Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott adóteher tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ösztöndíj elszámolása, adóvonzata

Kérdés: A társaság által nappali tagozatos hallgatóknak rendszeresen fizetett ösztöndíjat hol kell elszámolni, milyen adó- és járulékvonzata van, ha a társaság a hallgatóval semmilyen más jogviszonyban nem áll?
Részlet a válaszból: […]Tao-tv. szempontjából a társaság által fizetett összeg magánszemélynek adott támogatásnak minősül, amely a hallgató összevonandó egyéb jövedelme, és 11 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alá esik. A Tao-tv. előírása szempontjából azt kell vizsgálni, hogy az elszámolt költség - a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján - a vállalkozás érdekében merült-e fel vagy nem. E tényt az összes körülmény ismerete alapján lehet eldönteni, de például, ha a hallgató és a vállalkozás szerződést kötött egymással, amely szerint a tanulmányok befejezése után a magánszemély a vállalkozás érdekében munkát végez meghatározott ideig, és annak elmaradása esetére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 441
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszból: […]éri el a szokásos piaci ár (18. § szerint kell megállapítani) 90 százalékát [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontja és 3. számú melléklet A) fejezet 2. pont]. Növelni kell a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt a szokásos piaci ár és az ellenérték különbözetével (ha a szokásos piaci ár a magasabb), ha magánszemélynek történő, áron aluli értékesítés miatt természetbeni juttatás történik, kivéve ha a magánszemély a bt.-vel munkaviszonyban áll, illetve a bt. vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint vele korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. §-ának f) pontja] vagy az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója. [Szja-tv. 69. §; Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontja és 3. számú melléklet B) fejezet 3. pont]. Növelni kell az adózás előtti eredményt a társaságiadó-alap megállapításakor a szokásos piaci ár (Tao-tv. 18. §) ellenértéket meghaladó összegével, ha a vevő kapcsolt vállalkozási viszonyban van a bt.-vel. Növelni kell az adózás előtti eredményt a társaságiadó-alap megállapításakor a könyv szerinti érték ráfordításként elszámolt összegével, ha ellenérték nélkül - nem magánszemélynek - adja át a járművet a bt. [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja.] A természetbeni juttatás után az Szja-tv.-ben előírt 44 százalék adót, biztosított esetén a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot (jelenleg együtt 31 százalék), nem biztosított személynek történő természetbeni juttatás esetén 11 százalék egészségügyi hozzájárulást, továbbá munkavállalónak adott természetbeni juttatás esetén 3 százalék munkaadói járulékot minden esetben meg kell fizetni. A közterhekkel is növelni kell az adózás előtti eredményt a társaságiadó-alap megállapításakor, ha a természetbeni juttatás értéke növeli az adózás előtti eredményt [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontja és 3. számú melléklet B) fejezet 3. pont; Szja-tv. 69. §-ának (6) bekezdése; Tbj. 4. §-ának k/1. pontja; Eho-tv. 3. §-a; Fl-tv. 40. §-ának (1) bekezdése]. A lízing útján beszerzett haszonjármű értékesítésekor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 411
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Italautomata működtetésének adóterhei

Kérdés: A kft. területén italautomata működik, amelyet bérelünk egy másik cégtől. A kávét-teát-cukrot-poharat mi vesszük meg. Az italhoz bárki "jutányos áron" hozzájuthat, amit egyéb bevételként könyvelünk, az áfát befizetjük utána. A beszerzés, illetve a bérleti díj áfája visszaigényelhető-e, illetve van-e valami más adóvonzata?
Részlet a válaszból: […][fennállhat a lehetősége ugyanis annak, hogy az Áfa-tv. 22. §-ának (6) bekezdését is alkalmazni kell]. Amennyiben a szóban forgó automata nyílt árusítású, és mindenki a kedvezményes, a forgalmi értéktől lényegesen (40-50 százalékkal elmaradó) díjat fizeti, elviekben a dolgozók fogyasztása utáni korrekciót el kell végezni. (Ilyenkor az adóhatósági ellenőrzés valószínűleg annak megállapítására fog irányulni, mennyire nyílt árusítású az automata.) Természetesen, ha az automatát nem a munkáltató, hanem más cég üzemelteti, s a díjbevétel is az idegen cégé lesz, úgy az Áfa-tv. 22. §-a (6) bekezdésének alkalmazása fel sem merül, tekintettel arra, hogy a dolgozók a gépet üzemeltető idegen céggel nem állnak személyi összefonódásban. Személyi jövedelemadó szempontjából a "jutányos ár" és az önköltség (ha kell áfát fizetni, akkor azzal növelten) különbözete természetbeni juttatás [a kérdés alapján nem minősül az Szja-tv. 69. §-a (10) bekezdésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 391
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Szellemi szabadfoglalkozásúak adó- és járulékterhei

