Találati lista:
401. cikk / 1034 Terven felüli értékcsökkenés négy részletben
Kérdés: Az "5500. Terven felüli értékcsökkenés az adónál" válaszukkal kapcsolatosan kérdezem, hogy hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 1. számú mellékletének 10/a. pontját, milyen esetekben és hogyan lehet alkalmazni?
402. cikk / 1034 Munkahelyi étkezés átcsoportosítása
Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?
403. cikk / 1034 Véglegesen átadott pénzeszközök
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni, hogy 2012. évben a véglegesen átadott pénzeszközök számviteli elszámolásánál és társasági adózásánál mi a helyes eljárás! Ha lehet, példán keresztül bemutatva.
404. cikk / 1034 Helyi iparűzési adó eltérő mértékkel
Kérdés: Az önkormányzati helyiadó-rendelet szerint az egyik településen van adómérték (2%), a másikon nincs (0%). A társaságnak az egyik településen van a telephelye, a másikon a székhelye. Ad-e a törvény lehetőséget arra, hogy 0%-kal lehessen a helyi iparűzési adót megállapítani? Vagy ilyen esetben az adószázalékkal rendelkező település számára kell megfizetni és bevallani a helyi iparűzési adót? A teljes adóalap után, vagy a megosztás utáni adóalap után? Mi a helyes megosztási eljárás ebben az esetben?
405. cikk / 1034 Szakértői tevékenység adózása
Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
406. cikk / 1034 Egyszerűsített foglalkoztatott napi bére
Kérdés: 2012-ben mennyi az a maximum kifizethető napi összeg egyszerűsített foglalkoztatott részére, ami költségként, adóalap-korrekció nélkül elfogadható?
407. cikk / 1034 Adott bónusz elszámolhatósága
Kérdés: Adott bónusz költségként való elszámolásának feltétele a befogadó nyilatkozata arról, hogy nem veszteséges e nélkül sem. Megfelelő-e a mérleg alátámasztásának az, ha letöltöm azt az e-beszámoló.hu oldalról?
408. cikk / 1034 Egyéni cég alapítása – egyéni vállalkozó eszközei
Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított 500 000 forint pénzapporttal (az árukészletet és a beruházást apportként az alapításkor nem akarta bevinni az egyéni cégbe). Az egyéni céget kft.-vé akarja alakítani: kereskedő, működő bolttal, kb. 1 millió forintos árukészlettel, 5 millió forintos beruházással, 3 millió forint hitellel. A hitel miatt választotta az átalakulást. A beruházás és a bolti készlet "hogyan kerül be" az egyéni cégbe? A megszűnő egyéni vállalkozó felleltározott árukészlete és beruházása (még üzembe nem helyezett gépek) az Áfa-tv. 17. és 18. §-a alapján a 2011. július 1-jei módosítás szerint átalakulásnak minősül, és áfafizetési kötelezettséget nem von maga után? Az Szja-tv. szerint az átalakulás során meglévő és az egyéni cégbe át nem vitt eszközök után kiszámított adó megfizethető három adóévben?
409. cikk / 1034 K+F tevékenység közvetlen költsége
Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja alapján a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében csökkenti az adózás előtti eredményt. Amennyiben a társaság főtevékenysége kutatás-fejlesztési szolgáltatás más vállalkozások részére, akkor a mások számára, de saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségei levonhatók-e az adózás előtti eredményből? A szolgáltatást befogadó cég ezt a K+F költséget nyilvánvalóan nem vonhatja le az adózás előtti eredményéből, mert az nem saját tevékenység.
410. cikk / 1034 Terven felüli értékcsökkenés az adónál
Kérdés: Egy társaság 2009-ben terven felüli értékcsökkenést számolt el az év végén állományban levő üzleti vagy cégértékre. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása a számviteli törvény 53. § (1) bekezdés e) pontja szerint történt. A Tao-tv. 1. sz. mellékletének 10/c pontja értelmében a társaság az elszámolt terven felüli értékcsökkenést érvényesítheti, azaz nem kell az adóalapot módosítani vele. Viszont ez több mint egymilliárd forintos negatív adóalapot jelentett volna, ezért a társaság úgy döntött, hogy az elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel megemeli az adóalapját 2009-ben, ugyanakkor még ebben az évben csökkentette is azt a terven felüli értékcsökkenés egynegyedével. Kifogásolható-e a társaság eljárása adóügyi szempontból? A Tao-tv. 1. számú mellékletének 10/a pontja szerint a terven felüli értékcsökkenés elszámolását követő négy adóévben kell egyenlő arányban érvényesíteni azt. Viszont 2009-ben adóalap-növelő tételként került beállításra az egész terven felüli értékcsökkenés, amely pozitív adóalapot eredményezett, még akkor is, ha annak negyedrészét már 2009-ben érvényesítette a társaság.
