adóalap hiányában is le kell adózni?
Részlet a válaszból: […]Ezekben az esetekben a korábban levont összeg kétszeresének az adókulccsal szorzott összegét meg kell fizetni késedelmi pótlékkal növelten. A kis- és középvállalkozások adókedvezményének igénybevétele esetén, ha az adózó a hitelszerződés (pénzügyi lízingszerződés) megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe (kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el), vagy ha a tárgyi eszközt, amelyre tekintettel igénybe vette az adókedvezményt, az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti. Ilyenkor az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie. A 2003-ban hatályos előírások szerint a kormány által engedélyezett fejlesztési adókedvezmény, ha az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1630
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést