Adóhatósági eljárás jogszerűsége

Kérdés: A kft. Németországban végzett munkát, 2016. évben milliárdos árbevételt ért el, majd a német féllel vitába keveredett, amelynek per lett a vége. 2017. évben már nem volt árbevétele a cégnek, a működési költségeket és a perrel kapcsolatos kiadásokat tulajdonosi kölcsönből fedezte. Jelentős összegű veszteség halmozódott fel, és negatív lett a saját tőke. 2017. évben elhunyt a kft. tulajdonosa. A hagyatéki eljárás elhúzódott, az örökösök 2020. évben lettek a kft. tulajdonosai, és intézkedhettek a kft.-vel kapcsolatban. A németországi per megegyezéssel zárult, de a kft. csekély összegű kompenzációt kapott, ami a felhalmozott veszteség kis részét fedezte. Az örökösök 2020. évben a kft. negatív saját tőkéjét a tulajdonosi kölcsön terhére rendezték. A németországi piaci helyzet és a Covid-19-járvány miatt ellehetetlenült a kft. helyzete. Ezért 2020. augusztus 1-jén a végelszámolással történő megszűnés mellett döntött. A NAV ellenőrzést hajtott végre a társaságnál. A NAV szerint a kft. adójogi szempontból nem jogszerűen, nem a törvényes előírásoknak megfelelően járt el a kötelezettség rendezése során, amikor a tagokkal szemben fennálló kötelezettségeit a Ptk. 3:189. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint, tőkeemeléssel rendezte. A társaság valójában a saját tőke emelésének látszatát csak azért alakította ki, hogy a valóságban megtörtént tagi kölcsön elengedéséhez kapcsolódó társaságiadó-fizetési kötelezettséget elkerülje. ASzámviteli Levelek 361. számában a 7228. számú kérdésre adott válaszukban a következőket írják: "A tagikölcsön-követelés elengedése helyett egyszerűbb megoldás a Ptk. 3.99. §-ának (1) bekezdése alapján a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak tekinthető tagikölcsön-követeléssel történő tőkeemelés. Ez esetben azonban a tőkeemelést a végelszámolás megindítása előtt úgy kell végrehajtani, hogy a jegyzett tőke emelése a cégjegyzékbe a cégbíróságon a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően bejegyzésre kerüljön." Lehetséges, hogy egy jogszerű eljárást (mint amit Önök is javasolnak) a NAV nem jogszerű joggyakorlássá minősítsen? A Ptk. 3.99. §-a (1) bekezdése alapján indított jegyzett-tőke-emelést és tőketartalék-növelést, ha azt a cégbíróság bejegyezte, megtámadhatja a NAV? Látszat vagy valóság egy cégbírósági eljárás?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat azzal kezdjük, hogy a NAV nevében eljáró revizorok is emberek, akik tévedhetnek. Ezért mindenképpen indokolt fellebbezni, akár a bíróságig is elmenni.A kérdésben a hivatkozott válaszunkat természetesen továbbra is fenntartjuk, mivel az általunk javasoltak a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.
Kapcsolódó címke:

Új első fokú adóhatósági eljárás

Kérdés: Az adóhatóság 2013-ban a 2010-es év néhány hónapjára áfaellenőrzést tartott. A jogerős másodfokú határozatot - jogorvoslati eljárásban - hatályon kívül helyezték, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezték. Időközben a cég az adóhiányt és a késedelmi pótlékot megfizette. El kell számolni az adóhiányt és a szankciókat? A befizetett összeget az adóhatósággal szembeni követelésként kell kimutatni? Amennyiben ennek ellenére el kell számolni (2010. évre jelentős hiba), indokolt a nem vizsgált időszakokra önellenőrzést is végrehajtani, vagy várjuk meg az új eljárás eredményét?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 19. §-a (3) bekezdésében foglaltakból egyértelműen következik, hogy ha az adóellenőrzés az előző üzleti év(ek) számviteli beszámolójában elkövetett hibát állapított meg, és a másodfokú határozat jogerőre emelkedett, akkor azt a jogerőre emelkedés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke: