Jogdíjkedvezmény figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: A cégünk filmjogokat vesz licencbe, majd azt további licencbe adja. A filmjogok szerzői jogi védelem alá esnek a szerzői jogi törvény szerint. A társaság jogosult volt a társasági adó alapját csökkenteni a Tao-tv. 4. § 20. pontja, illetve a 7. § (1) bekezdésének s) pontja 2016. június 30-ig hatályos szabályai alapján. A cég a filmjogok jelentős részét 2016. június 30-át megelőzően szerezte, és ezeket folyamatosan licenceli, így a Tao-tv. 29/A. § (29)–(30) bekezdései szerint 2021. június 30-ig csökkentheti a társasági adó alapját. A cég olyan filmjogokat is forgalmaz továbbá, amelyeket 2016. június 30-át követően szerzett, az ezen jogokból származó bevételekre a Tao-tv. átmeneti szabálya nem alkalmazható. A kérdés az, hogy ha a cég a Tao-tv. átmeneti szabálya alapján igénybe veheti a jogdíjkedvezményt, akkor a Htv. átmeneti szabálya alapján mentesül-e az iparűzési adó alól a 2016. június 30-át követően szerzett filmjogainak licencbe adásából származó bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...csökkenti az adózás előtti eredményt, akkor a nettó árbevétel megállapítása során – utoljára a 2021. június 30-áig lezáruló adóévben – a jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéknek tekintheti a társasági adóról és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Eladásra szánt lakások alvállalkozói

Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...az alvállalkozói teljesítések értékével,– az anyagköltséggel,– az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.Az adóalap meghatározása során a számviteli előírások szerint az adóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Mikrogazdálkodói beszámoló – áttérés, amortizáció

Kérdés: A saját tulajdonú ingatlanok bérbeadásával foglalkozó kft. át kíván térni mikrogazdálkodói beszámoló készítésére. Az ingatlanok egy része már leíródott, illetve maradványértéken szerepel a nyilvántartásokban. Az adótörvény szerinti leírásnál azonban még értékkel szerepelnek, itt nincs maradványérték. Hogyan alakul, változik-e a leírás a mikrogazdálkodói beszámoló készítésére való áttérés után?
Részlet a válaszából: […] ...nem lesz, viszont lesz az adózás előtti eredményt csökkentő, a Tao-tv. 1. és 2. számú mellékletében foglalt előírások szerint az adóévre megállapított értékcsökkenési leírás.A számviteli nyilvántartásokban maradványértéken nyilvántartott tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Alvállalkozói teljesítés az iparűzési adónál

Kérdés: A helyi iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek közül az alvállalkozói teljesítések értékével kapcsolatos csökkentő tétellel összefüggően merült fel alkalmazási problémánk. A helyi adókról szóló törvény szerinti definíció úgy fogalmaz, hogy az "adóalany által továbbadott (számlázott)" alvállalkozói teljesítések értékével lehet az adóalapot csökkenteni. A törvény tehát múlt időben fogalmaz, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a ténylegesen már továbbadott, vagyis a megrendelő felé már kiszámlázott alvállalkozói teljesítések azok, amelyek az adóalapból levonhatók. Vagyis a befejezetlen termelésként a készletek között állományba vett alvállalkozói teljesítések nem csökkentik az adóalapot, hiszen azok éppen amiatt minősülnek befejezetlen termelésnek, mert az árbevételben még nem realizálódtak. Kérjük a véleményüket!
Részlet a válaszából: […] ...tehát az adóalap-csökkentő tételként a vállalkozónál az alvállalkozói teljesítés értéke csak a költségkénti elszámolás adóévében jelenhet meg, függetlenül attól, hogy azt a vállalkozó továbbszámlázta-e vagy sem (továbbszámlázás hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Maximális egészségügyi hozzájárulás melletti eho

Kérdés: Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó egyben egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa is. A kft.-ből munkabért nem, kizárólag osztalékot vesz fel. Az osztalék kifizetésekor a 450 000 Ft maximális eho-összeg a legelső osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Az egyéni vállalkozásból szintén nincs jövedelemkivét, csak év végén az adózás utáni jövedelmet vezetjük ki a pénztárkönyvben. Terheli-e a kft. kifizetőt a havi tételes eho megfizetése (7050 Ft/hó)? Vagy a magánszemély tulajdonost terhelné? (Ha nyugdíjas, milyen ellenszolgáltatás jár érte cserébe?)
Részlet a válaszából: […] ...Lehetőség van azonban arra, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére azt válassza, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizesse meg utána. Év közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Látványcsapatsport-támogatás könyvelése

Kérdés: Hogyan történik a látványcsapatsport NAV-on keresztüli támogatásának könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényi szövegtől eltérően fogalmaz, és hozzáteszi, hogy a társaságiadó-alapot a bevételként történő elszámolás adóévében csökkenti a jóváírás összege.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk!Köszönjük Olvasónk észrevételét. A hivatkozott 7311...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Egészségügyi szolgáltatási járulék az iparűzésiadó-alap megosztásánál

Kérdés: Ügyfelem egy kft. ügyvezetője nyugdíj mellett, kiegészítő tevékenységgel látja el a feladatait. 2014. évben a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a NAV felé bevallotta és befizette a 10%-os egészségügyi szolgáltatási járulékot, melynek mértéke 2014. adóévben 6810 Ft/hó összeg volt. Ugyanakkor ez az összeg nem szerepelt az adózó 2014. évi könyvelésében, 2016. 01. 31-én könyvelték. A Tao-tv. nem jelentős összegű hiba önellenőrzés keretén belül történő feltárása esetén választást ad a társaságnak. A hiba feltárásának következményeként vagy önellenőrzi a 2014. évi társaságiadó-bevallását, vagy annak költséghatását a 2016. évi társasági adóban veszi figyelembe. Erre a Tao-tv. 8. § (8) pontja teremti meg a lehetőséget. A társaság élt a választási lehetőséggel, és a 2014. évi egészségügyi szolgáltatási járulékot 2016-ban számolta el költségként. Az iparűzésiadó-alap megosztásának számítása során ezt az összeget a társaság 2014. évben vagy 2016. évben veheti figyelembe személyi jellegű ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] A Htv. Melléklete 1.1 pontja releváns szabálya szerint személyi jelleg ű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintend ő , amit a számvitelr ő l szóló törvény annak min ő sít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illet ő leg a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Ingatlannal rendelkező egyesület társaságiadó-alapja

Kérdés: Cél szerinti tevékenységéhez szükséges, és használt ingatlannal rendelkező egyesület (nem közhasznú, nincs a fordulónapon köztartozása, és a 10%-ot meghaladja a vállalkozási bevétele) társaságiadó-alapjának levezetésekor figyelembe kell-e venni, hogy az adott ingatlan támogatásból valósult meg, így van halasztott bevétele, amely az Szt. szerint elszámolt ÉCS figyelembevételével került meghatározásra mint egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...átengedése vagy átruházása esetén, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeggel növelni, az elszámolt költséggel, ráfordítással csökkenteni kell a gazdasági, vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Pályázaton nyert támogatás egyéni vállalkozónál – kata

Kérdés: Egyéni vállalkozó – tételes költségelszámolást választott – 2015. évben pályázaton nyert 3 M Ft-ot. 700 E Ft előleget kiutaltak a 2015. évben. A vállalkozó részben beruházásra, részben költségekre elköltött 3 M Ft-ot (az előlegként megkapott 700 E Ft-ot és 2,3 M Ft-ot), és a pályázat benyújtásához feltételként előírt 300 E Ft saját erőt. 2016-ban, megkapta a 2,3 M Ft-ot, a pályázati pénz fennmaradó részét. Mi a helyes elszámolás a 2015. és a 2016. évben, ha a vállalkozó 2016. márciustól átlépett a kata rendszerébe? 2015-ben veszteséges, 2016. januárban megkapta a támogatás fennmaradó részét, emiatt nyereséges. 2016. évben a nyereség 50%-áig elszámolja az előző időszaki veszteséget. A beruházásra kapott összeget az értékcsökkenéssel szinkronban halasztott bevételként kell elszámolni 2016. január-február hónapban. A katás időszakban az értékcsökkenést elszámoltnak tekinti. Megfelelő-e ez az elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni a nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyként lezárt adóévre az Szja-tv. szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük időpontjától). Tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Kisvállalati adóhoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
Részlet a válaszából: […] ...Katv. szerint személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.
1
23
24
25
104