Alapítvány alapítására átadott pénz

Kérdés: Adott egy zrt., amely alapított egy nyílt alapítványt. A pénzben rendelkezésre bocsátott alapítói vagyont hogyan kell könyvelni az alapítónál? Van-e valamilyen adóvonzata ezen pénzeszközátadásnak? Az alapítvány vagyona az alapító okirat rendelkezése értelmében az alapítványi célokban megfogalmazott tevékenységekre egyszeri vagy rendszeres támogatás formájában, a cél szerinti tevékenységek költségtérítéseként, valamint az alapítvány működésével kapcsolatban felmerülő költségekre használható fel. Alapítványi célra az alapításkori vagyon és annak teljes hozadéka fordítható.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:378. §-a szerint: Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Főiskola iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] A Htv. mindösszesen egy rendelkezésében, a 3. §-ának (5) bekezdésében tesz említést a felsőoktatási intézményről. E szerint az állam által alapított vagyonkezelő által fenntartott közhasznú felsőoktatási intézmény nem tartozik a törvény, a helyi adók hatálya alá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Egyesület induló vagyona

Kérdés: Egy nemrég alapított egyesület alapításakor az alapító tagok hozzájárulása által (ügyvédi költségek fedezetére) összegyűlt induló vagyonának könyveléséhez kérek segítséget. Az alapszabály nem rendelkezik alapítói vagyonról, ezért egyéb bevételként könyvelném, azonban van benne egy olyan, általánosabb érvényű passzus, ami elbizonytalanít, hogy nem kellene-e mégis jegyzett tőkére könyvelni. A passzus szerint az egyesület vagyona: 1. Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek. 2. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közös célt szolgáló felajánlás, hozzájárulás, illetve az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó bevétel az egyesület vagyonát képezi. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem egyszerű a válasz, mivel a fent leírtak önmagukban is ellentmondásosak.Az egyesület a Ptk. szerint jogi személy, így elsősorban a Ptk. előírásait kell figyelembe venni.A Ptk. 3:9. §-a szerint a jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

MRP-nek átadott vagyon a létrehozónál

Kérdés: A zrt. létrehozott egy MRP-szervezetet. Az alapítás dátuma: 2018. 10. 29. Ez a határozat 2019. 02. 06-án érkezett meg a zrt.-hez. Az MRP alapszabálya szerint a nem vagyoni hozzájárulást (részvényt) a bejegyzéstől számított 8 napon belül át kell adni. Az MRP-nek - technikai okok miatt - a mai napig nincs adószáma, így értékpapírszámlával sem rendelkezik, amelyre a nem vagyoni hozzájárulást átadhattuk volna. A zrt. könyveiben a 2018-as évben szükséges-e kötelezettségként szerepeltetni a nem vagyoni hozzájárulást? Ha igen, milyen összeggel? Vagy elegendő a 2019-es évben szerepeltetni a vagyoni hozzájárulás értékét?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt indokolt tisztázni a kérdésben leírtakat, mivel azok nem felelnek meg a vonatkozó MRP-törvény rendelkezéseinek.Az MRP részére az alapító (a létrehozó), a résztvevő, valamint - ha az nem azonos az alapítóval - az MRP-t megindító személy juttathat vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

MRP-nek átadott vagyon

Kérdés:

A zrt. az MRP Alapszabálya szerint 100.000 Ft pénzbeli alapítói vagyoni hozzájárulást köteles fizetni az MRP részére, illetve köteles még átadni 5000 db 1000 Ft/db névértékű törzsrészvényt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Hogyan kell könyvelni? A zrt. részesedést szerez-e az MRP-ben, és ha igen, milyen értékben?

