Bérelt ingatlanon végzett felújítás kivezetése

Kérdés: A bérlő a társaság tulajdonosától határozatlan idejű bérleti szerződés alapján bérelt ingatlanon felújítást végzett, amely ingatlant a tulajdonos ázsiós tőkeemelés (apport) formájában át kíván adni leányvállalatának. A társaság tárgyi eszközei közül ki kell, hogy vezesse a felújítási költségeket terven felüli értékcsökkenésként, mivel a bérleti szerződés lejárt, és a szerződésben nincs mód átterhelni a felújítási költségeket. Ez esetben felmerülhet-e térítés nélküli eszközátadás és annak áfavonzata, vagy kivezethető terven felüli értékcsökkenésként? (Az apport értéke várhatóan a piaci ár tekintetében a tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti és a volt bérlő könyveiben szerepelt bérelt ingatlanon végzett felújítás értékének fog megfelelni.)
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, amikor a bérlő a bérelt ingatlanon a felújítást kezdeményezi, akkor az erre vonatkozó megállapodásban (de legalább a bérleti szerződésben) a bérbeadónak a felújításhoz való hozzájárulásán túlmenően azt is rögzíteni kell, hogy a bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Ingatlanapport értékesítése a tulajdonos számára

Kérdés: A kft.-ben lévő ingatlanapport értékesítése után, amennyiben az a magántulajdonos számára történik, lesz-e áfafizetési és számlakiállítási kötelezettsége a cégnek? A cég az általános szabályok szerint adózik. Amennyiben az apportot a cég értékesítette, keletkezik-e társaságiszerződés-módosítási kötelezettsége? Az apport értékesítése miatt le kell-e szállítania a jegyzett tőkét, és utána pénzbetéttel "pótolnia" azt? Az ingatlanapport értéke 2,5 M Ft, és 0,5 M Ft jelenleg a pénzbetét.
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanapport a társaság alapításakor lényeges, mint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást megtestesítő eszköz. A társaság megalakulását, a cégjegyzékbe való bejegyzését követően az ingatlanapport "elveszti" apport jellegét, számviteli szempontból ugyanolyan eszköz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Részvénytársaságnál tőkeemelés ingatlanapporttal

Kérdés: A részvénytársaság saját tőkéje a kritikus értékre lecsökkent. Kapcsolt vállalkozása (kft.) ingatlanapporttal emelne tőkét. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik 2011-ben a két társaságnál?
Részlet a válaszából: […] Részvénytársaságnál az alaptőke felemelésének a szabályait aGt. határozza meg. A Gt. 248. §-a alapján az alaptőke felemelhető – többekközött – új részvények forgalomba hozatalával is. (A kérdésben szereplő esetbennem is lehet másként!)A részvénytársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé

Kérdés: Egyéni vállalkozásunkat át szeretnénk alakítani egyéni céggé egy hitelfelvétel miatt. Az egyéni cég alapító okiratában kell rögzíteni, hogy jogutódja lesz az egyéni cég az egyéni vállalkozásnak? Jog­utódlás során az eszközök könyv szerinti vagy piaci értéken kerülnek be az egyéni cégbe? Az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott értéken kell megnyitni az új cég könyveit? Az egyéni vállalkozás eszközeivel, forrásaival, követeléseivel? Az átalakulás után a megszűnő egyéni vállalkozás bevallásait a megszűnés szabályai alkalmazásával kell elkészíteni? A tárgyi eszközök, a készletek után az áfát be kell vallani? A cégbe bekerülő eszközök után kell illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a 2010. január 1-je utánielőírások (a 2009. évi CXV. törvény) szerint az egyéni vállalkozás nemalakulhat át egyéni céggé. Az új elő­­­írások szerint az egyéni vállalkozóegyéni céget alapíthat az egyéni vállalkozói tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Ingatlanapporttal részesedés szerzése

Kérdés: A kft. ingatlanapporttal szeretne egy részvénytársaságban részesedést szerezni, az rt. pedig a kft.-ben szintén ingatlanapporttal. Az ügylet mindkét cégnél tőkeemelés keretében valósulna meg. Keletkezik-e illeték-, illetve áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaságban történő tőkeemelés jogi szabályaitelsősorban a Gt. és a cégtörvény szabályozza. Kissé eltérőa szabályozás annak függvényében, hogy zártkörű vagy nyilvános a működésiformája. Egyszerűbb az előbbi, ezért a kérdéshez kapcsolódóan –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Apportcsere

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú társaság vagyunk. A tulajdonos apportcseréről határozott, kivon egy ingatlant az apportunkból, és helyette egy másik ingatlant ad át a társaságnak. Az önkormányzat szerint nem kell számlázni, és nem áfaköteles az apportcsere. Helyes-e az önkormányzat álláspontja?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, az apportcserét sem a Gt.,sem az Szt. nem értelmezi. A Gt. 118. §-ának (2) bekezdése szerint a társaságfennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást (ilyen azapportált ingatlan is) – a tőkeleszállítás esetét kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Ügyvédi irodából az apport kivitele

Kérdés: Az ügyvédi iroda tagja a saját tulajdonában lévő ingatlant apportként vitte be az irodába. A lakást most a gyermekének adná el, ajándékozná oda. (A gyermekek a lakást már felújították, az iroda ezzel kapcsolatosan költséget nem számolt el.) Az ingatlan könyv szerinti értéke 4 millió forint, a piaci értéke 25 millió Ft. Hogyan lehet a felvetetteket optimálisan megoldani?
Részlet a válaszából: […] A válasz elején megjegyezzük, van optimális megoldás, de azvalószínűleg nem nyeri el az ügyvédi iroda tagjának a tetszését.Az ügyvédi iroda alapítása az ügyvédekről szóló 1998. évi XI.törvény 67. §-a alapján történhet. Az alapító okiratban kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.