Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése

Kérdés:

Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?

Részlet a válaszából: […] ...a csatlakozási pont kiépítését mint beruházást a meghatalmazott társaság könyveiben kell kimutatni, nála kell könyvelni a csatlakozási alapdíjat, a csatlakozó vezeték díját, a tervezés, a kivitelezés költségeit a csatlakozási pont (a hozzákapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Nyomtatás díjának elszámolása

Kérdés: Társaságunk az ügyviteli feladatok ellátásához szükséges nyomtatást nyomtatók bérlésével oldja meg. A szállító számlázza felénk a nyomtató bérleti díját (ami magában foglal X darabszámú nyomtatást), valamint az alapdíjon felüli nyomtatás díját. A nyomtatók bérleti díját bérleti díjként könyveljük, az alapdíjon felüli nyomtatás díját pedig egyéb költségként (szintén az igénybe vett szolgáltatások költségei között). Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen!Az igénybe vett szolgáltatás fogalmi meghatározását az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 1. pontja tartalmazza. E szerint igénybe vett szolgáltatás minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatások, illetve az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Fogorvosi bt. váratlan díjazása

Kérdés: A fogorvosi bt. korábbi években szerződést kötött a MEP egészségbiztosítóval. A szerződés szerint minden hónapban kapja az ellátott betegek után az alapdíjat, illetve a kezelések után járó összegeket (bázispénz). A 456/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint a 2017 decemberében 3000 E Ft összegű díjazásra jogosult, amely a Vhr. 1. melléklet B) pontja szerint használható fel. A bt. bankszámlájára az összeg 2018. 01. 02-án érkezett meg. A 3000 E Ft összeget árbevételként kell könyvelni, vagy támogatásként? Ha árbevétel, melyik év árbevétele? A 3000 E Ft-ot lehet-e úgy értelmezni, hogy a korábbi évek alulfinanszírozása miatt kapta a bt., azaz a korábbi években elköltötte a Vhr. 1. pontjának B. melléklete szerinti költségekre? Ha a bt. bankszámlára érkezése utáni költségekre lehet felhasználni, akkor ezt az összeget el kell határolni? De mely évekre?
Részlet a válaszából: […] Úgy látszik, hogy a hivatkozott kormányrendelet kihirdetés előtt nem került minden szinten egyeztetésre, mivel olyan mellékletre hivatkoznak, amely mellékletet már 2003-ban (14 évvel korábban) hatályon kívül helyeztek. Nem egyértelmű az sem, hogy mely jogszabályt kell egyáltalán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Energiaadó, rendszerhasználati díj elszámolása

Kérdés: Termelőtevékenységet folytató vállalkozás főként a gépek működtetéséhez igénybe vett villamos­energia-szolgáltatás számlájában szereplő energiaadó, rendszerhasználati díjak és támogatás címén kiszámlázott "pénzeszközök", és az üzemcsarnok, valamint az irodák fűtéséhez igénybe vett gázszolgáltatási számlában szereplő biztonsági készletezési díj és az energiaadó helyes könyvviteli elszámolását kéri.
Részlet a válaszából: […] ...is, továbbá a bármilyen jogcímen számlázott fizetendő pénzeszközöket is a villamos energia díja részének kell tekinteni, és az alapdíjjal, az áram díjával együtt a villamos energia költségeként, az anyagköltségek között kell elszámolni (T 513 – K 454)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Csatornahasználati díj

Kérdés: Hogyan szabályos 2012. évben a vízdíjszámlában szereplő csatornadíj könyvelése? Anyagköltség vagy igénybe vett szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...és anyagköltségként könyvelnie a vízdíjat és kapcsolódóan felszámított díjakat, tételeket (ideértve a vízfogyasztás alapdíját is), igénybe vett szolgáltatás költségeként a csatornahasználati díjat (beleértve a csatornahasználat alapdíját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Csatlakozási alapdíj

Kérdés: Az áramszolgáltató csatlakozási alapdíjat számláz KIF hálózatra. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...21.) NFM rendelet 7. §-a szerint ugyanis akisfeszültségű közcélú hálózatra (KIF) való csatlakozási díj egyik eleme acsatlakozási alapdíj.Ez esetben a csatlakozási alapdíjat az ingatlanok között,mint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Gázdíjszámlákon felszámított járulékos tételek

Kérdés: A gázszolgáltató két számlát állít ki havonta (egy teljesítménydíj-számlát, valamint egy havidíj-számlát). A számlákon különböző járulékos költségeket számláznak: pl. molekuladíj, szállítási forgalmi díj, elosztási forgalmi díj, importkorrekciós tényező, energiaadó. Az energiaadót az 529. számlára könyveltük, a többit az 511. anyagköltségszámlára. Helyesen tettük?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni. Amennyiben a számlavalamely tételének összegét nem a gázfogyasztás mennyisége határozza meg(általában ilyen tétel az alapdíj), akkor azt az igénybe vett szolgáltatásokköltségei között kell könyvelni. Előfordulhat az, hogy az energiaadó áthárításanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Telefonhasználat egyéni vállalkozónál

Kérdés: Elszámolható-e az egyéni vállalkozó költségei között az a telefonszámla, amelyet a kft. állít ki az egyéni vállalkozó részére, "telefonhasználat" megnevezéssel? A kft.-ben tag az egyéni vállalkozó.
Részlet a válaszából: […] ...is. A kérdésre a választ az dönti el, a kft. által kiállítottszámla telefonszámla-e vagy sem. A telefonszámla jellemzője, hogy az azalapdíjon túlmenően tartalmazza az egyes beszélgetések díjait is (amelyekenkeresztül akár az is ellenőrizhető, hogy az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Januárban kibocsátott számla

Kérdés: Folyamatos szolgáltatás esetén a 2011 januárjában kibocsátott számlában a fogyasztás időszaka teljes egészében 2010. december 31-ét megelőző, de az alapdíj már 2011. január havi, a 2010. év számviteli nyilvántartásában hogyan kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint is szolgáltatásnyújtás,igénybe vett szolgáltatás költségeként (T 513 – K 454, illetve T 529 – K 454);– a 2011. január havi alapdíjat az igénybe vett szolgáltatásköltségeként (T 529 – K 454), de azt időbelileg el kell határolni (T 3923 – K529), az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Mobiltelefonok díjának átterhelése

Kérdés: A 4704. válaszukban azt írják, hogy a telefonköltséget abban az esetben lehet elszámolni, ha a mobiltelefonok a társaság tulajdonában vannak. A 3 társaságból álló cégcsoport egyik tagja szerzi be a mobiltelefonokat mind a három társaság részére, a telefonszámlák is ehhez a társasághoz érkeznek. A mobiltelefonokat átszámlázták ahhoz a társasághoz, amely a telefonokat használni fogja, így a mobiltelefonok már nincsenek a beszerző társaság tulajdonában. Kedvezőbb telefontarifák elérése érdekében az összes telefonhasználati díjak a beszerző társaság nevén vannak, majd telefonszámra lebontva tételesen kiszámlázza a ténylegesen felhasználó társaságoknak. Elfogadható-e ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...részletezéssel hozzá megérkezett. Ehhez az szükséges, hogy abeszerző társasághoz érkező telefonszámla telefononként tartalmazza azalapdíjat és tételesen a beszélgetések díjait. A beszerző társaság aközvetített szolgáltatásokra vonatkozó számviteli és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
1
2