Részlet a válaszából: […] A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (az MRP) keretében létrejött szervezet a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezet, amely a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján az Szt. előírását a Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles megtartani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Induló tőke emelése alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány alapítója alapításkor, illetve alapítás után is kifejezett alapítói szándékként, az alapítói okiratban is rögzítetten az alapítvány céljaihoz rendelt vagyonként definiáltan rendelkezik vagyonjuttatásról. A bíróság ezt a szándékát tudomásul veszi, végzésével kvázi "bejegyzi a felemelt induló tőkét". A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz az alapítvány céljaihoz rendelt vagyon jegyzett tőkébe könyvelésére szabályt. Az alapító jogi érvelése szerint a Ptk. 3:382. §-a megengedi az alapítónak, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljesítse, majd az alapítónak a szándéka szerinti teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítványra még átruházzon. A Civil-törvény szerint induló tőke a civil szervezet létrehozásakor az alapítók által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Elfogadható-e az alapítvány érvelése, miszerint az alapítói szándékkal összhangban, a Ptk. rendelkezései által megengedően, az alapítói vagyonrendelést, annak növelését a számviteli beszámoló jegyzett tőke során szerepeltessük? Ha a Civil-törvény szabályai miatt nem lehetséges, közvetlenül a tőkeváltozásba könyvelhetjük-e a bírói bejegyzéssel egy időben az alapítói tőkeemelést? A szervezet könyvvizsgálója az Szt. 4. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján egyetért akár a jegyzett tőke, akár a tőkeváltozással szembeni könyveléssel. Ha az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon számviteli bevételkénti elszámolása indokolt, akkor ez az elszámolás jelentősen torzítja az alapítvány jövedelmi helyzetének megítélését.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban, de nem teljes terjedelmében idéztük a kérdező levelét, amelyből egyértelműen következik a jogszabályi előírások közötti összhang hiánya, továbbá az, hogy a gyakorlatot nem követő szabályozás milyen problémákkal jár.Az alapítványokra vonatkozó részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Alapítói vagyon kamatának kiosztása

Kérdés: Alapítvány könyvelésével is foglalkozom. Az alapító egy rt., aki letétbe helyezett 1992-ben egy jelentős összeget azzal a céllal, hogy az rt.-től nyugdíjba vonuló embereket és az rt. által oklevélben részesülteket támogatja. Az alapítói vagyon kamatát minden évben fel lehet osztani. Hogyan tudjuk megoldani, hogy 300-400 ember adómentesen juthasson hozzá az évi 4000-5000 Ft/fő támogatáshoz? Milyen jogcímen lehet kiosztani ezt az összeget? Kell-e adatot begyűjteni vagy szolgáltatni a támogatásban részesülőkről?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3.3. pontja szerint - ha az alapítvány még a korábbi szabályok alapján közhasznú minősítéssel rendelkezik - adómentes lehet létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Ingatlannal rendelkező társaság tagjának adókötelezettsége

Kérdés: Ha az ingatlannal rendelkező társaság 2010. decemberben jegyzett tőkét csökkentett, a tulajdonos egy osztrák társaság, vonatkozik-e rá a bevallási, befizetési kötelezettség? Ha terheli a társaságot bevallási, befizetési kötelezettség, az mikor keletkezik? A cégbírósági bejegyzést követő évben, vagy ha a tényleges kifizetés még nem történt meg, majd a kifizetést követő évben kell az adót bevallani és megfizetni?
Részlet a válaszából: […]  Osztrák illetőségű külföldi személy nem lesz ingatlannalrendelkező társaság tagjaként a Tao-tv. alanya, tekintettel arra, hogy a MagyarNépköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésérea jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon elszámolása

Kérdés: A kft. közhasznú alapítványt hozott létre, amelyhez az alapítói vagyont pénzben, valamint telek formájában adta át. Az alapítvány bejegyzésre került. Helyesen járt-e el az alapító, ha a rendelkezésre bocsátott vagyont a befektetett pénzügyi eszközök között számolta el?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem könyvelt helyesen az alapító.Az alapítványra vonatkozó törvényi előírásokat a Ptk. 74/A-74/F §-ai tartalmazzák.A Ptk. 74/A §-ának (1) bekezdése alapján az alapítvány javára a céljamegvalósításához szükséges vagyont kell rendelni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Önkormányzati támogatás közhasznú társaságnál

Kérdés: Az önkormányzat a kht.-hez delegált feladatok ellátásához, közhasznú szerződés keretében támogatást nyújt, amelynek jelentős része fejlesztési támogatás, a fennmaradó összeg a működésre nyújt fedezetet. A kht. által lebonyolított útfelújítások, fejlesztések a társaság könyveiben szerepelnek, a használatbavétel után az amortizációt a kht. számolja el. Helyesen szerepelnek-e a kht. könyveiben a kht. által megvalósított útberuházások?
Részlet a válaszából: […] Az Ötv. 78-79. §-ai rögzítik az önkormányzati vagyon fogalmát. E szerint az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdonból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.
1
2