Kérdés: "7-es adószámmal" rendelkező személy nyelviskolában nyelvoktatást vállal. A megállapított óradíjakkal számláz. Főállású munkaviszonya van. Havonta számláz. Adóelszámolását tételes költségelszámolással rendezi. Nyilatkozott a nyelviskola felé, hogy a részére kifizetett díj 50%-át tekintsék adóalapnak. Ezt a nyilatkozatot a nyelviskola nem fogadta el, a teljes ellenértékről kéri a számlát, és a kapcsolódó adók és járulékok befizetését neki kell rendezni. A kifizetőnek milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszból: […]elszámolt igazolt költséget, akkor az év során az adóelőleg(ek) megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt igazolt költség különbözetének 12 százalékát az Szja-tv. 46. §-ának (8) bekezdése alapján költségkülönbözet címén külön adóként kell megfizetnie a magánszemélynek, amely összeget az adóbevallásában kell feltüntetnie, valamint az adófizetésre vonatkozó szabályok szerint kell befizetnie. [E rendelkezést nem kell alkalmazni akkor, ha a költségkülönbözet nem több az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség 5 százalékánál.] Az Eho-tv. 4. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy az előbb említett költségkülönbözet után a magánszemélyt százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. A kifizetőre más adóelőleg-megállapítási szabály vonatkozik, ha a kifizetés nem a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel, hanem egyéni vállalkozói minőségére tekintettel történik. A nyelviskola feltehetően e szabályt próbálta meg alkalmazni - tévesen - az oktatóra. Ekkor ugyanis a kifizetőnek az Szja-tv. 46. §-ának (3) bekezdése szerint a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel kifizetett összegből nem kell adóelőleget vonnia (feltéve hogy a magánszemély igazolja egyéni vállalkozói mivoltát). Az Art. is rendelkezik a kérdésben szereplő, a kifizető és a magánszemély között kialakult vitáról. Az Art. 80. §-ának (6) bekezdése szerint az adóhatóság határozattal állapítja meg az adóelőleget, amennyiben az adóelőleg összegével kapcsolatban a kifizető és a magánszemély között vita van. A nyelviskola, miután adólevonási kötelezettségét sorozatosan (minden hónapban) elmulasztotta, az Art. 74. §-ának (6) bekezdése alapján mulasztási bírsággal sújtható (emellett késedelmi pótlékot is kell fizetnie). A társadalombiztosítási befizetések meghatározásához (tehát hogy kinek mit kell fizetnie) a Tbj-tv. rendelkezései az irányadók. A kérdéshez fűzött magyarázat szerint a nyelvtanár (megbízott) főállású munkaviszonnyal rendelkezik. Ha a megbízott igazolást csatol a megbízó nyelviskola felé, mely szerint van főfoglalkozású munkaviszonya, melynek időtartama eléri (vagy meghaladja) a heti 36 órát, akkor a megbízási díjból (a járulékalapot képező jövedelem után) nem kell levonni a 3%-os egészségbiztosítási járulékot (Tbj-tv. 32. §). A társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék fizetésének eldöntése előtt vizsgálni kell a biztosítási kötelezettséget. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján biztosított díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási, felhasználási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Amennyiben az előbbi vizsgálat eredményeképpen a megbízott biztosítottnak minősül,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 351