Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott adóhatósági eljárás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Adóhatósági eljárás jogszerűsége

Kérdés: A kft. Németországban végzett munkát, 2016. évben milliárdos árbevételt ért el, majd a német féllel vitába keveredett, amelynek per lett a vége. 2017. évben már nem volt árbevétele a cégnek, a működési költségeket és a perrel kapcsolatos kiadásokat tulajdonosi kölcsönből fedezte. Jelentős összegű veszteség halmozódott fel, és negatív lett a saját tőke. 2017. évben elhunyt a kft. tulajdonosa. A hagyatéki eljárás elhúzódott, az örökösök 2020. évben lettek a kft. tulajdonosai, és intézkedhettek a kft.-vel kapcsolatban. A németországi per megegyezéssel zárult, de a kft. csekély összegű kompenzációt kapott, ami a felhalmozott veszteség kis részét fedezte. Az örökösök 2020. évben a kft. negatív saját tőkéjét a tulajdonosi kölcsön terhére rendezték. A németországi piaci helyzet és a Covid-19-járvány miatt ellehetetlenült a kft. helyzete. Ezért 2020. augusztus 1-jén a végelszámolással történő megszűnés mellett döntött. A NAV ellenőrzést hajtott végre a társaságnál. A NAV szerint a kft. adójogi szempontból nem jogszerűen, nem a törvényes előírásoknak megfelelően járt el a kötelezettség rendezése során, amikor a tagokkal szemben fennálló kötelezettségeit a Ptk. 3:189. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint, tőkeemeléssel rendezte. A társaság valójában a saját tőke emelésének látszatát csak azért alakította ki, hogy a valóságban megtörtént tagi kölcsön elengedéséhez kapcsolódó társaságiadó-fizetési kötelezettséget elkerülje. ASzámviteli Levelek 361. számában a 7228. számú kérdésre adott válaszukban a következőket írják: "A tagikölcsön-követelés elengedése helyett egyszerűbb megoldás a Ptk. 3.99. §-ának (1) bekezdése alapján a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak tekinthető tagikölcsön-követeléssel történő tőkeemelés. Ez esetben azonban a tőkeemelést a végelszámolás megindítása előtt úgy kell végrehajtani, hogy a jegyzett tőke emelése a cégjegyzékbe a cégbíróságon a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően bejegyzésre kerüljön." Lehetséges, hogy egy jogszerű eljárást (mint amit Önök is javasolnak) a NAV nem jogszerű joggyakorlássá minősítsen? A Ptk. 3.99. §-a (1) bekezdése alapján indított jegyzett-tőke-emelést és tőketartalék-növelést, ha azt a cégbíróság bejegyezte, megtámadhatja a NAV? Látszat vagy valóság egy cégbírósági eljárás?
Részlet a válaszból: […]nyújtott kölcsön a tagnál követelés, amely követelés jogosságát az adós, a társaság elismerte. Ezen követeléssel a tag szabadon rendelkezik, azt nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaságban a jegyzett tőke növelésére, emelésére is fordíthatja, ha az adott esetben a társasági szerződés módosításával így rendelkeznek. Az apportált követelés a taggyűlés határozata alapján a jegyzett tőke emelésére és a tőketartalékba helyezésére is fordítható.Feltételezzük, amikor az örökösök a tagi kölcsön apportálásáról döntöttek, akkor még remélték, hogy a korábbi tevékenységet tovább tudják folytatni (a német ügyféllel rendeződtek a viták). Ezért döntöttek így, majd jegyeztették be a tőkeemelést. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe való bejegyzése jogosságának vitatása - szerintünk - a cégbíróság létét kérdőjelezi meg.A kérdésből az következik, hogy a tőkeemelés cégbírósági bejegyzése után döntöttek a végelszámolásról. Nyilvánvalóan újabb információk birtokában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8504
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Új első fokú adóhatósági eljárás

Kérdés: Az adóhatóság 2013-ban a 2010-es év néhány hónapjára áfaellenőrzést tartott. A jogerős másodfokú határozatot - jogorvoslati eljárásban - hatályon kívül helyezték, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezték. Időközben a cég az adóhiányt és a késedelmi pótlékot megfizette. El kell számolni az adóhiányt és a szankciókat? A befizetett összeget az adóhatósággal szembeni követelésként kell kimutatni? Amennyiben ennek ellenére el kell számolni (2010. évre jelentős hiba), indokolt a nem vizsgált időszakokra önellenőrzést is végrehajtani, vagy várjuk meg az új eljárás eredményét?
Részlet a válaszból: […]határozatot a jogorvoslati eljárásban hatályon kívül helyezték, a könyvelést helyesbíteni kell a hatályon kívül helyező határozat jogerőre emelkedése időszakában. Ha ez utóbbi még 2013-ban történt, akkor az adóhatósághoz a jogerős másodfokú határozat alapján befizetett adóhiány és késedelmi pótlék valóban az adóhatósággal szembeni követelés lesz, természetesen azonosan az adóhatóságnál ilyen címen kimutatott befizetéssel. Ha viszont a jogerős másodfokú határozatot csak 2014-ben helyezték jogerősen hatályon kívül, akkor csak 2014-ben lehet sztornírozni, és így a befizetett adóhiány és késedelmi pótlék nem jelenik meg követelésként december 31-ével, nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6423
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: