Belépés a kivába, kilépés a kivából

Kérdés: Kivabelépéssel kapcsolatosak a kérdéseim:
1. Kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz áttéréskori nyilvántartási értéke "0", mert fejlesztési tartalékot számoltunk el rá. Kivaidőszak alatt számolom az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást. Visszatérek a Tao-tv. hatálya alá. A kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz nyilvántartási értéke (0) csökkentve a kiva alatti, Szt. szerint elszámolt écs-vel (az érték -2000 E Ft), ez az összeg taonövelő lesz-e és mikor? Vagy a felhalmozott eredménytartalékot növeli?
2. Kivaidőszak alatt beszerzett tárgyi eszközre korábban képzett fejlesztési tartalékot szabadítok fel. Számolom a kiva alatt az Szt. szerinti écs-t. A Tao-tv. hatálya alá való visszatéréskor a felhalmozott eredménytartalékot csökkentem a nettó értékkel. Itt mikor kell majd a tao-t megfizetnem, illetve kell-e egyáltalán?
3. Hogyan lehet a kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszközökre tovább folytatni a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést? Ennek mértéke megegyező az Szt. szerinti kulccsal?
4. Ha áttéréskor nem választom a gyorsított amortizációt (nem növelem meg a tao alapját az Szt. szerinti nettó érték és az Adótv. szerinti érték különbözetével), akkor ezt a különbözetet mikor fogom leadózni?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (15) bekezdésének előírása] lehet felhasználni. Ez azt jelenti, hogy olyan beruházásra kell fordítani a visszatérést követő 4. adóévben, amelyre a fejlesztési tartalék felhasználható. Ha ez nem történik meg, akkor a fel nem használt összeg után társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:    

Döntés az osztalékról a kiva alatt

Kérdés: A kiva szerint adózó gazdálkodó osztalék-jóváhagyása esetén kötelező-e először a tárgyévi adózott eredményt felhasználni, és ezt követően lehet, illetve kell a képzés időrendi sorrendjében a szabad eredménytartalékból fizetni az osztalékot, vagy közvetlenül a képzés időrendi sorrendjében korábban képzett eredménytartalékból történik az osztalék kifizetése? Osztalék jóváhagyása esetén a kivás időszakban keletkező eredménytartalék után kivát kell fizetni, a korábban keletkezett taós eredménytartalék pedig nem képezi a kiva alapját, ezért a sorrend meghatározása alapvető fontosságú.
Részlet a válaszából: […] ...és a kiva alatt képződött eredménytartalékot. A kiva szerint adózó vállalkozásnak azonban – tekintettel arra, hogy a kiva szerinti adóévekben képzett eredménytartalék terhére jóváhagyott osztalék növeli az adóalap részét képező egyenleget, míg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:    

Iparűzésiadó-bevallás székhelyváltozás esetén

Kérdés: Hogyan változik az iparűzésiadó-bevallás, ha év közben változik a székhely?
Részlet a válaszából: […] ...területén keletkezik. Az iparűzési adó éves elszámolású adó, ezért az adókötelezettség valamely településen való fennállását az adóév egészében vizsgálni kell. Mindez azt is jelenti, hogy amennyiben a vállalkozó év közben megváltoztatja a székhelyét, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó feladata egyéni céggé alakulás esetén

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?
Részlet a válaszából: […] ...nem vonatkozik.)Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséhez kapcsolódóan figyelembe veendők a következők is:– a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Bérelt személygépkocsi áfájának megosztása

Kérdés: Az egyszeres és a kettős könyvvitelben hogyan kell könyvelni személygépkocsi esetén – a magán- és az üzleti utak következtében havonta változó arányszám miatt – a visszaigényelhető, illetve a befizetendő áfát?
Részlet a válaszából: […] ...időszak áfabevallásában levonásba helyezhető, a le nem vonható hányada pedig az, amit egyéb ráfordításként kell elszámolni. Ha az adóéven belül a cég többször köteles adóbevallást készíteni, és mivel az arányosításnál az év elejétől keletkezett adatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Határon túli iskola tanulóinak nyári tábor

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolai oktatási intézmény vagyunk. Augusztus hónapban a határon túli testvériskola tanulóinak egyhetes nyári tábort szerveztünk. A tábor programjában szerepelt mozi, vármúzeum, strandlátogatás, és az ehhez kapcsolódó személyszállítás-, étkezés- és szállásdíj, amelyek számlái az iskola pénztárából kerültek kifizetésre. A fenti számlák után milyen adófizetési kötelezettség terheli az intézményt? Reprezentációnak minősül, kettős könyvelésben hová kell könyvelni a fenti kiadásokat?
Személyi jövedelemadó
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben a táboroztatás költségéből, mint egy egyházi jogi személy által történő juttatás, mentes az adó alól az adóévben reprezentáció alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék fel nem használása

Kérdés: Korábban fejlesztési tartalékot képeztünk, melyből 5 millió Ft-ot 2017. évben fel kellett volna használnunk. Családi okok miatt ez nem sikerült, ezért év végén el kell számolni, és a szükséges intézkedéseket el kell végezni. Kérjük, szíveskedjenek összefoglalni a szükséges teendőinket, határidőket a könyvelési előírások ismertetésével annak érdekében, hogy a minimális "büntetést" érhessük el. Természetesen a tervezett fejlesztést a jövő évben igyekszünk végrehajtani.
Részlet a válaszából: […] ...képzés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig fel nem használt fejlesztési tartalék után az adót utólag meg kell fizetni, és az után késedelmi pótlékot is fel kell számítani a Tao-tv. 7. § (15) bekezdése alapján.A megfizetés határideje – ugyanazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Beruházási adóalap-kedvezmény kkv-knál

Kérdés: Kizárólag mezőgazdasági szántóföldi termeléssel – elsődleges mezőgazdasági termelés – foglalkozó kft. e tevékenységéhez új, még használatba nem vett vetőgépet, traktort stb.-t vásárolt ez évben. Ilyen esetben a 2017. évi adózás előtti eredményéig csökkentheti-e gépek nettó beszerzési értékével a 2017. évi adóalapját? Mit jelent a 7. § (12) bekezdése a) pontjának előírása a fentieket is figyelembe véve? E gépek meddig nem eladhatók? Milyen előírást kell még figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelést jelent a Tao-tv. 7. § (12) bekezdése a) pontjának előírása.A gépeket a kedvezmény érvényesítését követő negyedik adóév végéig nem lehet elidegeníteni. Egyébként be kell tartani a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont és (11) bekezdés, valamint a 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Katára átállt taxis iparűzésiadó-bevallása

Kérdés: Ügyfelem taxis egyéni vállalkozó, aki 2017. július 1-jével áll át a kata alkalmazására, előtte a személyi jövedelemadóban átalányadózó volt. Milyen bevallási kötelezettsége van az iparűzési adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 39/B. §-ának (8) bekezdése alapján, ha az iparűzési adó alanya kataalanyként a tételes iparűzésiadóalap-megállapítást adóév közben választja, akkor az adóév első napjától a kataalanyisága kezdőnapját megelőző napig terjedő adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.
Kapcsolódó címke:

Interneten közzétett reklámszlogen

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?
Részlet a válaszából: […] ...4. § (1) bekezdése, valamint 1. § 5. pontja értelmében – a reklámadó alapjának az ügyfele reklámközzétételből származó adóévi nettó árbevétele minősül. A reklámadó alapjának meghatározásakor mindazon ellenérték (mint a reklámközzétételből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.
Kapcsolódó címkék:  
1
23
24
25
105