Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

29 találat a megadott apport tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ingatlanapport értékesítése a tulajdonos számára

Kérdés: A kft.-ben lévő ingatlanapport értékesítése után, amennyiben az a magántulajdonos számára történik, lesz-e áfafizetési és számlakiállítási kötelezettsége a cégnek? A cég az általános szabályok szerint adózik. Amennyiben az apportot a cég értékesítette, keletkezik-e társaságiszerződés-módosítási kötelezettsége? Az apport értékesítése miatt le kell-e szállítania a jegyzett tőkét, és utána pénzbetéttel "pótolnia" azt? Az ingatlanapport értéke 2,5 M Ft, és 0,5 M Ft jelenleg a pénzbetét.
Részlet a válaszból: […]arra, hogy a magánszemély tulajdonos az ingatlanapport rendelkezésre bocsátásakor - feltételezhetően - áfát nem számított fel, így azt a kft. nem helyezhette levonásba (nem áfásan szerezte be), így ezen ingatlan értékesítése az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja alapján mentes az adó alól [feltéve, hogy az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a kft. az ingatlanértékesítést nem tette adókötelessé].Számviteli szempontból az ingatlanértékesítést is dokumentálni kell. Ennek pedig egyértelműen az értékesítésről kiállított számla a bizonylata. De a kft.-t számlakibocsátási kötelezettség is terheli az Áfa-tv. 159. §-a alapján akkor is, ha nem áfaköteles, a Ptk. szerint adásvételi szerződés is.Az apportként megszerzett ingatlan értékesítésekor a társasági szerződést nem kell módosítani!A Ptk. 3:202. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság akkor határozhat a törzstőkének a Ptk.-ban meghatározott minimális összege alá történő leszállításáról, ha a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott törzstőkeemelés megtörtént, és így a törzstőke legalább a törzstőkének a Ptk.-ban meghatározott minimális összegét eléri.A Ptk. hivatkozott előírása szerinti eljáráshoz a taggyűlésnek (az utolsó kérdéshez kapcsolódóan) a társasági szerződés módosításával- egyrészt döntenie kellene a törzstőke tőkekivonással történő leszállításáról (amelynek természetesen minden tagot érintenie kellene), nevesítve a kiadásra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8222
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Társaság alapítása üzletrészekkel (adózása)

Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 3 különböző kft.-ben üzletrész-tulajdonos. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül kettőnél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apportértéket a meglévő társaságok legutolsó lezárt üzleti évének mérlegében szereplő saját tőke (mint piaci érték) alapján határozták meg. Így ügyfelemnek az újonnan létrejött társaságban jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint a 3 társaságban lévő üzletrészek névértéke. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége? Majd csak akkor, amikor az új társaságból kivonja az üzletrészét?
Részlet a válaszból: […]Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.A kérdés szerinti esetben jövedelem az új társaságban szerzett üzletrész névértéke és a megszerzésére fordított kiadás (a három kft. üzletrészeinek névértéke, azaz a három kft. üzletrészei megszerzésére fordított kiadás) és a kft. alapításához kapcsolódó - a magánszemélyt terhelő - tényleges kiadások együttes összegének különbözete. Az adókötelezettség jogcímét a felek (a magánszemély és az alapított kft.) közötti jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani [az adott esetben a tagi jogviszonyra tekintettel a különbözet árfolyamnyereség, amelyet személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terhel, ez utóbbi a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerinti adófizetési felső határig].A kérdésben leírtak - feltételezhetően - az Szja-tv. 77/A. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazottakon alapulnak. Ez a bekezdés részletezi, hogy mikor nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték. Ezen bekezdés bb) pontja alapján nem minősül bevételnek, ha a magánszemély az értékpapírt a társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként, a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte.A kérdésben leírt esetben azonban nem erről van szó. A válaszban hivatkozott előírás a jegyzett tőkének a saját tőke egyéb elemei terhére történő felemeléséhez kapcsolódik, amikor nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8187
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Adókötelezettség apporthoz kapcsolódóan

Kérdés: Egy gazdasági társaság az általa magánszemélytől vásárolt mezőgazdasági művelés alól kivont földingatlant később (de még a tárgyévben), a beszerzési árnál magasabb áron apportálja egy másik működő gazdasági társaságba, majd az apport értékével tőkeemelést hajtanak végre. Az Itv. szerinti illetékfizetésen túl milyen adózási kötelezettsége keletkezik az apportot átadó, illetve az apportot átvevő társaságnak? Keletkezik-e áfabevallási és -befizetési kötelezettség, illetve jól gondolom-e, hogy az átadónál (apportáló) a beszerzési és átadási (apport-) érték közötti különbözet után társaságiadó-alapot képező bevétel keletkezik? Feltételezve, hogy az értékkülönbözetet könyvvizsgáló vagy ingatlanforgalmi szakértő jóváhagyja.
Részlet a válaszból: […]bocsátása.Ettől függetlenül a beépítetlen ingatlan (ha az nem telek) az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdésének k) pontja szerint mentes az adó alól, ha a vállalkozás nem választott az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés a) pont szerint adókötelezettséget.Az ingatlanapportot teljesítőnél az ellenérték és a könyv szerinti különbözetét:- egyéb bevételként kell elszámolni az Szt. 77. § (3) bekezdés k) pont szerint, ha az ellenérték meghaladja a könyv szerinti értéket,- egyéb ráfordításként kell elszámolni az Szt. 81. § (2) bekezdés k) pont[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8037
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Lakóingatlan apportálása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett egyszemélyes kft. (B1) 100%-ban EU-n kívüli gazdasági társaság tulajdonosa. A (B1) társaság egy új egyszemélyes kft.-t alapított (Ú1) Magyarországon. A korábban magánszemélytől vásárolt lakást apportként bevitte az (Ú1) társaságba. A (B1) társaság főtevékenysége ingatlanügynöki tevékenység, és megalakulása óta a lakóingatlan, illetve a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan-bérbeadást és -értékesítést az általános szabályok szerint adókötelessé tette. A lakóingatlan apportálásával keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Az apportálást milyen bizonylattal kell alátámasztani? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha az új (Ú1) társaság a későbbiek során értékesítené az apportként kapott lakóingatlant, megtehetné-e áfamentesen?
Részlet a válaszból: […]írásban igazolja.A lakóingatlan apportálásával az Áfa-tv. 17. §-ának (1) bekezdése szerint sem a (B1), sem az (Ú1) társaságnál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, ha teljesülnek az Áfa-tv. 18. §-ának (1) és (2) bekezdésében előírt feltételek. Ha ezen feltételek bármelyike nem teljesül, akkor viszont termékértékesítésként kezelendő (az apportáló társaságnak az áfát fel kell számítania). [A kérdésben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az (Ú1) társaság adómentes tevékenységet végezne, a (B1) társaság pedig egyértelműen adókötelest, és így nem teljesül a 18. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségvállalás.]Az Itv. 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján a vagyonszerzésiilleték-fizetési kötelezettség kiterjed a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (üzletrész) megszerzésére is, mivel a vagyonszerző (Ú1 társaság) többségi tulajdonban álló gazdálkodó szervezet (100%-ban a B/1 társaság a tulajdonos),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7891
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Személygépkocsi apportja

Kérdés: Személygépjármű apportba vétele esetén szükséges könyvvizsgálóval értékelni az eszközt? Áfafizetéssel, levonhatósággal jár a gépjárműapport? A kft. magánszemély tulajdonosa apportálna cégébe személygépkocsit.
Részlet a válaszból: […]hozzájárulásával valósul meg. Nem pénzbeli hozzájárulásként a magánszemély a személygépkocsi tulajdonjogát ruházza át a kft.-re. De ezt nem az értékesítés szabályainak alkalmazásával kell megtennie, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmaznia.A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelésére vonatkozóan az új Ptk. nem tartalmaz külön rendelkezést. Ebből az következik, hogy a taggyűlés hatáskörébe tartozik a tőkeemelés célját szolgáló nem pénzbeli hozzájárulás értékének a meghatározása, ami nyilvánvalóan nem lehet több, mint az apportált eszköz piaci értéke. A tőkeemelésről szóló taggyűlés határozatának tartalmaznia kell nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén ennek tárgyát és értékét, továbbá azt, hogy ennek teljesítésére mely személy jogosult.A taggyűlés - természetesen - dönthet úgy, hogy a személygépkocsi piaci értékének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6758
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Más cégnél lévő ingatlan apportálása

