Tagi kölcsönből apportálás bejelentése

Kérdés: Adott egy kft. 42 milliós tagi kölcsönnel hátrasorolt kötelezettségként, és -22 milliós saját tőkével. A saját tőke rendezése miatt a tagi kölcsönből 25 milliót beapportálnak a tulajdonosok. Ezt a jegyzett-tőke-emelést kell majd a K71-es nyomtatványon jelenteni?
Részlet a válaszából: […] A NAV 21K71 jelű nyomtatványkitöltési útmutatója alapján a kft.-nek adatszolgáltatási kötelezettsége lesz a jegyzett tőke felemelése miatt. Jelenleg a 21K71 jelű nyomtatvány érhető el az ÁNYK felületén. Feltehetően a későbbiekben jelenik meg a 22K71 nyomtatvány és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Tehát az ingatlan, jelen esetben telek társaságba apportálását (átruházását) visszterhes vagyonátruházási illeték terheli, melynek alapja az ingatlan forgalmi értéke (amit az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Bérleti jog cégbe történő bevitele

Kérdés: Cégünk fő tulajdonosa magántulajdonú ingatlanát eddig szívességi használatra engedte át telephely céljára. Most az ingatlan 10 éves bérleti jogát, mint vagyoni értékű jogot - igazságügyi ingatlanszakértő értékelése alapján - kívánja a cégbe megnevezett értékkel bevinni, ezzel is stabilizálva a telephely hosszú távú használatát. Az ügylettel kapcsolatban milyen adózási kötelezettségei keletkeznek a bérleti jogot bevivő magánszemélynek és a bérleti jogot megkapó cégnek?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint vagyoni értékű jognak minősül az ingatlan bérleti joga (Szja-tv. 3. § 31. pont). Így az ingatlan 10 éves bérleti jogának a cégbe történő bevitele vagyoni értékű jog értékesítésének minősül, és az Szja-tv. 59-63. § rendelkezéseit kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Adóhatósági eljárás jogszerűsége

Kérdés: A kft. Németországban végzett munkát, 2016. évben milliárdos árbevételt ért el, majd a német féllel vitába keveredett, amelynek per lett a vége. 2017. évben már nem volt árbevétele a cégnek, a működési költségeket és a perrel kapcsolatos kiadásokat tulajdonosi kölcsönből fedezte. Jelentős összegű veszteség halmozódott fel, és negatív lett a saját tőke. 2017. évben elhunyt a kft. tulajdonosa. A hagyatéki eljárás elhúzódott, az örökösök 2020. évben lettek a kft. tulajdonosai, és intézkedhettek a kft.-vel kapcsolatban. A németországi per megegyezéssel zárult, de a kft. csekély összegű kompenzációt kapott, ami a felhalmozott veszteség kis részét fedezte. Az örökösök 2020. évben a kft. negatív saját tőkéjét a tulajdonosi kölcsön terhére rendezték. A németországi piaci helyzet és a Covid-19-járvány miatt ellehetetlenült a kft. helyzete. Ezért 2020. augusztus 1-jén a végelszámolással történő megszűnés mellett döntött. A NAV ellenőrzést hajtott végre a társaságnál. A NAV szerint a kft. adójogi szempontból nem jogszerűen, nem a törvényes előírásoknak megfelelően járt el a kötelezettség rendezése során, amikor a tagokkal szemben fennálló kötelezettségeit a Ptk. 3:189. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint, tőkeemeléssel rendezte. A társaság valójában a saját tőke emelésének látszatát csak azért alakította ki, hogy a valóságban megtörtént tagi kölcsön elengedéséhez kapcsolódó társaságiadó-fizetési kötelezettséget elkerülje. ASzámviteli Levelek 361. számában a 7228. számú kérdésre adott válaszukban a következőket írják: "A tagikölcsön-követelés elengedése helyett egyszerűbb megoldás a Ptk. 3.99. §-ának (1) bekezdése alapján a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak tekinthető tagikölcsön-követeléssel történő tőkeemelés. Ez esetben azonban a tőkeemelést a végelszámolás megindítása előtt úgy kell végrehajtani, hogy a jegyzett tőke emelése a cégjegyzékbe a cégbíróságon a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően bejegyzésre kerüljön." Lehetséges, hogy egy jogszerű eljárást (mint amit Önök is javasolnak) a NAV nem jogszerű joggyakorlássá minősítsen? A Ptk. 3.99. §-a (1) bekezdése alapján indított jegyzett-tőke-emelést és tőketartalék-növelést, ha azt a cégbíróság bejegyezte, megtámadhatja a NAV? Látszat vagy valóság egy cégbírósági eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőke növelésére, emelésére is fordíthatja, ha az adott esetben a társasági szerződés módosításával így rendelkeznek. Az apportált követelés a taggyűlés határozata alapján a jegyzett tőke emelésére és a tőketartalékba helyezésére is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Kriptovalutához kapcsolódó kérdések

Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...lehet magasabb, mint az átadásakor érvényes piaci értéke, figyelemmel a Ptk. 3:99. §-ának a (2)-(3) bekezdésében foglaltakra is. Az apportáló tulajdonosnál az apportált kriptovaluta beszerzési értékének és a létesítő okiratban elismert értékének a különbözetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Haszonélvezeti jog bejegyzése és apportálása

Kérdés: Van egy egyéb szervezet, amely a tevékenysége közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez. Vállalkozói tevékenységből származó bevétele nem keletkezik. Ez az egyéb szervezet az értékelési szabályzatában rögzítette, hogy az eszközök valós értéken történő értékelésével nem él. Egy, a kizárólag saját tulajdonában álló ingatlanra kíván haszonélvezeti jogot bejegyeztetni 10 évre, az általa alapított nonprofit kft. részére, aminek 100%-os tulajdonosa. A haszonélvezeti jog apportként kerül átadásra. Milyen könyvelési tételek merülnek fel a haszonélvezet kapcsán mind a haszonélvezetbe adó, mind a haszonélvezetbe vevő részéről? Az ingatlan könyv szerinti értéke 2021. február 28-án 15 M Ft. Az értékbecslő által megadott adatok: egy hasonló ingatlan piaci kínálati értéke 50 M Ft, a haszonélvezet tárgyát képező ingatlan piaci értéke 45 M Ft, a haszonélvezet piaci értéke a határozatban: 12,5 M Ft.
Részlet a válaszából: […] ...is kimutassa. Ha azonban azt az általa alapított társaságba (nonprofit kft.-be) a törzstőke megemeléséhez kapcsolódóan apportként beviszi, akkor azt a társasági szerződésben elismert értéken az egyéb szervezetnél a nonprofit kft. üzletrésze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni vállalkozó át szeretne alakulni az idei év során egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Mi történik az egyéni vállalkozásból kikerült készletekkel az egyéni vállalkozásban? Az el nem adott készleteket el kell-e számolni bevételként, majd apportként kerül be a kft.-be, a jegyzett tőkét emelve?
2. Továbbvihető az egyéni vállalkozásban képzett fejlesztési tartalék a kft.-ben?
3. A havi áfabevallásokban göngyölített áfa továbbutódlik a kft.-ben?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) alapján az egyéni vállalkozása folytatásaként egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot (kft.) alapít, akkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Praxisjog átadása

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató kft. többségi tulajdonosa háziorvosként praxisjoggal rendelkezik. A praxisjogot magánszemélyként vásárolta, nem a kft. tulajdona. Apportként vagy más módon a kft. tulajdonába adhatja-e? Amennyiben ezt megteheti, a vagyoni értékű jogok között kell nyilvántartani? Milyen értékcsökkenési leírás számolható el erre az eszközre?
Részlet a válaszából: […] ...részletezi. A lényege: praxisjogot csak praxisjogot megszerezni jogosult orvosnak lehet elidegeníteni, kft. részére nem értékesíthető, nem apportálható.A törvény 2. §-ának (9) bekezdése ezt konkrétan is megfogalmazza: "A praxisjog bérbe, haszonbérbe nem adható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Ingatlanapport értékesítése a tulajdonos számára

Kérdés: A kft.-ben lévő ingatlanapport értékesítése után, amennyiben az a magántulajdonos számára történik, lesz-e áfafizetési és számlakiállítási kötelezettsége a cégnek? A cég az általános szabályok szerint adózik. Amennyiben az apportot a cég értékesítette, keletkezik-e társaságiszerződés-módosítási kötelezettsége? Az apport értékesítése miatt le kell-e szállítania a jegyzett tőkét, és utána pénzbetéttel "pótolnia" azt? Az ingatlanapport értéke 2,5 M Ft, és 0,5 M Ft jelenleg a pénzbetét.
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanapport a társaság alapításakor lényeges, mint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást megtestesítő eszköz. A társaság megalakulását, a cégjegyzékbe való bejegyzését követően az ingatlanapport "elveszti" apport jellegét, számviteli szempontból ugyanolyan eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Társaság alapítása üzletrészekkel (adózása)

Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 3 különböző kft.-ben üzletrész-tulajdonos. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül kettőnél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apportértéket a meglévő társaságok legutolsó lezárt üzleti évének mérlegében szereplő saját tőke (mint piaci érték) alapján határozták meg. Így ügyfelemnek az újonnan létrejött társaságban jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint a 3 társaságban lévő üzletrészek névértéke. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége? Majd csak akkor, amikor az új társaságból kivonja az üzletrészét?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész névértéke nő meg arányosan, a magánszemély a tőkeemelés előtt is tulajdonos volt.Amikor a magánszemély üzletrészét apportként egy új társaságba beviszi, az adott üzletrész a társaságnak történő átadását követően már nem a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.
1
2
3
14