Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott alvállalkozás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Alvállalkozás vagy közvetített szolgáltatás

Kérdés: Társaságunk földmérési tevékenységgel foglalkozik. Időnként külső vállalkozókat vesz igénybe a társaságtól megrendelt munkák bizonyos részfeladatainak elvégzésére. Mind a megrendelővel, mind a külső vállalkozókkal írásos szerződés készül. A külső vállalkozók által elvégzett munkákat, a saját cégünk által elvégzett munkákat és egyéb más (például földhivatali) díjakat számlázzuk megrendelőink felé. Alvállalkozói díjként helyes-e a könyvelés a vállalkozói számlák beérkezésekor, vagy ameddig nem történik meg a számlázás, befejezetlen termelésként készletre kell venni? Közvetített szolgáltatásként készletre vesszük a vállalkozói számlát a beérkezéskor, majd az általunk történő számlázáskor vezetjük ki az értékesítés ráfordításaként.
Részlet a válaszból: […]vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A vállalkozási szerződés típusait a Ptk. XXXVII. Fejezete részletezi. A kérdésben leírtak - szerintünk - nem tartoznak ide (a földhivatalnak fizetett díj biztosan nem!).Ha a külső vállalkozókkal, a megrendelővel kötött szerződés megfelel a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés követelményeinek (mindegyik biztosan nem felel meg), akkor alvállalkozói teljesítésnek minősíthető. Ez esetben a külső vállalkozók számláit a beérkezéskor - áfa nélkül - az igénybe vett szolgáltatások között kell elszámolni (T 52, 4661 - K 454). Csak akkor kell befejezetlen termelésként a költségek csökkentésével készletre venni (T 231 - K 52), ha a külső vállalkozók számlái az üzleti év utolsó napjáig nem kerülnek továbbszámlázásra.A közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését a Htv. 52. §-ának 40. pontja tartalmazza (lényegében a számviteli előírásoknak megfelelően). A meghatározás lényege: közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészében közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7057
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Alvállalkozás - megbízási szerződés?

Kérdés: Cégünk felnőttképzéssel, valamint HR-tanácsadással (üzletvitelitanácsadás-nyújtással) foglalkozik. Vevőinkkel megbízási szerződést kötünk, melyben rögzítjük a teljesítési segéd igénybevételét, valamint a számlán feltüntetjük ennek tényét. A szolgáltatás végrehajtásához megbízási szerződéssel oktatót, ill. tanácsadót veszünk igénybe. A velük kötött szerződésben rögzítjük, hogy "a képzések, tréningek felépítése a tematika, az oktatási rendszerek tekintetében Megbízott a Megbízónál rendszeresítetteket használja" (a szellemi termék a megbízó tulajdonában van), s ez alapján történik a végrehajtás. A teljesítési igazoláson egyértelműen feltüntetjük, hogy mely ügyfélhez és időponthoz kapcsolódik a teljesítés. Ügyvédünk szerint a szerződéseink nemcsak a nevükben, hanem tartalmukban is megbízási szerződésnek minősülnek. A helyiadó-törvény az alvállalkozói teljesítés értékének megfogalmazásában a vállalkozói szerződéses kapcsolatot hangsúlyozza. Ez azt jelenti, hogy például megbízási szerződéses kapcsolatban lévő partnerek, ha bevonnak "alvállalkozót" (közre­működőt), akkor az nem lesz az ipa szerint levonható az adóalapból, mert nem vállalkozási szerződés alapján látják el tevékenységüket? Összefoglalva tehát a kérdéseket: Minősülhet-e vállalkozási tevékenységnek a cég felnőttképzés, valamint HR-tanácsadás (üzletviteli tanácsadás) tevékenysége során kötött szerződés az ipa szempontjából? Ebből kiindulva érvényesíthet-e a társaság bármilyen jogcímen levonást az iparűzési adó megállapításakor a befogadott alvállalkozói (közre­működői) teljesítések vagy közreműködési díjak (közvetített szolgáltatások) tekintetében, akár alvállalkozói teljesítés, akár közvetített szolgáltatás formájában?
Részlet a válaszból: […]tárgyát illetően a vállalkozó ésszerű keretek között képes garanciát adni arra, hogy a várt eredmény létrejön, létrejöhet.A felnőttképzésre, HR-tanácsadásra kötött szerződések - álláspontunk szerint - megbízási szerződéseknek minősülnek, ügyvédjük álláspontjával egyetértünk. Az oktatási, képzési, tanácsadási tevékenységek kapcsán az "eredmény" nem garantálható (nem bizonyos, hogy a hallgatók mindegyike a tudást befogadja, amint az sem, hogy a tanács hasznosul, vagy hogy azt megfogadják), a vállalkozási szerződés alapján várt eredmény nem jön létre, a vállalkozó legfeljebb arra vállalhat kötelezettséget, hogy a szakmai szokványoknak megfelelően, saját ismeretei legjobb átadásával jár el. Ezért - továbbá arra figyelemmel, hogy a cége az oktatókkal és a tanácsadókkal is megbízási szerződést köt - nem beszélhetünk alvállalkozói teljesítésről.Az oktatási, képzési tevékenységhez igénybe vett oktatói közreműködés ellenértéke közvetített szolgáltatások értéke jogcímen való nettó árbevétel-csökkentésére sem látunk lehetőséget. Amint a tényállásból kitűnik, az oktató a cége által kidolgozott tematika alapján végzi tevékenységét, tevékenysége kifejtése során cége oktatási rendszerét használja. Tehát a kérdésbeli társaság a megrendelője számára nem változatlan formában adja tovább az oktató tevékenységét, a megrendelő nem vásárol külön tanmenetet, módszertant és külön az oktató munkáját. A megrendelő számára nyújtott szolgáltatásba valójában beépül az oktató munkája. A képzést folytató társaság saját teljesítménye (ami a képzés szervezésében, a képzés tananyagának kidolgozásában, a tanrend rendelkezésre bocsátásában, esetlegesen a képzés helyszínének biztosításában ölt testet) és a közreműködőként igénybe vett oktató teljesítménye egymástól el nem választható (külön-külön nem értelmezhető), együttesük jelent új, az igénybe vett oktató szolgáltatásától különböző szolgáltatást. Márpedig - a Htv. 52. §-a 40. pontja alapján - a közvetített szolgáltatások esetén feltétel, hogy az adóalany a saját nevében vásárolt szolgáltatást - a megrendelővel kötött szerződés alapján - részben vagy egészében, de változatlan formában továbbértékesítse (továbbszámlázza). (További kritérium a számlázási követelmény teljesülése, erről azonban a kérdés nem tesz említést.)A tanácsadási tevékenység végzésekor ugyanakkor nem kizárt, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6284
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Állványozás alvállalkozásban

Kérdés: Építőipari cég homlokzatfelújítási munkára kötött vállalkozási szerződést. A szükséges állványozási munkát másik szakcéggel végezteti el. Az állványozás elszámolható-e alvállalkozói teljesítésként? Hasonló kérdés merül fel a gépi földmunkadíjjal kapcsolatban is.
Részlet a válaszból: […]speciális szakképesítésnél is megemlíti az állványozást, állványon munkafelület kialakítását. Így a homlokzatfelújításhoz szükséges - másik cél által végzett - állványozási munkák alvállalkozói teljesítményként elszámolhatók.A TEÁOR 2008. építőipari tevékenységnek tekinti a termőterület építőipari jellegű kialakításának földmunkáit, speciális szaképítésnek az építési terület elő­készítését, ezen belül a talajmozgatást, a földkitermelést, feltöltést, árokásást. Amennyiben a gépi földmunkát építési-szerelési vállalkozási szerződés teljesítéséhez veszik igénybe, valójában az építési-szerelési munka valamely munkafázisát végzik el, természetesen a végzett munkáért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6225
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Bérmunkaszerződés alvállalkozás?

