Iparűzésiadóalap-megosztás a telephelyek között

Kérdés:

Közhasznú nonprofit kft.-ként működő társaságunk vállalkozói tevékenységet is folytat 3 telephelyen. 2023. év vonatkozásában a társaság vállalkozói eredménye pozitív lett, így iparűzési adó fizetésére vagyunk kötelezettek, ezáltal felmerült, hogyan is kellene megosztanunk az iparűzési adót. Az iparűzésiadó-megosztási szabály szerint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték-arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét vagyunk kötelesek alkalmazni. A társaság 1. telephelyén nincs alkalmazott, az ingatlan bérbe van adva, abból származik a nyereség. A 2. telephelyen eszköz nincs, mivel béreljük az ingatlant az eszközökkel együtt is, így ott minimális saját tulajdonú eszköze van a társaságnak. Bármelyik módszert is választjuk, az egyik önkormányzatnak "nem teszünk jót". Amennyiben a kombinált módszert alkalmazzuk, hogy az 1-re és a 2-es telehelyre is a kedvezőbb módszerrel, kombinált megállapítási lehetőséggel élve állapítjuk meg az adót, akkor ezzel a 3. telephelyen (= székhelyen) lévő önkormányzatnak juttatunk kevesebb adót. Van az ilyen jellegű megosztásra vonatkozóan valami ajánlás? Mit jelent a kombinált módszerű számítás, a fent leírtat, hogy egyikre-másikra a kedvezőbb alkalmazást?

Részlet a válaszából: […] A Htv. részint azon oknál fogva rögzíti az alkalmazható iparűzésiadóalap-megosztási módokat, hogy minimalizálható legyen az adózó és a települések közti vita az adóalap megosztásának módját, mikéntjét illetően. A Htv. 39. § (2) bekezdése azt a kritériumot fogalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Székhely több településen – iparűzési adó

Kérdés: Adott egy kft., mely a székhelyét 2019. 10. 19-én áthelyezte Dunakesziről Vácra. Hogyan kell ebben az esetben az iparűzésiadó-bevallást kitölteni? Dunakeszire a 01. 01. – 10. 18-ig terjedő időszakra szóló főkönyvből kell az adatokat szolgáltatni, a váci bevallásban pedig a 10. 19. – 12. 31-ig terjedő főkönyvi kivonat adataiból kell dolgozni? Vagy pedig éves adatokat kell feltüntetni mindegyik bevallásban, és az F lapon a megosztásnál kell aszerint kitölteni, hogy például a személyi jellegű ráfordítással arányosított számolásnál az osztószámnak kell lennie az adott időszakra szóló adatnak (10. 19. – 12. 31.)? Létezik még az a szabály, hogy a székhely 10%-nál kevesebb adót nem kaphat? Ha igen, akkor az a tört időszakra vonatkozik, vagy az évesre felkerekített összegre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbeli esetben – figyelemmel a Htv. 35. § (1) bekezdésére és 37. § (1) bekezdésére – 2019-ben mindkét településen fennállt az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, lévén Dunakeszin és Vácott is volt székhelye a kft.-nek. Ez azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Eszközérték szerinti adóalap-megosztás

Kérdés: Az iparűzésiadó-alap megosztása során pontosan hogyan kell figyelembe venni a tárgyévben, év közben újonnan beszerzett, vagy épp értékesített, s így év közben kivezetett telek értékét? A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény mellékletének 1.2 pontja nem részletezi, hogy mikori állapotot kell az év végi adóbevallásnál ehhez alapul venni. A kitöltési útmutatókat is tanulmányoztuk, de erre vonatkozó iránymutatást nem találtunk. Bizonytalanok vagyunk az iparűzési adó alapjának megosztása kapcsán, hogy egy év közben értékesített telek esetében miként járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A Htv. mellékletében írja le az eszközérték szerinti adóalap-megosztás módszerét. A tételes – egyébként a számítást részletesen leíró – norma azonban kétségkívül nem fogalmaz meg külön rendelkezést arról, hogy mennyi ideig kell az adott eszköz Htv. szerint kalkulált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Ingatlanok mint telephelyek

Kérdés: Egy társaság saját tulajdonú ingatlanokat ad bérbe, melyek különböző településeken találhatók. A bérbeadás céljából vásárolt ingatlanokat be kell-e jelenteni telephelyként? Iparűzési adó tekintetében kell-e településenkénti megosztást számítani?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 37. §-ának(1) bekezdése alapján a vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységetvégez a székhelye és a telephelyei szerinti településeken. A Htv. 52. §-ának31. pontja definiálja a telephelyet, mely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-a szerint a vállalkozót helyi iparűzésiadó-kötelezettség terheli a székhelye és a telephelye(i) szerinti önkormányzatoknál, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. A Htv. a telephely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A helyi iparűzésiadó-alap megosztása során valóban a törvény mellékletében szereplő megosztási módszerek közül csak az alkalmazható, amelyik a tevékenységre leginkább jellemző. Az is igaz, hogy a tevékenységre leginkább jellemző megosztás nem eredményezhet nulla adóalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó rt.-nél az iparűzési adó szempontjából keletkezik-e telephely a bérbe adott ingatlanok fekvése szerinti önkormányzatoknál? Ha igen, mi alapján lehet megosztani az adóalapot? Az önkormányzat ragaszkodik az adófizetéshez. Van-e lehetőség az önellenőrzésre az iparűzési adóban?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-ának (1) bekezdése, illetve a telephelyet definiáló 52. §-ának 31. pontja értelmében a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan telephelynek minősül, s ekképpen a bérbe adott ingatlan fekvése szerinti önkormányzat illetékességi területén valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és a Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenysége után adókötelezettség, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: egyéni vállalkozó

Kérdés: A Htv. 1.1 pontja szerint a több önkormányzat területén működő egyéni vállalkozó a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztási módszer szerint saját maga után 500 ezer Ft személyi jellegű ráfordítást vehet igénybe. Hogyan kell ezt értelmezni egy budapesti székhelyű (lakóhelyű), de egy másik önkormányzat területén telephellyel rendelkező egyedül (alkalmazott és segítő családtag nélkül) működő egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó székhelyén (mely jellemzően a lakóhelyet jelenti) kívüli településen rendelkezik telephellyel, akkor a saját személye után figyelembe vehető 500 ezer forintot a székhelyen, illetve a telephelyen folytatott tevékenység arányában kell megosztania....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: vezetékrendszerek

Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti település illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
2