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszból: […]adni!) A kérdésből arra következtetünk, hogy a másik kft.-nek a kérdező társaság a tulajdonosa. Ha így van, akkor a tulajdonos az ingatlanhoz hozzájuthat abban az esetben, ha a másik kft. jegyzett tőkéjét tőkekivonással leszállítja, és a bevont üzletrésze ellenében járó saját tőke arányos részének kiegyenlítésére fordítja a másik kft. a számára nem szükséges ingatlant. A saját tőke csökkenését a tulajdonossal szembeni kötelezettségként kell előírni a jegyzett tőke leszállításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával. Az Szt. előírása alapján, ha tőkekivonással történő tőkeleszállítás esetén a bevont üzletrész ellenében eszközt (az adott esetben ingatlant) adnak át, akkor az átadást értékesítésként kell számlázni és elszámolni. A számlázott ellenértéket (jellemzően áfával növelten) a tulajdonossal szembeni követelésként kell kimutatni (az adott esetben az áfa nélküli ellenérték egyéb bevétel). A tőkeleszállítás miatti tulajdonossal szembeni kötelezettség teljesítésébe - a Ptk. előírásai szerint - beszámítható a tulajdonossal szembeni követelés! Ez esetben a könyv szerinti érték és a piaci értéknek megfelelő eladási ár közötti különbözet a másik kft.-nél jelenik meg nyereségként, itt kell utána társasági adót fizetni. Mint látjuk, a kétféle mód között az eredményre gyakorolt hatásban nincs eltérés, eltérés abban van, hogy az első esetben a kérdező társaságnak az ellenértéket meg kell térítenie, a második esetben viszont csökken a részesedésének az értéke, és - lényeges eltérés - a részesedés csökkenő értéke és a tőkeleszállítás miatt kapott eszköz (ingatlan) piaci értéke közötti különbözet az eredményben csapódik le a kérdező társaságnál [ha ez nyereség, akkor a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján a különbözet az adózás előtti eredményt csökkenti]. A kérdező társaságnál az ingatlan átvétele mindkét esetben beszerzés formájában, piaci értéken történt. Ezen az értéken apportálható az új kft.-be, az apportálásnak ez esetben a kérdező cégnél eredményre gyakorolt hatása nulla lesz. (Természetesen más a helyzet akkor, ha a kérdező társaság a másik kft.-től térítés nélkül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5420
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Tőkeemelés késztermékapporttal

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi gazdasági társaságban kíván tulajdonjogot szerezni tőkeemeléssel. A tőkeemelést késztermék apportálásával biztosítják. A megállapodásuk szerint az apportként kezelt késztermékeket egy éven belül kell kiszállítani, külön ütemezés szerint. Az apportálás alapelszámolása: T 17 - K 981 és T 881 - K 26. Itt előbb lesz a bejegyzés, mint az apport rendelkezésre bocsátása. A cégbejegyzéssel egyidejűleg hogyan kell könyvelni? Mikor lehet a 881. számlán elszámolni, ha nem történik meg egy tételben az átadás? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]létesítő okiratban, annak a módosításában meghatározott értékét. Amíg az apportált eszköz könyv szerinti értéke kivezetésének időpontjára vonatkozóan a hivatkozott előírás egyértelműen meghatározza azt, hogy mikor kell könyvelni (a bevitt vagyontárgyat akkor, amikor azt ténylegesen átadják), addig a kapott részesedés könyvelésének időpontjára vonatkozóan a hivatkozott előírás nem ad választ. Az összemérés számviteli alapelvből az következik, hogy az apport miatti rendkívüli ráfordítással egy­idejűleg kell a rendkívüli bevételt is elszámolni. Ez egyébként következik az Szt. 49. §-ának (4) bekezdése szerinti előírásból is: a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott vagyoni hozzájárulás a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeni betétnek megfelelő összegben. A kérdésben leírt esetben, feltételezve, hogy a tőkeemelés a külföldi ország szabályainak megfelelően bejegyzésre került, akkor - a ténylegesen rendelkezésre bocsátott (átadott) késztermékek könyv szerinti értékével: T 881 - K 261 (de előtte saját előállítású eszközök aktivált értékeként a készterméket vásárolt készletként készletre kell venni: T 581 - K 25 és T 261 - K 582), - a ténylegesen átadott készterméknek a létesítő okiratban elismert értékével (devizaértékének az átadáskor érvényes, választott devizaárfolyamon forintra átszámított értékével): T 171 - K 981. Hangsúlyozni kell, hogy részesedésként csak a ténylegesen átadott késztermékeknek a létesítő okiratban meghatározott értéke mutatható ki rendkívüli bevételként. Az áfával kapcsolatosan a következőket kell megjegyezni: Az Áfa-tv. 17. §-ának (1) bekezdése szerint nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany a terméket, vagyoni értékű jogot nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) bocsátja rendelkezésre, feltéve hogy az a 18. § (1)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5036
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Részvénytársaságnál tőkeemelés ingatlanapporttal

