Bérelt lakás átalakítási költségeinek megtérítése

Kérdés: A kft. bérleti szerződést köt egy magánszeméllyel. A bérleti szerződés lakás bérletéről szól, amely lakást a bérbeadó saját költségén a bérbevevő igényei szerint átalakítja, de a bérbeadó költségeit a kft. megtéríti. A kft. az átalakítás idejére bérleti díjat nem fizet, csak az átalakítás befejezése után. Az átalakítás költségeinek bérbeadó részére való megtérítését hogyan lehet értelmezni? Beszámítás a bérleti díjba? Esetleg bérelt ingatlanon történt beruházás?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlanok között idegen ingatlanon végzett beruházásként, felújításként kell állományba venni, és a használatba vételtől amortizációt kell elszámolni.(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Tulajdonjog-fenntartással eladott faház aktiválása

Kérdés: Társaságunk egy mobil faházat szeretne vásárolni, amelyet rendezvényeken fogunk használni. Az eladó tulajdonjog-fenntartással szeretné eladni részünkre az ingóságot, mivel a vételárat 2024. 12. 31-ig fogjuk teljes összegben kifizetni. A faház átadása, birtokbavétele 2022-ben fog megtörténni, amely után rendeltetésszerűen használatba is vesszük azt. Melyik időponttal lehet aktiválni az eszközt: a birtokbavétel időpontjában, vagy pedig a vételár teljes kifizetésekor, a tulajdonjog végleges átszállásakor, 2024-ben?
Részlet a válaszából: […] ...jellemző funkciókkal rendelkező berendezési tárgyak közé, és a teljes ár figyelembevétele mellett az aktiválás időpontjától az amortizáció elszámolását megkezdeni, függetlenül attól, hogy a teljes vételár még nincs kifizetve.(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Saját gépkocsi használatának költségtérítése

Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
- A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) alapján lehetőség nyílik arra, hogy a magánszemély elszámolja a bevételszerző tevékenységével kapcsolatban közvetlenül felmerülő költségeit. A munkáltatónak is kötelessége, hogy többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Kivont tárgyi eszköz amortizációja

Kérdés: A kft. az egyik termelőüzeme leállása miatt tárgyi eszközei egy részét nem használja. A használaton kívüli eszközeit fogyóeszközzé átminősíti, és a 2. számlaosztályban tartja nyilván. Az átminősített eszközök nyilvántartott értéke megegyezik a szóban forgó eszközök számviteli törvény szerinti nettó értékével. Mivel annak idején a beruházás fejlesztési alapból történt, a Tao-tv. szerinti nettó érték eltér az Szt. szerinti nettó értéktől. Abban az esetben, amikor a 2. számlaosztályban nyilvántartott érték azonos az eszközök nettó értékével, a társaságiadó-alap meghatározásakor e miatt az ügylet miatt kell-e a társasági adó alapját módosítani (növelni, csökkenteni)?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdező figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy 1992. január 1-je óta sem fogyóeszköz, sem fejlesztési alap nincs.A használaton kívüli tárgyi eszközöket a forgóeszközök (a vásárolt készletek) közé kell átsorolni, jellemzően a tárgyi eszközök nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Nyílt végű pénzügyi lízing egyéni vállalkozónál

Kérdés: Informatikai szaktanácsadással foglalkozó áfás egyéni vállalkozó, nyílt végű lízing keretében, személyautót vásárolt 2020-ban. Útnyilvántartást vezet, a cégautóadót megfizeti utána. Az átvett könyvelésében látom, hogy a teljes lízingdíj elszámolásra került a 2020-2021. évekre, melyek áfatartalma 50%-ban levonásra került, valamint évi 20%-os értékcsökkenés lett elszámolva a 2020-2021. évekre. Önök szerint helyesen lettek könyvelve az előző évek? Jobban járt volna a vállalkozó, ha megvásárolja az autót készpénzben, és nem lízingel? Helyes a lízingdíj 50%-os áfatartalmának a levonása?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek ellenére minden pénzügyi lízing közös jellemzője, hogy a futamidő alatt a lízingbe vevő könyveiben szerepel az eszköz, és amortizációt is ő számol el utána. Feltehetően az eddigi elszámolás a lízingszerződés szerint történt, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Gyógyszertörzskönyv nyilvántartása

Kérdés: Gyógyszerforgalmazással és -kereskedelemmel foglalkozó társaság rendszeresen gyógyszertörzskönyvi dokumentációt vásárol, aminek a hatósági engedélyezése (OGYÉI) után forgalmazza (forgalmazhatja) az érintett gyógyszereket. Ezeket a licenceket nem havonta, hanem a szerződésnek megfelelő ütemezésben (több lépcsőben, az utolsó részletet jellemzően a magyar törzskönyvi engedélyezés után) fizeti ki. A törzskönyveket vagyoni értékű jogként aktiválják. Ezen licencek amortizációját hogyan kell, hogyan lehet elszámolni? (Van olyan vélemény, hogy immateriális javakként, ezeknek nincs amortizációjuk.)
Részlet a válaszából: […] A 2005. évi XCV. törvény 5. §-a a gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezéséről rendelkezik. Külön nem szól gyógyszertörzskönyvi dokumentációról (a kérdésben sincs részletezve, hogy a kérdező szerint mi tartozik bele). Így a választ a hivatkozott törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Alapítás-átszervezés aktivált értékének amortizációja