Kérdés: Ruházati termékek gyártásával foglalkozó belföldi cég (gyártó) szerzi be az alapanyagot és valamennyi kelléket. A termékek formatervezettek, a kiszabás után az összevarrást bérmunkában végezteti el. A gyártóhoz szállított termékre a gyártó még díszítőelemeket varr fel. Ez a bérmunkaszerződés tekinthető-e alvállalkozói szerződésnek, és mint ilyen minősíthető-e közvetített szolgáltatásnak? Az iparűzési adó alapja csökkenthető-e ezzel a tétellel? És ha igen, milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszból: […]gyártó legfeljebb a kereskedővel szerződött, adásvételi szerződéssel, de nem vállalkozási szerződéssel!)A kérdéshez kapcsolódóan felmerülhet az, hogy a gyártó vagy a bérmunkát végző állítja elő a ruházati terméket a kérdésben leírtak alapján?A számviteli előírások szerint befejezetlen termelésnek azok a megmunkálás alatt lévő, további megmunkálásra váró termékek minősülnek, amelyeken már legalább egy számottevő munkaműveletet elvégeztek. A kérdés szerint a ruházati termékek formatervezettek, sőt márkavédettek, amiből arra kell következtetni, hogy a ruházati termékek kiszabása számottevő munkaműveletnek minősül, ezért a gyártónál saját termelőtevékenység van. Ebből viszont az következik, hogy a kiszabott alapanyagot anyagköltségként, a kiszabással kapcsolatos közvetlen költségeket az anyagköltséggel együtt a befejezetlen termelés közvetlen önköltségében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5843
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Építőipari tevékenység csak alvállalkozókkal

Kérdés: Az építőipari társaság a vállalását úgy teljesíti, hogy minden munkafázisra alvállalkozókat vesz igénybe. A munka elvégzéséhez szükséges anyagokat a társaság szerzi be. Év végén vannak olyan tételek (alvállalkozói díjak, anyagok, egyéb szolgáltatások), amelyeket csak a következő évben tud a megrendelő felé számlázni. A tovább nem hárított költségeket befejezetlen termelésként kell készletre venni? Vagy anyagként, közvetített szolgáltatásként kell azokat kimutatni?
Részlet a válaszból: […]alvállalkozók a rendelkezésükre bocsátott, a vállalkozó által beszerzett, a tulajdonát képező anyagokat a munkavégzés során beépítik, felhasználják. Az anyagok felhasználását pedig anyagköltségként kell az építőipari társaságnál elszámolni. A leírtakból következően, ha a megrendelő felé kibocsátott számlán elkülönítetten szerepel az alvállalkozók által elvégzett munkák ellenértéke, azt a társaságnál közvetített szolgáltatásként kell elszámolni. Természetesen külön tételben kell a számlának tartalmaznia az alvállalkozói teljesítményekhez felhasznált anyagok és egyéb szolgáltatások értékét is, mint az építési-szerelési munka ellenértékét. A kettő együttes értéke az árbevétel, a számlában szereplő alvállalkozói teljesítmények bekerülési értékét, mint a közvetített szolgáltatás ráfordítását, a számla szerinti anyagok bekerülési értékét, mint anyagköltséget, az egyéb szolgáltatások bekerülési értékét, mint az igénybe vett szolgáltatások költségeit kell elszámolni. A mérlegfordulónapon (az év végén), ha az alvállalkozók az általuk elvégzett munkáról benyújtották a számlát, és azt a megrendelő felé továbbszámlázni nem lehet, akkor azt a vásárolt készletek között, közvetített szolgáltatásként kell állományba venni, feltéve hogy a megrendelővel kötött megállapodás, szerződés értelmében az közvetített[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5526
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Alvállalkozói teljesítmény mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: A közvetített szolgáltatás, alvállalkozói teljesítmény levonhatósága az elvárt jövedelem számításánál. Az Szt. csak a közvetített szolgáltatást definiálja. A 3397. kérdésre adott válasz szerint az alvállalkozói teljesítmény is lehet közvetített szolgáltatás. Szíveskedjenek a leírtakat konkrét példával érzékeltetni! Az építőipari vállalkozásoknál jellemző az alvállalkozói tevékenység. A közvetítés úgy jelenik meg, hogy egy-egy munkafeladatot az alvállalkozók végzik, ami viszont beépül a saját teljesítménybe, és azzal mint egész kerül továbbszámlázásra. Ez a tény kizárja a közvetített szolgáltatás lehetőségét?
