93 talált cikk az adóalap-növelő kifejezésre

Kérdés: A jövőben felmerülő garanciális kötelezettségekre képzett céltartaléknak van-e maximált értéke? A vállalkozás építőipari tevékenységet végez. A vállalkozási szerződésben garanciális költségekre visszatartásban állapodtak meg, de a visszatartás összege előreláthatóan – az időjárási viszonyoktól függően – nem fogja fedezni a garanciálisan elvégzendő szolgáltatás összegét. Év végén milyen összeget kell (lehet) elhatárolni? Milyen dokumentumokkal kell mindezt alátámasztani?

Kérdés: Egyik leányvállalatunk elnyert egy kétéves izraeli vasútépítési munkát. A két ország között érvényben lévő kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény alapján egyértelműen Izraelben kell a munkavállalók után, az ottani foglalkoztatás miatt az adót és járulékokat megfizetni. A munkavállalókat ennek a projektnek a megvalósítására vettük fel, kizárólag külföldön dolgoznak, és kéthavonta jönnek haza szabadságra, illetve pihenőidőre. Kérdésem az, hogy ebben az esetben keletkezik-e Magyarországon bejelentési, illetve járulékfizetési kötelezettség bármely jövedelemrész esetén, vagy kizárólag csak külföldön kell azt megfizetni?

Kérdés: A fel nem használt és vissza nem igényelt közteherjegyek elszámolásának számviteli és adózási vonzatait szeretném, ha ismertetnék. Mivel a közteherjegyek már nem kerülnek felhasználásra, selejtezni kell és ráfordításként elszámolni? Mivel nem kísérelték meg a visszaigénylést, ezért adóalap-növelőként kell nyilvántartani?

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?

Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?

Kérdés: A társaság a 2006. évben üzembe helyezett tárgyi eszközöknél a Tao-tv. 1. számú mellékletének 6. pontja szerint 30 százalékos értékcsökkenési leírást érvényesített. A jelenlegi gazdasági helyzet nem hagyta érintetlenül a társaságot sem. Csökkent az ezen eszközökön gyártott termékek mennyisége. Visszasorolható-e a számviteli törvény szerinti kulcs alá? Ha igen, mely jogszabályi hely alapján? Az eszközök nem tartoznak a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5. pontja alá.

Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?

Kérdés: A rendkívüli értékcsökkenés elszámolásával és annak társaságiadó-vonzatával kapcsolatban kérdezem: mely esetben nem kell adóalapot növelő tételként elszámolni a rendkívüli értékcsökkenést?

Kérdés: A kft. követelése 5 millió forint a zrt.-vel szemben. A kft.-nek a zrt. már öt éve tartozik. A zrt. felszámolási eljárás alatt áll. A kft.-nek kell-e ajándékozási illetéket fizetnie, ha elengedi 5 millió forintos követelését abban az esetben, ha a követelést a felszámoló nem minősítette behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősítette? A zrt.-nek kell-e ajándékozási illetéket fizetnie, ha a kft. elengedi 5 millió forintos követelését úgy, hogy a követelést a felszámoló nem minősítette behajthatatlannak, illetve ha azt behajthatatlannak minősítette?

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató nagyvállalkozás termékeinek döntő részét az áruházláncok felé értékesíti. Az értékesítési szerződésekben számos, a forgalomhoz kapcsolódóan fizetendő bónusz és egyéb jogcímen nevesített tétel szerepel. Például áruháznyitási, belistázási, marketingköltség, visszáruátalány, időpontra szállítási stb. költség, amelyeket az áruházláncok áfásan számláznak. Társaságunk – mivel ezekhez nem kapcsolódik konkrét teljesítés – ezeket végleges pénzeszközátadásnak minősíti, az áfával növelt értékben rendkívüli ráfordításként könyveli, a társasági adó alapjának számításánál adóalapot növelő tételként veszi figyelembe. A felsorolt – áfásan számlázott – tételeknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy ezeket költségként lehessen elszámolni, és az áfa visszaigényelhető legyen, a társasági adó alapját pedig ne kelljen növelni?