Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott apport kiváltása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Személygépkocsi apportja

Kérdés: Kft. alapításakor a törzstőkebefizetést a magánszemély tagok a személygépjármű apportjaként kívánják teljesíteni. Mivel az apport piaci értéke magasabb, mint a törzstőke értéke, a különbözetet törzstőkén felüli vagyonként (tőketartalékként) kívánják nyilvántartani. Mivel a magánszemélyek nem áfaalanyok, úgy gondoljuk, az apport egyik fél szempontjából sem jár áfafizetési kötelezettséggel, 2008-tól sem. Később készpénzzel kiváltják az apportot, és a gépjárművet értékesítik. Hogyan kell az apport visszaadását, készpénzzel történő kiváltását elszámolni? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]értéken. Természetesen egy személygépkocsi csak egy magánszemély tulajdonosnak a vagyoni hozzájárulása lehet. Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor a jegyzési érték és a névérték különbözeteként véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni. Ehhez az szükséges, hogy a társasági szerződéshez kapcsolódó apportlistán fel kell tüntetni, hogy - az adott esetben - az apportált személygépkocsi piaci értékéből mennyi lesz a törzsbetét (és ezen keresztül a törzstőke) összege, és mennyi lesz a tőketartalékba helyezendő összeg. Az új Áfa-tv. 17. §-a (1) bekezdésének előírásából az következik, hogy az adóalanynak nem kell áfát fizetni a nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott termék értéke után, ha a 18. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak teljesülnek. Ezen feltételek lényege, hogy az alapított társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, továbbá a kft.-t terhelik, illetve megilletik azok a kötelezettségek, illetve jogok, amelyek a jogutódlásból következnek. Ezek a feltételek áfaköteles tevékenységet végző kft.-nél teljesülnek. A kft. tagjai rosszul gondolják, hogy az apportot készpénzzel ki lehet váltani. A Gt. 118. §-ának (2) bekezdése szerint a társaság fennállása alatt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3575
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Tagi kölcsön miatti követelés mint apport

Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt - mint tulajdonosi követelést - a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?
Részlet a válaszból: […]törzstőke változásának a cégjegyzékbe történő bejegyzése. A Gt. hivatkozott előírásai mellett tekintettel kell lenni az Szt. 35. és 36. §-aiban foglaltakra is. A tulajdonos tagi kölcsön nyújtása miatti követelését (tagi követelést) is, mint minden nem pénzbeli hozzájárulások közé tartozó eszközt, dokumentáltan a társaság rendelkezésére kell bocsátani, a társaságnak pedig át kell vennie. Az átvett tagi követelést a létesítő okiratban (az azt alátámasztó határozatban) meghatározott értéken a társaságnál állományba kell venni. Mivel a jegyzett tőke (az alaptőke, a törzstőke) emelése csak ezt követően lehetséges, a tagi követelés állományba vételét nyilvánvalóan nem lehet tőkeemelésként könyvelni, ezért azt - mint a tulajdonossal (a taggal, a részvényessel) szembeni kötelezettséget - a kötelezettségek között kell szerepeltetni. Célszerű erre az alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek számlát használni. A tagi követelés állományba vételének könyvelése: T 3654 - K 4792. Az Szt. 35. §-ának (4) bekezdése alapján a társaságnál a jegyzett tőke (az alaptőke, a törzstőke) felemelése miatti jegyzett tőke változását a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni (T 4792 - K 411). Amennyiben a tagi követelést részben a tőketartalékba kívánják helyezni a taggyűlési, közgyűlési, alapítói határozatban rögzített összegben, akkor a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával kell könyvelni a jegyzési érték és a névérték különbözetének összegében meghatározott és ténylegesen rendelkezésre is bocsátott tőketartalék-növekedést (T 4792 - K 412). A tagi követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként a társaság rendelkezésére bocsátása valójában azt jelenti, hogy a tulajdonos a társasággal szembeni követelését átengedte a társaság részére. Így a tőkeemelés bejegyzését követően a társaságnak a nem pénzbeli hozzájárulás miatt önmagával szemben lesz követelése. Ezáltal azonban a tagi kölcsön miatt a társaságnak a tulajdonossal szembeni kötelezettsége is a társasággal szembeni kötelezettséggé válik. Mivel ugyanazon összegben van a társaságnak önmagával szemben követelése és kötelezettsége is, ennek a "rendezése" a két számla összevezetésével (T 451 - K 3654) történik. A konkrét kérdésekre a válasz: A fent leírt módon történő tőkeemelés sem a társaságnál, sem a magánszemélynél adófizetési kötelezettséggel nem jár. Fontos hangsúlyozni, a magánszemély nem elengedte a követelését,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. február 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3519
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Apport kiváltása készpénzzel

Kérdés: A kft. törzstőkéjét eredetileg 1 millió forint készpénzzel és 2 millió forint értékű apporttal jegyezte be a cégbíróság. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy az apportot kiváltják készpénz befizetésével. A cégbíróság bejegyezte a törzstőke összetételének módosítását. Hogyan kell az apport visszaadását, készpénzzel történő kiváltását könyvelni?
Részlet a válaszból: […]befizetésével a törzstőkét megemelte volna, csak az apportnak készpénzzel történő kiváltásáról beszélhetünk, amit a következők szerint kell elszámolni: az apportot jelentő eszközöket a kft.-nek piaci értéken a tulajdonosok részére el kell adnia (T 31 - K 91-92, 961, 467), az apportot jelentő eszközök könyv szerinti értékét ráfordításként kell elszámolnia (T 814 - K 21-22), tárgyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. június 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1754
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: ,