Látványcsapatsport támogatása

Kérdés: Az egyik cég, amelynek könyvelünk, minden évben nyújt támogatást egy kézilabdacsapatnak. A tavalyi eredménye alapján nem tudtuk érvényesíteni a teljes támogatás összegét kedvezményként. Ilyen esetben a fennmaradó támogatás összege elismert költségként maradhat a rendkívüli ráfordítások között? Adóalap-növelő tételnek számít a továbbvihető támogatás összege? (A kiegészítő támogatásról tudjuk, hogy nem számít kedvezménynek, és Tao-növelő is, azzal így is jártunk el.) A 29-es bevallás 5 lapján beállították, hogy mennyit veszünk igénybe, és mennyit viszünk tovább a következő évekre, de könyveléstechnikailag nem találtunk szakirodalmat arra vonatkozóan, hogy van-e teendő a támogatás fel nem használt részével kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú mellékletének B) fejezete 15. pontja szerint a támogatási igazolásban feltüntetett és átutalt támogatás (kivéve a kiegészítő sportfejlesztési támogatást) nem növelő tétel, akkor sem, ha az adókedvezményt nem tudta az adózó teljes egészében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Honlapon regisztráltak tárgynyereménye

Kérdés: Egy kft. a honlapján regisztrálók között két tárgynyereményt, valamint készpénznyereményt sorsol ki. Milyen adót kell ezek után fizetnie a cégnek, és mikor (a sorsolás lezajlását, vagy a termékek megvásárlását követően)? Mely nyomtatványokon kell bevallani? Be kell-e jelenteni a NAV-nak a sorsolást? Jogosult-e cég a kisorsolt termékek áfájának levonására? A kisorsolt tárgynyereményeket a cégnek a tárgyi eszközök között nyilvántartásba kell-e vennie? Társaságiadóalap-növelő tételek-e a kiosztott nyeremények? Kell-e utánuk fizetni szerencsejáték-felügyeleti díjat?
Részlet a válaszából: […] Ha egy kft. a honlapján regisztrálók között 2 tárgynyereményt sorsol ki, és sorsolás nem kötődik vetélkedőhöz, versenyhez, akkor a jövedelmet nem nyereményből származó jövedelemnek, hanem egyes meghatározott juttatásként adóköteles jövedelemnek kell tekinteni. A juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Bérleti díj elengedése

Kérdés:

A kft. ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat. A bérlők 90%-a magánszemély, akik nem egyenlítik ki a bérleti díjról szóló számlát. Felszólításainkra (tértivevényes levél, telefon) az volt a reakció, hogy akkor sem tudnak fizetni, ha bepereljük őket. Mit tudunk tenni? Leírhatjuk a követelést behajthatatlanként? Milyen adóvonzata lehet?

Részlet a válaszából: […] Arra nem tudunk válaszolni, hogy a követelést érdemes-e perelni vagy sem. Egyrészt ez alapvetően jogi kérdés, de nagymértékben függ attól, hogy a bérleti szerződés mit tartalmaz, többek között arra vonatkozóan, hogy mi a következménye annak, ha a bérlő nem fizet.Ha az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti késedelmi kamat

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások közötti áruszállításból származó lejárt követelés és a késedelmesen kiegyenlített számlák összege után kell-e kamatot számolni?
Részlet a válaszából: […] ...követelés elengedését könyvelni nem lehet, így az az adózás előtti eredményt nem csökkenti, ezért a társasági adónál azt nem kell adóalap-növelő tételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Fedezet vagy kölcsön

