Értékesítés előtt elvégzett munkák minősítése

Kérdés: Cégünk gépeket vásárol külföldről, amelyeket külső fuvarozó szállít be a cég magyarországi telephelyére, ahol a cég munkavállalói a gépek továbbértékesítése előtt elvégzik az ún. nullrevíziót, ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és akkumulátor helyes működését, de elvégzik a megrendelő (vevő) igénye szerinti cseréket, szereléseket is. A gépeket az áruk között tartjuk nyilván a beszerzéstől az értékesítésig. A társaság szervizében elvégzett szerelések, egyéb munkák során felhasznált anyagokat, alkatrészek értékét, a szerelésre fordított munkaórákat munkalapon rögzítik. A bejövő számlák alapján az áruk főkönyvi számlán a gép beszerzési értéke és a telephelyre történő beszállítás költsége kerül könyvelésre. Felmerült kérdésként, hogy a telephelyen elvégzett munkák munkalapok alapján elszámolt költségei tekinthetők-e az áruként nyilvántartott gépek bekerülési értékébe tartozó tételnek? Ha igen, akkor hogyan kell elszámolni? Ezeket a gépeket a cég rendeltetésszerűen nem veszi használatba, így a telephelyen végzett munkák költségei csak a gépek áruként történő értékesítése során térülnek meg.
Részlet a válaszából: […] ...– mint a befejezetlen termelés költségeit – a 231. számlán célszerű kimutatni az 581. számlával szemben, tételesen könyvelve az anyagfelhasználást: T 511 – K 21-22, a munkavállalók közvetlen munkabérét és annak a járulékait: T 541, 561, – K 471, 463, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Gépek beszerzése, bővítése, majd értékesítése

Kérdés: Targoncák, rakodógépek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó társaság vagyunk. Az új gépeket külföldről vásároljuk, a beszállítást külső fuvarozó cég végzi. A gépeknél – értékesítés előtt – minden esetben el kell végezni az ún. nullrevíziót, amely során ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és az akkumulátor helyes működését. A megrendelő-vevő igénye szerint egyéb munkákat is elvégeznek. A továbbértékesítési céllal beszerzett gépeket a társaság áruként tartja nyilván a telephelyre történő beérkezéstől a vevő felé történő értékesítésig. Ezen időtartam alatt végzik el a már említett munkálatokat, amelynek során a felhasznált anyagok, alkatrészek értéke és a munkavállalók által a szerelésre ráfordított órák munkalapon rögzítésre kerülnek. Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkalapok alapján számolt összeg tekinthető-e az eszköz (az adott gép) bekerülési értékének? Ha igen, akkor hogyan történik ennek a könyvelése, átvezetése az áruk közé, hogyan számolandó el az eladott áruk beszerzési értékeként? Jelenleg az értéknövelő összeg a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerül átvezetésre a készletértékben. A statisztikai hivatal vizsgálta a beruházások tárgyévi növekményét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét, értékbeni eltérésre hívta fel a figyelmet, hiányolta a gépek értékét növelő összegnek a beruházási statisztikában történő szerepeltetését.
Részlet a válaszából: […] ...– mint befejezetlen termelés költségeit – a 231. számlán célszerű kimutatni az 581. számlával szemben, tételesen könyvelve az anyagfelhasználást: T 511 – K 21-22, a munkavállalók közvetlen munkabérét és annak járulékait: T 541, 561 – K 471,463, az igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Gumiabroncscsere elszámolása

Kérdés: Logisztikai, fuvarozó vállalkozás teherautó-gumiabroncsainak könyvelése kapcsán kérdezem: Bizonyos időközönként, illetve eseti jelleggel a teherautókra új abroncsok szükségesek. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja (könyvelhető-e az 51. főkönyvre) az abroncsbeszerzés, ha a gépjárműre történő felhelyezést a cég saját alkalmazottja végzi el, ha eseti jelleggel egy alvállalkozó végzi, ha a gumiszállító cég vállalja az abroncsok felszerelését?
Részlet a válaszából: […] ...karbantartásnak minősül. A fuvarozó vállalkozásnál így a gumiabroncsok beszerzését anyagkészletként kell kimutatni, csere esetén pedig anyagfelhasználás, azaz anyagköltség, de csak akkor, ha a gumiabroncsok cseréjét a fuvarozó vállalkozás saját alkalmazottai végzik el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Projektelszámolás teljesítési foka

Kérdés:

A projektelszámolások teljesítési fokának meghatározásánál lehetőség van költségalapú megközelítésre. Meghatározható-e a teljesítési fok a tényköltségek és a projekt költségvetésének a hányadosaként? Mivel a teljesítési fok alapja a projekt költségvetése, milyen rendszerességgel kell azt felülvizsgálni számviteli szempontból? Amennyiben ennek következményeként változás történik a teljesítési fokban, visszamenőlegesen kell-e önellenőrizni a lezárt üzleti évet érintő beszámolót? Az új törvényi rendelkezés értelmében a projektelszámolással összefüggésben készlet az év végével nem mutatható ki. Mi a helyzet azokkal az anyagokkal, amelyek az év végével még nem kerültek felhasználásra? Azokat ki kell-e mutatni költségként, és velük szemben árbevételt elhatárolni a teljesítési foknak megfelelően, vagy készletre kell venni alapanyagként?