Kérdés: A részvénytársaság saját tőkéje a kritikus értékre lecsökkent. Kapcsolt vállalkozása (kft.) ingatlanapporttal emelne tőkét. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik 2011-ben a két társaságnál?
Részlet a válaszból: […]pénzbeli hozzájárulás (ingatlanapport) esetén annak tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvények számát és egyéb jellemzőit, a hozzájárulást szolgáltató, az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló adatait stb. Itt kell utalni arra, a közgyűlésnek kell meghatároznia, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás elfogadott értékét teljes összegében alaptőke-emelésre fordítja-e, vagy csak egy része képezi a kibocsátott új részvény(ek) névértékét, míg az elfogadott érték és a részvény(ek) névérték közötti különbözetet a tőketartalékba helyezi. Nem pénzbeli hozzájárulás esetén az alapszabály-módosításhoz mellékelni kell a könyvvizsgáló, illetve más szakértő jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését, továbbá azt is, hogy a kibocsátott részvény(ek) névértéke a zrt. anyagi helyzetének megfelelő-e. A leírtakból következik, hogy a kft. a zrt. alaptőke-emelésében az ingatlan piaci értékével vehet részt. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a kft. által ténylegesen rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli hozzájárulást (az ingatlant) a zrt.-nél a közgyűlés által elfogadott értéken kell az eszközök növekedéseként a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben könyvelni (T 16 - K 332), majd a cégbejegyzés időpontjával a névértéknek megfelelő hányadát a jegyzett tőke növekedéseként (T 332 - K 411), a névértéke meghaladó hányadát a tőketartalék növekedéseként (T 332 - K 412) elszámolni. (A zrt. saját tőkéjének csökkenését feltételezhetően a veszteséges gazdálkodás miatti negatív eredménytartalék befolyásolta, ennek megszüntetésére felhasználható a tőketartalék, ha van. Ennek érdekében mutattuk be részletesebben az rt. alaptőke-emelésével kapcsolatos követelményeket!) Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik a fentiekben körülírt tőkeemelés esetében? Ha az Áfa-tv. 17. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4948
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Egyéni cégbe követelés, kötelezettség bevitele

Kérdés: A korábban egyéni cégként működő egyéni vállalkozó módosította - a törvény értelmében - alapító okiratát, és korlátolt felelősségű egyéni cégként folytatja a tevékenységét az Szt. és a Tao-tv. elő­írásainak megfelelően. Erre a napra lezárásra került egyéni vállalkozóként az Szja-tv. szerint a könyvelése és az adófizetési kötelezettsége. A 4607. kérdésre adott válaszukat figyelembe véve tisztázatlan számunkra, hogy az eszközökön túlmenően a követeléseket és kötelezettségeket (például lízing) is viszi-e a korlátolt felelősségű egyéni cégbe jogutódként?
Részlet a válaszból: […]49/A. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltakat kell számításba venni. Ebből kiemelendő az, hogy a leltárban, illetve a tételes kimutatásban [ilyen a vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása is] feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott eszköz - alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek, - értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek minősül. A követelés apportálása esetén a leltárba kerülő érték a követelés piaci értéke, ráfordításként figyelembe vehető bekerülési értéke viszont nincs, így az egyéni vállalkozót - ha követelését apportálja - a követelés piaci értéke alapján adófizetési kötelezettség terheli. Az Szja-tv. 11. számú mellékletének I/21. pontja szerint a lízingszerződés alapján lízingdíj címén kifizetett összegből az ott meghatározott összeg számolható el költségként. A lízingelt tárgyi eszköz nem tekinthető saját tulajdonú tárgyi eszköznek, nem szerepelhet az Szja-tv. 5. számú mellékletének a II/3. pont szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4760
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Apport áfája

Kérdés: Kft.-nk árut és tárgyi eszközt adott át apportként egyik kapcsolt vállalkozásának. Az általunk fizetendő áfát a másik cég átvállalhatja-e, ha igen, akkor milyen dokumentum alapján? Hogyan kell könyvelni az áfafizetési kötelezettség átengedését?
Részlet a válaszból: […]hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. A 18. §-ban foglaltakból az következik, ha a kérdésben szereplő kapcsolt vállalkozás belföldön nyilvántartásba vett adóalany, továbbá adóköteles tevékenységet végzett és végez a jövőben is, kötelezettséget vállal arra, hogy az Áfa-tv.-ben szabályozott jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik stb., akkor az apportot nem terheli áfafizetési kötelezettség. Amennyiben a kapcsolt vállalkozás nem felel meg az Áfa-tv. 18. §-ában előírtaknak, az apportáló cégnek (a kft.-nek) kell a fizetendő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4655
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 29 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést