Gépek beszerzése, bővítése, majd értékesítése

Kérdés: Targoncák, rakodógépek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó társaság vagyunk. Az új gépeket külföldről vásároljuk, a beszállítást külső fuvarozó cég végzi. A gépeknél - értékesítés előtt - minden esetben el kell végezni az ún. nullrevíziót, amely során ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és az akkumulátor helyes működését. A megrendelő-vevő igénye szerint egyéb munkákat is elvégeznek. A továbbértékesítési céllal beszerzett gépeket a társaság áruként tartja nyilván a telephelyre történő beérkezéstől a vevő felé történő értékesítésig. Ezen időtartam alatt végzik el a már említett munkálatokat, amelynek során a felhasznált anyagok, alkatrészek értéke és a munkavállalók által a szerelésre ráfordított órák munkalapon rögzítésre kerülnek. Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkalapok alapján számolt összeg tekinthető-e az eszköz (az adott gép) bekerülési értékének? Ha igen, akkor hogyan történik ennek a könyvelése, átvezetése az áruk közé, hogyan számolandó el az eladott áruk beszerzési értékeként? Jelenleg az értéknövelő összeg a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerül átvezetésre a készletértékben. A statisztikai hivatal vizsgálta a beruházások tárgyévi növekményét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét, értékbeni eltérésre hívta fel a figyelmet, hiányolta a gépek értékét növelő összegnek a beruházási statisztikában történő szerepeltetését.
Részlet a válaszából: […] A választ a statisztikai hivatal által hiányoltakra történő reagálással kezdjük.A kérdés szerint a társaság targoncákat, rakodógépeket szerez be, de azokat nem helyezi üzembe, saját célra nem használja, bár azokon - a vevő igényeinek megfelelően kötelező és nem kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Eszközök kivezetése

Kérdés: Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy milyen technikai megoldással szabályos az eszközök könyveinkből történő kivezetése!
Részlet a válaszából: […] ...használói, a műszaki vezetés igazolja, hogy mi az az ok, ami az eszköz kivezetését indokolja, sőt azt is, hogy van-e hasznosítható eleme, alkatrésze, az milyen értéket képvisel, vagy esetleg még máshol hasznosítható, tehát eladható és mennyiért. Ez utóbbiakra azért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz - értelmezésük szerint - a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...törvény előírásait következetesen alkalmazni kell. Ehhez kapcsolódóan: a központnak számláznia kell a javításokhoz szükséges anyagot, alkatrészt, továbbá a központ alkalmazottai közreműködésének az ellenértékét is (külföldről történt beszerzés, igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Szerződéselszámolási egységre vonatkozó szabály alkalmazása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége szerint fémmegmunkálással, járművek és gépek alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Nagy részben megrendelőink által megadott gyártmányrajzok alapján készítjük el a termékeket (ebbe beleértendő az anyag, munkaerő, géphasználat, a gyártáshoz szükséges szerszám és készülék készítése stb.). Ezek egyedi megrendelés alapján kerülnek gyártásra, a cégünk esetében többezer-féle termékfajtát jelentenek. A gyártási folyamatok általában 4-12 hetet is felölelnek, de előfordulnak éveken átívelő keretrendelések is (általában 2-3 év alatt kifutók). A számlázás csak a tényleges teljesítés után történik, a szállításkor. A 2021. évi LXIX. tv. szerinti Szt. módosításban pontosították a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályait, amely kimondja, hogy az azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártásra irányuló szerződések esetén a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a szerződés elszámolási egységére vonatkozó előírásait. Ebben az esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza. Meglátásunk szerint a fenti törvénymódosítás mentesíti cégünket a projektelszámolás módszere alól, és ezt a döntésünket azzal indokoljuk, hogy az esetünkben a szerződési egységre vonatkozó előírásnak való megfelelés gyakorlati alkalmazása - tekintettel a termékek sokszínűségére - nehézséget okoz, a szakmai magyarázatokban főként az építőipari szférában megjelenő, akár több éven átívelő eseteket hoznak fel, az árbevétel tényleges teljesítéskori elszámolását és elhatárolását részesítjük előnyben. Kérem ez ügyben az állásfoglalásukat, hogy valóban mentesülünk-e a projektelszámolás módszere alól!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt rögzítenünk kell, hogy hivatalos állásfoglalást nem tudunk adni, erre nincs felhatalmazásunk. Ahozzánk érkező kérdésekre igyekszünk szakszerű választ adni, a kérdéshez kapcsolódó vagy a kérdésben nem említett jogszabály - sok-sok év tapasztalatán alapuló -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Személygépkocsi alkatrészeinek könyvelése

Kérdés: A társaság saját gépkocsijához kisebb alkatrészeket rendel utánvétes kiszállítással. A bejövő számlán külön tételként szerepel az alkatrész, a szállítás és az utánvét díja. Az alkatrészt nem veszi készletre, az elszámolás egyből az 5-ös költségek közé kerül. Hogyan kell a fenti tételeket helyesen könyvelni, különös tekintettel az áfára?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint az eszköz (jelen esetben az alkatrész) bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megszerzése érdekében a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolódó, hozzákapcsolható tételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Kivitelezői szerződés keretében termékértékesítés