Részlet a válaszából: […] ...Nem változott az, hogy a ténylegesen elvégzett teljesítményt kell árbevételként elszámolni, vagy az sem, hogy a vásárolt anyagot anyagfelhasználásként (költségként) csak akkor lehet kimutatni, ha azt ténylegesen beépítették.A törvényi előírás szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Használatbavétel után beszerzett téligumi-szett

Kérdés: Cégünk gépkocsit vásárolt téligumi-szett nélkül. Az első gumiszettet később, a használatbavételt követően vásárolta meg a cég. Az első téligumi-szettet rá lehet-e aktiválni a gépkocsira?
Részlet a válaszából: […] ...értékében szerepeltetni kell a nyári és téli gumik bekerülési értékét is (mint alkatrészek). Későbbi cseréjük anyagbeszerzés és anyagfelhasználás, azaz karbantartás.Amennyiben a már rendeltetésszerűen használatba vett gépkocsihoz – a több azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Kalkulált értékek alapján történő árbevétel-elszámolás

Kérdés: Társaságunk több ezer partnernek értékesít termékeket különböző feltételekkel. Az értékesítés főbb jellemzői: a vevő az eladó telephelyén veszi át a terméket, vagy kiszállítva kéri; a fizetés készpénzben, pár napos átutalás, vagy feltételhez kötött, halasztott fizetési lehetőség; a vevő a vásárlást követően nem viszi el a terméket, azt a társaság több hónapig is tárolja a vevő részére. A kialkudott ár a fentiek figyelembevételével kerül meghatározásra, de csak egy árat tüntetünk fel a számlán. Az árak képzésében szereplő „szolgáltatási” egységárak kalkulált értékei nem feltétlenül egyeznek meg azok tényleges beszerzési költségével. Azokat a belső informatikai rendszerben rögzítjük. A kialakított megoldás célja a társaság jövedelmezőségének nyomon követése, mivel az informatikai rendszer az árképzéshez használt tételeket automatikusan külön főkönyvi számlákra könyveli. Például értékesítünk 10 tonna terméket. A számlán 10 tonna 100.000 Ft/tonna = 1.000.000 Ft+áfa. Belső könyvelés: 800.000 Ft értékesítési árbevétel, 100.000 Ft szállítási szolgáltatás árbevétel, 50.000 Ft raktározási szolgáltatás, 50.000 Ft halasztott fizetés kamata (kamatbevétel). Kifogásolható-e a fenti gyakorlat számviteli és adózási szempontból? Az áfa a termékre meghatározott szerinti!
Részlet a válaszából: […] ...és ezen megbontásnak megfelelően külön-külön főkönyvi számlákra könyvelni.[Zárójelben megjegyezzük, többször leírtuk, hogy az anyagfelhasználással járó szolgáltatást csak szolgáltatásként (például építőipari szolgáltatás) lehet számlázni, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] ...ha a leltáritöbblet-hiány adminisztratív, elszámolási hibából adódik, akkor a leltári hiány, illetve a leltári többlet összegével az anyagfelhasználás elsődlegesen elszámolt összegét kell módosítani.Az 51. Anyagköltség számlacsoport számláinak Tartozik oldalára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Elszámolóáron tartott készlet átárazása

Kérdés: A kft. a készletét elszámolóáron tartja nyilván. Év végén a leltárkészletet a cikkelemes nyilvántartás alapján elszámolóáron leltározzuk, majd a leltárkészletet az utolsó beszerzési árra "átárazzuk", így a leltárkészletet beszerzési áron mutatjuk ki. Az "átárazás" miatt kiszámolt árkülönbözetet a készletre és az árkülönbözet számlára, majd az árkülönbözetet az elábére könyveljük. Helyes ez az elszámolás és könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...csak az értékesített vásárolt anyagokra jutó részt! A terméket előállító, a szolgáltatást nyújtó kft. esetében pedig inkább az anyagfelhasználás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Önköltségszámítás az eladási árból

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
Részlet a válaszából: […] ...(aąb-c-d-e-f-g);i) a kalkulált haszon mértéke (h:a).Az így kimutatott kalkulált haszon mértékét célszerű differenciálni, a nagyobb anyagfelhasználással járó termékeknél, az átlagosnál alacsonyabb mértékben, míg a munkaigényesebb termék-előállításnál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...összegben az egyéb bevételként elszámolt összeg időbeli elhatárolása   T 9643 – K 4831   2000 E Ft– a 2016. évi anyagfelhasználással egyidejűleg legkésőbb az üzleti év végén a felhasznált anyag értékének megfelelő összegben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.
1
2
3