Kérdés: "A" és "B" kft. kapcsolt vállalkozások. Az "A" kft. 10 000 E Ft értékben fedezetet vállal arra, hogy az összeg erejéig a bank folyószámlahitelt biztosít "B" kft. részére. A "B" kft. a hitelkeretet kimerítette, a bank pedig a fedezetet leemelte, a szerződést megszüntette. Ez esetben az adott összeg erejéig kamatmentes kölcsönszerződést köthet-e a két társaság a helyzet rendezésére? Kamatmentes kölcsön esetén a piaci kamat erejéig adóalap-növelő tétel keletkezik, és vizsgálandó az alultőkésítés is? Előfordulhat, hogy emiatt kétszer is "büntetve" vagyok? Esetleg az egész tartozásátvállalásként számolható el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy az "A" vagy a "B" kft. kérdez. Úgy tűnik, hogy a "B" kft., ennek megfelelően válaszolunk. Amikor a bank a fedezetet vállaló "A" kft.-től leemelte a 10 000 E Ft-ot, akkor a "B" kft.-nél a bankkal szembeni kötelezettség helyébe az "A" kft.-vel szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt ered­mény­­tartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
Részlet a válaszából: […] Az evából (az utóbbi időben a katából) történő visszatérés szabályaival a Számviteli Levelek több számában foglalkoztunk. Ezek között a kérdésben is hivatkozott 287. számban az 5891. kérdésre adott választ indokolt mérvadónak tekinteni.A kérdés alapján a kérdező cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Előhasi üsző tenyészállattá minősítése

Kérdés: Előhasi üsző leellésig 300 E Ft-ba kerül közvetlen önköltségen. Tenyésztésbe állításkor a leellett üsző (előhasi tehén) piaci értéke 200 E Ft. A különbözetet (100 E Ft/db) terven felüli értékcsökkenésként elszámoljuk, a társaságiadó-alapot növeljük. A tehén (várhatóan) 5 évig marad tenyésztésben, melynek végén 80 E Ft a várható (selejttehén) vágóérték. 5 év alatt leírjuk a maradványérték feletti részt, a 120 E Ft-ot. Így évente a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 24 E Ft/év. A 6. évben a tehenet eladjuk 70 E Ft-ért, a maradványérték kivezetése 80 E Ft, a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 80-80 E Ft. Ekkor a tenyészállatra elszámolt terven felüli értékcsökkenés hogyan realizálható az állattenyésztő cégnél?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni, akkor azzal a társaságiadó-alapot meg kell növelni [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja]. Ez az adóalap-növelő tétel a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a tenyészállat állományból történő kivezetésekor (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Részesedésre elszámolt értékvesztés

Kérdés: 2004-2005. években a részesedésre elszámolt értékvesztéssel a társaságiadó-alapot megnöveltük, így a részesedés értéke megegyezett az elszámolt értékvesztéssel. 2012. évben a társaságot a cégbíróság megszüntette. A társaságiadóalap-növelő tételként 2004-2005. években elszámolt összeggel csökkenthetjük a 2012. évi társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2004-2005-ben hatályos előírása szerint a tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztéssel csak abban az esetben kellett növelni az adózás előtti eredményt, ha az adózó ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedésre számolt el értékvesztést [Tao-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Kamatmentes kölcsön

Kérdés: Adott egy "A" és egy "B" kft. Az "A" kft. 50%-os tulajdonos a "B"-ben. Az "A" kft. adott 10 000 000 Ft kölcsönt "B"-nek kamatmentesen. Van-e valamilyen adóalap-növelő tétel bármelyik kft.-ben a fel nem számított kamat miatt?
Részlet a válaszából: […] Ha a két kft. kapcsolt vállalkozás (amelynek megítéléséhez a kérdésben nincs elegendő információ), akkor a szokásos piaci árnak minősülő kamattal "A" kft.-nek növelnie kell, "B" kft. pedig – "A" kft. által aláírt okirat birtokában – csökkentheti az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Vásárolt követelés beszámítása a társasági adó alapjánál

Kérdés: Az "A" kft. követelést vásárolt a névérték 10%-áért. Ez a követelés "B" kft. tartozásáról szól. Az "A" kft. tartozik "B" kft.-nek. Megállapodnak abban, hogy a követeléssel kompenzálják a tartozást. A kompenzálásnál a követelés teljes összegét veszik figyelembe. Az "A" kft.-nél a 10%-os vételár és a teljes összeggel figyelembe vett tartozáskiváltás hogyan kerül be a társaságiadó-bevallásba?
Részlet a válaszából: […] ...bevételei az adózás elő­tti eredmény részét képezik, és mint ilyen, része a társasági adó alapjának. Sem adóalap-csökkentő, sem adóalap-növelő tételként külön nem kell, nem lehet számításba venni. Ebből következően a vásárolt követelés vételára és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.
1
2
3
4
9