Kérdés: Társaságunk átalánydíjas kivitelezői szerződés keretében végeztet felújításokat, beruházásokat. A kivitelezés során a partner ingóságokat, vagyis berendezési tárgyakat is szállít nekünk, amelyek ellenértéke szintén az átalánydíj részét képezik. A kivitelezés fordított áfás. Helyes-e, ha az ingóságok beszerzése is fordított áfásan kerül számlázásra? Nem tartozékról vagy alkatrészről beszélünk, hanem teljesen elkülöníthető ingóságokról.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes.Már maga a szerződés is ellentmond a Ptk. előírásainak. Építési-szerelési munkák végzésére kötött kivitelezői szerződés (még ha átalánydíjas is) nem foglalhat magában olyan tételt, amely egyébként az adásvételi szerződés tárgyát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Bérelt pénztárgép nélkülözhetetlen eleme

Kérdés: Egy adóalany az online pénztárgépeit mint üzemeltető bérli egy szolgáltató cégtől, így azokat a számviteli nyilvántartásaiban nem mutatja ki. A pénztárgépek nélkülözhetetlen elemét, az AEE-ket azonban saját neve alatt, maga vásárolta meg, azokat aktiválta könyveiben, és értékcsökkenést számolt el utánuk. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...önálló funkciót ellátó tartozékai (amely nélkül a pénztárgép alapvető feladatát nem tudja ellátni) vagy a pénztárgép alkatrészei.A tartozékok is lehetnek olyanok, amelyek a különleges (plusz)funkciójukat csak egyetlen gépbe beszerelve, azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
Részlet a válaszából: […] ...lényeges elemeire utalunk, és ahhoz kapcsoljuk állásfoglalásunkat.A megrendelő cég megbízza társaságukat X darab autó­ipari műanyag alkatrész gyártásával, a kérdés szerint a gyártási folyamat első mozzanata a megrendelt termék előállítására alkalmas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Számlázás csak a tényleges teljesítést követően

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége szerint mezőgazdasági gépek és alkatrészek gyártásával foglalkozik. Kisebb részben saját fejlesztésű, saját gyártású talajművelő gépek szerepelnek a profilban, nagyobb részben viszont közösségi megrendelőink gyártmányrajzai alapján bérmunka jellegű gyártást végzünk (anyagvásárlással, saját munkaerő, illetve rendelkezésre álló géppark segítségével) mezőgazdasági gépek, gépalkatrészek tekintetében. Ez utóbbi típusú gyártást mindig megrendelés alapján végezzük, a számlázás csak a tényleges teljesítést követően, a gyártmányok kiszállításakor történik meg. Éveken átívelő megrendelések jellemzően nincsenek, csak abban az esetben, ha a gyártmány darabszámára tekintettel a gyártási folyamat elhúzódik, de az is inkább az év vége, a következő év eleje időszakának érintettsége miatt, a gyártási folyamat jellemzően 6-16 hét időtartamot ölel fel. A 2019. évi LXXIII. törvény módosító rendelkezései alapján a számviteli törvény is változott, bevezetve a "szerződés elszámolási egysége" fogalmat. A módosítás nem új, hiszen annak alkalmazására már a 2019-es évre vonatkozóan is lehetőség nyílt a vállalkozások számára, azonban meglátásunk, illetve tavalyi/idei szakmai értelmezések alapján nem tekintettük magunkat érintettnek a témában. Döntésünket arra alapoztuk, hogy
-a jogszabály indokolásában külön szerepelt, hogy az építési-szerelési, illetve a technológiai szerelési munkák bekerülési értékére vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezik, tehát jellemzően építőipart érintő módosításról van szó;
-az irányadó szakmai magyarázatok példaként minden esetben építőipari témájú eseteket hoztak fel, mint több évet érintő, jelenleg többféle módon értelmezett elszámolású ügyleteket;
-a projektek elszámolása a jogszabály módosításáig is megtörtént, bár a gyakorlati alkalmazásban többféle megoldás is szerepel;
-az összemérés elvét hangsúlyozandó az árbevétel változatlansága mellett a projekt várható nyereségét tükröző költségelhatárolást vagy céltartalékképzést választottak, vagy
-az árbevétel tényleges teljesítménynek megfelelő - jelen törvénymódosítás tartalmához közel álló - elhatárolását részesítették előnyben.
Mivel cégünk eddig sem alkalmazta a projektelszámolás módszereit, hiszen a klasszikus termelési folyamatot alátámasztó önköltségszámítás szerinti módszertan szerint jártunk el, értelmezésünk szerint a 2020. évben megkötött szerződések kapcsán most már kötelező jellegű új elszámolási módszertan továbbra sem érint minket. Kérem állásfoglalásukat!
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy ritkán találkozunk ilyen jól felépített kérdéssel, amelyből a tényállás tökéletesen megismerhető, érzékelhető a törvénymódosításhoz kapcsolódó probléma, továbbá az abból fakadó várható kérdés és az arra várt válasz, bár azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Kiskereskedelmi adó fizetése

Kérdés: Gépjárműalkatrész-kereskedelmi tevékenységet végző társaságként a boltunkban magánszemély vevőket, gépjárműjavító vállalkozóként működő cégeket, egyéni vállalkozókat és más kiskereskedőket is kiszolgálunk. A nagykereskedelmi tevékenység árbevételét és a vállalkozóknak való értékesítés árbevételét a nyilvántartásokban el tudjuk különíteni. Ezért úgy gondoljuk, a kiskereskedelmi adó kapcsán csak a magánszemély vevőknek eladott alkatrészek árbevételével kell számolni. Helyes-e az a meglátás?
Részlet a válaszából: […] ...vehető vagy sem. Amennyiben tehát a szóban forgó esetben a magánszemélyek, illetve a cégek, közületek részére történő gépjárműalkatrész-értékesítés egy és ugyanazon értékesítési csatornán (boltban, kereskedelmi egységben, egyéb telepen vagy ugyanazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.
1
2
3
13