Részlet a válaszból: […]vállalkozó a megrendelőt írásban tájékoztatja (vagy a szerződésben azt rögzítették). A tájékoztatás során azt is közölje a vállalkozó, hogy a szerződésben meghatározott (konkrétan nevesített) munkákat közvetített szolgáltatásként fogja számlázni, a számlában elkülönítetten kimutatni. Ha a megrendelő ezzel egyetértett és hozzájárult, megteremtve ezzel a közvetítés lehetőségét, teljesülhet az Szt.-ben előírtak első fele. Az építési-szerelési tevékenység jellemzően összetett munka, különböző munkák egymásutánisága és egymásmellettisége során teljesül, annak megvalósításában különböző szakmák, szakterületek vesznek részt. Tegyük fel, hogy - az alapozást, a falazást, a burkolómunkákat, a vízszerelési munkákat a vállalkozó, - a vakolást, a festést-mázolást, egyéb belső munkákat, a villanyszerelési, a fűtésszerelési munkákat, a felvonószerelést stb. pedig alvállalkozók végezték, természetesen a megrendelő tudtával és beleegyezésével. Ez esetben a számlában (a számla szerinti összértéket részletező, a számlával együtt kezelendő mellékletben) legalább ilyen részletezésben indokolt szerepeltetni a vállalkozó saját teljesítményének, illetve az alvállalkozók által végzett tevékenységnek (munkáknak) a pontos, ellenőrizhető megjelölését, műszaki tartalmát és értékadatait, továbbá ez utóbbiak mellett azt is, hogy közvetített szolgáltatás. Ha ugyanazon szolgáltatást a vállalkozó is végzi, meg az alvállalkozó is, akkor a szolgáltatásnyújtást ennek megfelelően meg kell bontani. Ha ugyanazon szolgáltatást több alvállalkozó - a vállalkozó közreműködése nélkül - egyidejűleg végzi, a szolgáltatásra vonatkozó adatokat nem indokolt (nem kötelező) alvállalkozónként megbontani. Ebből az is következik, ha csak alvállalkozói munkákat számláz a vállalkozó a megrendelő felé, akkor a számlán - számviteli szempontból - nem kell külön-külön részletezni, de a számlára rá kell írni, hogy a teljes számlaérték közvetített szolgáltatás. Előfordulhat, hogy a számlában további részletezésre van szükség. Például ha a felvonószereléshez szükséges berendezéseket, szerelvényeket a vállalkozó vásárolja meg, a szerelést viszont alvállalkozó végzi, akkor csak az alvállalkozó által végzett teljesítmény ellenértéke[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4568
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Közös képviselő számlázásának minősítése

Kérdés: A kft. társasház-kezeléssel foglalkozik, közös képviselők vannak, akik minimálbért kapnak és számláznak. A társasházak felé a kft. az albetét alapján számlázza a közös képviseletet, a közös képviselők a kft. elé számláznak az albetét alapján. Ez minek nevezhető? Alvállalkozói vagy közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszból: […]számlázni? Albetétenként van a minimálbér meghatározva? Milyen szerződés támasztja alá a díjat tartalmazó számlázást? Nem feledhetjük, számlázni az adott esetben is csak az elvégzett, a nyújtott szolgáltatást lehet, az előre meghatározott összegben. Kérdés az is, mit számláz a kft. a társasházak felé? A kérdés szerint a közös képviseletet számlázza albetétenként. Ugyanazt, mint a közös képviselők? Akkor az egyéni vállalkozó közös képviselők közvetlenül is számlázhatnak a társasházak felé, nincs szükség a kft-re. Véleményünk szerint, amennyiben a kft. társasház-kezeléssel foglalkozik, akkor a kezelői tevékenységével összefüggő költségeket (az ezen költségeket ellentételező díjat) számlázza a társasházak felé, ami magában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 978
Kapcsolódó tárgyszavak: ,