Kérdés: 2020-ban alapítás-átszervezés költségeket aktiváltunk, bevételünk ebből a tervezett tevékenységből ebben az évben még nem volt. A leírást csak az első bevétel megjelenését követően kezdhetjük el - kivéve a terven felüli értékcsökkenés lehetőségét -, illetve a bevételek megjelenését követően a leírásnak lineárisnak kell lennie, vagy bármilyen ütemben leírhatjuk?
Részlet a válaszából: […] A választ adónak kételyei vannak, hogy a kérdésben leírtak szerinti alapítás-átszervezési költségek valóban aktiválhatók voltak-e. Az alapítás-átszervezés aktivált értékére nem az a jellemző, hogy az egy konkrét tevékenység bevételéből várhatóan megtérül. Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Vagyonkezelésbe vett eszközök

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat eszközeit saját kft.-jének vagyonkezelésébe adta. A vagyonkezelő a vagyon pótlásáról az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő mértékben köteles gondoskodni, a szerződés lejártakor az átvett vagyonértékkel számol el. Mi értendő vagyoni érték alatt? Ha a könyv szerinti érték, akkor az önkormányzat vagy a kft. könyveiben kimutatott érték-e az irány-adó? Az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összegben köteles a vagyont visszapótolni, de az önkormányzat könyveiben vagy a kft. könyveiben elszámolt értékcsökkenés összegét? A kft. az eszközök bekerülési értékeként az átvett vagyon nettó értékét tekintette az Szt. alapján. Az önkormányzat az éves számítási módját nem változtatja meg. Tovább folytatja az eredeti bekerülési érték és értékcsökkenés elszámolását. Pl. egy ingatlan 2%-os écs-leírással a bekerülési értékre számolva (vagyonátadó önkormányzat) és a jelenlegi nettó értékre számolva (vagyonkezelői vagyon átvételkori bekerülési értéke) egész más összeget ad. Az önkormányzat az általa elszámolt értékcsökkenést tekinti visszapótlási kötelezettségnek. Kiköthető-e a vagyonkezelési szerződésben, hogy a vagyonkezelő köteles az önkormányzat écs-számítási módját, százalékát és alapját átvenni, és az eredeti bruttó érték, elszámolt écs és nettó érték nyilvántartásba vételével az értékcsökkenést elszámolni, és a visszapótlási kötelezettséget ez alapján meghatározni? Ha nem, akkor mi a módja az eltérő visszapótlási kötelezettség rendezésének? Jogos-e az önkormányzat magasabb visszapótlási követelése?
Részlet a válaszából: […] ...átadott/átvett eszközök piaci (nettó) értékét tételesen leltárral kell alátámasztani;-azt is - természetesen eszközönként -, hogy az amortizációs politikánál számításba vett hasznos élettartam hány év volt, és abból mennyi van még hátra (ennek alapján tudja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Támogatásból tőkeemelés?

Kérdés: Egy magyarországi vállalat (pályázó) állami támogatást nyert eszközbeszerzésre. A tényleges beszerzést teljes egészében a magyarországi vállalat külföldi leányvállalata (partnervállalkozás) valósította meg, ott vannak az új munkahelyek is. A pályázó a támogatás összegét tőkeemeléssel, vagy tőkeemeléssel és ázsiós tőkeemeléssel köteles kihelyezni a partnervállalkozáshoz. A támogatás révén a pályázó magyarországi vállalatnak Magyarországon árbevétele keletkezik, a költségek viszont a külföldi partnervállalkozásnál merülnek fel. Hogyan és mikor kell elszámolni számvitelileg a támogatás összegét, illetve a tőkeemelést, ázsiós tőkeemelést a pályázó magyarországi társaságnál? Projektzáráskor, a fenntartási időszakban arányosan, vagy a fenntartási időszak végén? A fentiekben megvalósult projekt esetében a támogatás összege teljes egészében bevételnek és társaságiadó-köteles bevételnek minősül a magyar pályázónál, mely után társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik (a külföldi partnervállalkozás pedig mínuszos lesz)? Van-e lehetőség a támogatás összegének elhatárolására? Ha igen, mikor és milyen eseményhez köthetően kell megszüntetni az elhatárolást? Vele szemben milyen költség számolható el, ha elszámolható? Van-e legális lehetőség arra, hogy ott könyveljünk és számoljuk el a bevételt, ahol a költségek és az amortizáció felmerültek?
Részlet a válaszából: […] Számtalan kérdést tesz fel a kérdező, csak a lényegről nem szól!Arról, hogy mit tartalmaz az állami támogatásról szóló szerződés, megállapodás. Ennek hiányában csak a kérdésben leírtakra és a támogatásokkal kapcsolatos általános gyakorlatra tudunk támaszkodni, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Megvásárolt ingatlan birtokba adás nélkül

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy ingatlant nyilvános árverésen 2020 februárjában. 2021 februárjában került a tulajdonjog bejegyzésre, azonban a birtokba adás a mai napig nem történt meg, bíróság elé is került az ügy a napokban. Gyakorlatilag van egy ingatlanunk, amihez nincsen kulcsunk. Ez esetben hogyan szerepelhet a társaság eszközei között? Aktiválhatom és elszámolhatom az értékcsökkenést? Beruházások között mutathatom ki? Esetleg a készletek között kell kimutatnom? Még nem dőlt el az ingatlan sorsa. Lehetséges, hogy továbbértékesítésre kerül. Nem ez társaság fő tevékenysége. Saját célú felhasználásra vásároltuk volna, de mivel majd 1,5 év után sem került a birtokunkba, lehet, hogy megválnánk tőle, ha sikerül birtokba venni.
Részlet a válaszából: […] ...értéken. Ha a birtokba adás megtörtént, akkor a saját célra történő használatbavétel esetén, az ingatlant üzembe kell helyezni, az amortizáció elszámolását meg kell kezdeni az Szt. 52. §-ának megfelelően.Ha a birtokba adás megtörtént, és a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.
1
2
3
18