Keresés eredménye

4 találat a megadott adóalap megosztása tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Iparűzési adó alapjának megosztása
Kérdés: Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?
Részlet a válaszból: […]tevékenység nem folyik. Megosztási kötelezettség vitathatatlanul fennáll, ugyanakkor azt az adózónak kell elvégeznie, az adóhatóság pedig azt ellenőrizheti. Nincs olyan törvényi rendelkezés, amely szerint az adóhatóság követelhetné, hogy az adóalap "legalább 10 százalékát" vagy bármely más arányát a székhelyhez kell rendelni. Az adóalapnak ugyanis a településen végzett tevékenységgel kell arányban állnia, ezt biztosítják a Htv. mellékletében meghatározott megosztási szabályok is. A személyi jellegű ráfordítás arányos módszer, illetve a komplex módszer alkalmazásakor a magánszemély vállalkozó, továbbá ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője után személyi jellegű ráfordítás nem merült fel, akkor utánuk személyi jellegű ráfordításként 500 000 forintot kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1629
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai
Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben - az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan - nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszból: […]munkavállalója felügyeli, ellenőrzi, átveszi az alvállalkozók munkáját. Az adóalap-megosztás során tehát az utóbbi esetben is (ahol nem az adózó munkavállalói végzik ténylegesen a munkát, ahol nem az adózó eszközeivel folyik a tényleges munkavégzés) ezen munkavállaló után elszámolt személyi jellegű ráfordítás jelenhet meg (legalább részben) a telephely szerinti településen. Amennyiben az adott munkavállaló (foglalkoztatott) több telephely szerinti településen is felügyeli a munkálatokat, illetve munkaidejének egy részében a székhely szerinti településen végez munkát, akkor a munkavégzés arányában lehet figyelembe venni az utána elszámolt személyi jellegű ráfordítást az egyes telephelyek, illetve a székhely szerinti településen. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. február 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 576
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Iparűzési adó: egyéni vállalkozó
Kérdés: A Htv. 1.1 pontja szerint a több önkormányzat területén működő egyéni vállalkozó a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztási módszer szerint saját maga után 500 ezer Ft személyi jellegű ráfordítást vehet igénybe. Hogyan kell ezt értelmezni egy budapesti székhelyű (lakóhelyű), de egy másik önkormányzat területén telephellyel rendelkező egyedül (alkalmazott és segítő családtag nélkül) működő egyéni vállalkozó esetében?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 431
4. találat: Iparűzésiadó-kötelezettség megosztása a telephelyek között
Kérdés: A vezetékes (nyomvonalas) létesítményhez kötött szolgáltatást nyújtó vállalkozások iparűzésiadó-kötelezettsége fennáll-e minden olyan településen, ahol a szolgáltatást igénybe veszik?
Részlet a válaszból: […]létesítményen végzett kivitelezési, fenntartási munkák - végzésének helye is, ha az adott településen az adóévben a tevékenység végzésének időtartama a 3 hónapot meghaladja, 2001. január 1-jétől pedig akkor, ha a 6 hónapot meghaladja. Az adókötelezettség teljesítése mindig felveti az adóalap helyes megosztásának kérdését. A Htv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, azaz székhelyén kívüli településen legalább egy telephelyet tart fenn, akkor az adóalapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Htv.-mellékletben meghatározottak szerint megosztania. Az adóalapot tehát a székhely, telephely szerinti települések között[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 70
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,