Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...fedezet, vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi;- a követelést a hitelező csődeljárás, felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett;- a követelésre a felszámoló által adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...az a követelés az egyezségi megállapodás alapján, amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során az egyezségi megállapodás keretében elengedett, mert a követelés behajtására nincs, vagy csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Termelői hitelek adósságrendezése I.

Kérdés: Társaságunk a 215/2002. Korm. rendelet alapján vissza nem térítendő támogatásban részesült, amit hiteltörlesztésre fordított. Könyvelésünkben a támogatást árbevételként számoltuk el, és csökkentettük a társasági adó alapját. Helyesen jártunk el? A Számviteli Levelek 66. szám 1395. kérdésre adott válaszban nem ez a megoldás szerepel.
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a válasz pontos legyen, a kérdést is, a kérdés alapját képező gazdasági eseményt is pontosan körül kell írni. Az biztos, hogy a hitel törlesztésére kapott támogatást nem szabad (nem lehet) árbevételként elszámolni, de még rendkívüli bevételként sem, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Termelői hitelek adósságrendezése II.

Kérdés: Észrevétel a Számviteli Levelek 66. szám 1395. kérdésre adott válaszhoz. A 215/2002. Korm. rendelet alapján adott adósságrendezési támogatást a rendelet kitöltéséhez adott, az FVM által készített segédlet szerint nem fejlesztési célú juttatásként, hanem egyéb bevételként kell elszámolni. Tehát téves a válasz, miszerint a tőketartalékba kell helyezni. A 215/2001. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja bevételnövelő és költségcsökkentő támogatásokról rendelkezik. A 215/2002. Korm. rendelet és a hozzá kiadott segédlet pedig - mint jogszabály - egyéb bevételkénti elszámolást ír elő. Kérem, hogy válaszukat vizsgálják felül és korrigálják.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. tételes előírásaival ellentétes tanácsokat sem.A 215/2002. Korm. rendelet a mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szól. A Korm. rendelet külön nem rendelkezik az elszámolásról, de az 5. §-ának (5) bekezdése, 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Termelői hitelek adósságrendezése

Kérdés: A mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szóló 215/2002. Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott hitelei után a társaság vissza nem térítendő támogatásra jogosult, amely az FVM költségvetési fejezetből finanszírozott kamattámogatásban részesülő hitel törlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt elszámolni? És ha vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabályban meghatározott hitelek törlesztésére kell fordítani, az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján - mivel azt az adósságrendezési programban az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 215/2001. Korm. rendelet hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.