1197 cikk rendezése:
1. cikk / 1197 Önszámlázás esetén a deviza árfolyama
Kérdés: Szeretném kérni a véleményüket abban, hogy deviza-önszámlázás esetén az áfa összegét a saját vagy a partner választott árfolyamon kell számítani?
2. cikk / 1197 Induló vállalkozásnak adott támogatás
Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság nem adományozási céllal, visszafizetési kötelezettség nélkül ad át pénzeszközt vállalkozási tevékenység végzésére alapított, szintén belföldi gazdasági társaság leányvállalata részére. Mivel a juttatásban részesülő társaság induló vállalkozás, a juttatás évében még nem rendelkezik árbevétellel, ezért nem jogosult olyan nyilatkozat kiállítására, amely szerint adóalapja a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív. (A törvény alapján nyilatkozattételi akadály áll fenn.) E nyilatkozattételi akadály miatt a juttató gazdasági társaság vállalja, hogy a juttatás adóévében a társasági adó alapját megemeli a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás értékével. Abban várjuk szakmai véleményüket, hogy a vonatkozó társaságiadó-törvény szabályainak értelmezése körében van-e bármi akadálya, illetve kizárja-e bármely jogszabályi rendelkezés annak a lehetőségét, hogy a juttató gazdaság társaság a társaságiadó-alap meghatározása során, a juttatás értékének növelő tételként történő elszámolása mellett egyéb olyan jogszerűen igénybe vehető adóalap-csökkentő tételeket is figyelembe vegyen, amely összességében ekként 0 Ft társaságiadó-alapot eredményez?
3. cikk / 1197 Vállalkozásba adott beruházáshoz igénybe vettek saját munkavállalókat
Kérdés: Társaságunk új tárgyi eszközt hoz létre, raktárcsarnokot épít. A kivitelezést egy vállalkozás végzi el (Kivitelező). A teljes beruházási érték döntő többségét a Kivitelező fogja számlázni, azonban a Beruházó (társaságunk) munkavállalói is fognak dolgozni az építkezésen, illetve társaságunk is fog saját magának beszerezni. Kérem véleményüket a következőkben:
1. Az Áfa-tv. szerint nem kezelendő saját rezsis beruházásként, tekintettel arra, hogy a kivitelezői szolgáltatás díja meghaladja a Beruházó saját költségeit.
2. A Kivitelező által benyújtott számlákat közvetlenül a beruházási számlára könyveljük. A beruházó által beszerzett anyagok költségét, felmerült bér- és járulékköltségét a megfelelő 5-ös számlára könyveljük, majd ezeket a tételeket év végén T 16 – K 58 könyvelési tétellel mutatjuk ki beruházásként.
Éven átnyúló beruházás esetében is így járunk el.
3. Az iparűzési adó alapjából a beruházó által beszerzett anyagok költsége nem vonható le.
1. Az Áfa-tv. szerint nem kezelendő saját rezsis beruházásként, tekintettel arra, hogy a kivitelezői szolgáltatás díja meghaladja a Beruházó saját költségeit.
2. A Kivitelező által benyújtott számlákat közvetlenül a beruházási számlára könyveljük. A beruházó által beszerzett anyagok költségét, felmerült bér- és járulékköltségét a megfelelő 5-ös számlára könyveljük, majd ezeket a tételeket év végén T 16 – K 58 könyvelési tétellel mutatjuk ki beruházásként.
Éven átnyúló beruházás esetében is így járunk el.
3. Az iparűzési adó alapjából a beruházó által beszerzett anyagok költsége nem vonható le.
4. cikk / 1197 Kötelezettségátvállalás végelszámolásnál
Kérdés: Végelszámolás alatt álló cég a végelszámolást lezáró beszámolójában kötelezettségként szerepel egy kapcsolt féllel, de nem a kizárólagos taggal szemben fennálló kölcsönkötelezettség és szintén egyéb kapcsolt féllel szembeni szállítói kötelezettség. Ezen kötelezettségeket a vagyonfelosztási javaslatban az anyacég venné át úgy, hogy az általa a vagyonfelosztási javaslat alapján megkapott eszközök ezekre a kötelezettségekre is fedezetet nyújtanak (részesedés, vevői követelés és pénzeszköz kerül hozzá). A Ctv. 111. § (3) bekezdésének előírása alapján jogilag nincs akadálya annak, hogy a zárómérleg, illetve az ez alapján készített vagyonfelosztási javaslatban kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról döntsenek, és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet sem tartalmaz a zárómérlegben szereplő kötelezettségek rendezésére vonatkozó speciális szabályt, azonkívül, hogy ezeket (is) piaci értéken kell értékelni. A vagyon kiadásakor az anyacégnek átadott fenti kötelezettségek – eredményt nem érintő – összevezetése az átadott eszközzel, megfelelő kezelési mód-e, figyelemmel arra, hogy a kötelezettség átadása a szükséges fedezet mellett történik, így nincs szükség a kötelezettség jogosult általi elengedésére vagy az anyacég általi átvállalására, amely egyéb bevételben számolandó el?
5. cikk / 1197 Sorbatartozás rendezése egyszerűbben
Kérdés: Az „A” kft. tartozik „B” kft.-nek kölcsönnel, a „B” kft. pedig tartozik „C” kft.-nek osztalékkal (a „C” kft. az anyavállalat, mind kapcsolt cégek). A cél az lenne, hogy az „A” kft.-ből közvetlenül „C” kft.-be lehessen utalni. Azt szeretnénk, hogy ne kelljen kétszer utalnunk a pénzt, hanem csak egyszer az elsőtől az utolsóig, vagy leginkább pénzmozgás nélkül megoldani, hogy ne kelljen utalni senkinek semmit. A Ptk. szerint milyen lehetőségeink vannak erre és milyen adóvonzatai lehetnek? Hogyan könyveljünk az egyes cégekben?
6. cikk / 1197 Versenyen a helyezettek tárgynyereménye
Kérdés: Egy belföldi áfaalany vállalat saját munkavállalói körében versenyt hirdetett, amelynek 1–3. helyezettje tárgynyereményt kapott. A tárgynyereményt 3. féltől szerezte be a vállalkozás. Hogyan szükséges könyvelni a beérkező számlát, és azt milyen jogcímen, milyen értékkel szükséges a bérszámfejtésben szerepeltetni?
7. cikk / 1197 Adatszolgáltatás, alanyi adómentesség, rezsiköltség továbbszámlázása
Kérdés: A NAV felé történő számla adatszolgáltatás magánszemély, illetve cég részére történő bérbeadás esetén hogyan alakul adószámmal rendelkező magánszemélynél nyomdai úton kiállított számlatömb használatakor? Lakáscélra történő tárgyi adómentes bérbeadás bevétele az alanyi mentesség határába beszámítandó-e, amennyiben más önálló tevékenységből is származik a magánszemélynek bevétele?
A bérbeadó adószámos magánszemély a lakáskiadáshoz kapcsolódó áthárított rezsiköltségeket köteles-e továbbszámlázni a magánszemély bérlő, illetve egyéni vállalkozó bérlő felé, illetve ezen bevételek adóalapot képeznek-e?
A bérbeadó adószámos magánszemély a lakáskiadáshoz kapcsolódó áthárított rezsiköltségeket köteles-e továbbszámlázni a magánszemély bérlő, illetve egyéni vállalkozó bérlő felé, illetve ezen bevételek adóalapot képeznek-e?
8. cikk / 1197 Szolgáltatás bekerülési értéke alacsonyabb az eladási árnál (iparűzési adó)
Kérdés: A helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy szolgáltatást magasabb összegben vásárolunk meg, mint amennyiért azt tovább tudjuk számlázni? Konkrétan: ha a bejövő számla értéke meghaladja a továbbszámlázott összeget, akkor a hipaalap csökkentéseként csak a ténylegesen továbbszámlázott (változatlan formában továbbított) rész vehető figyelembe? Könyvelés szempontjából csak a továbbszámlázott értéknek megfelelő összeget kellene közvetített szolgáltatásként kimutatni a ráfordítások között, a maradékot pedig igénybe vett szolgáltatásként kell kezelni? Van erről valamilyen hivatalos, írásos forrás (jogszabály, NAV-állásfoglalás), amely ezt a gyakorlatot egyértelműen alátámasztja?
9. cikk / 1197 Alanyi adómentes vállalkozó külföldön igénybe vett szolgáltatásainak áfája
Kérdés: Alanyi adómentes vállalkozó EU-s és/vagy 3. országbeli partnerének számláz szolgáltatást. A szolgáltatás nyújtása érdekében igénybe vesz szolgáltatásokat EU-s és 3. országbeli partnerektől. Jól gondolom, hogy 2025-ben is igaz, hogy ebben az esetben az alanyi adómentes vállalkozó nem alanyi adómentes minőségében jár el? Így áfabevallásra kötelezett, és azon áfák levonására jogosult, melyek a nyújtott szolgáltatások érdekében merültek fel?
10. cikk / 1197 Megkezdett építkezés költségeinek kimutatása
Kérdés: Építőipari vállalkozás jellemzően saját vállalkozásban épített lakásokat értékesít magánszemélyek részére. A 2024-ben induló építkezés teljes mértékben generálkivitelezőn keresztül történt. 2024. év végéig az építkezés nem fejeződött be, árbevétel nem keletkezett. Iparűzésiadó-alap nem volt. 2025. év során folytatódik és befejeződik az építkezés, az értékesítés során bevétele keletkezik a vállalkozásnak, amivel szemben már el tudjuk számolni az építkezés költségeit. Hogyan szerepeltessük a 2024. év beszámolójában a félkész építkezést? Járható út lenne-e a költségek időbeli elhatárolása? 2025-ben iparűzésiadóalap-csökkentő tételként a telek bekerülési értékét és a 2 év során felhasznált anyagok költségét szeretnénk elszámolni. Számviteli, illetve iparűzésiadó-törvények vonatkozásában ez így megfelelő? Mi a megoldás? Esetleg projektelszámolás keretében az arányos bevétel elszámolása 2024-ben?
