Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott apportálás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Egyéni vállalkozás eszközeinek apportálása

Kérdés: Egyéni vállalkozásom tulajdonában lévő eszközökből szeretnék egy kft.-be törzstőkeként apportot bevinni. Ezek az eszközök a vállalkozásom könyveiben túlnyomórészt nulla értéken szerepelnek, azonban az apport meghatározásakor, mivel működő eszközökről van szó, lehetséges-e piaci értéket meghatároznom? Az említett esetben áfa, szja szempontjából milyen előírások vonatkoznak egyéni vállalkozóként rám?
Részlet a válaszból: […]meghatározni. Az apport után az ingó vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szabályok szerint kell adózni. Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek minősül az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4162
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Vásárolt részesedés apportálásának nyeresége

Kérdés: A kft. 20 millió forintért vásárolt egy üzletrészt, amelyet nyilvántartásba vett a befektetett eszközök között. Később ezt az üzletrészt apportálta egy másik kft.-be, de az apportálást megelőzően felértékelésre került, a társasági szerződés szerint 80 millió forintra. Az üzletrész apportjának könyvelésekor 60 millió forint rendkívüli eredmény keletkezett. Ez után a társasági adót és a különadót meg kell fizetni?
Részlet a válaszból: […]elismert értékét (a 80 millió forintot) rendkívüli bevételként kell a társaságba történő bevitelkor elszámolni. (Részesedésként csak az után mutatható ki, ha a tőkeemelést a cégbíróság már bejegyezte!) A rendkívüli ráfordításként, illetve rendkívüli bevételként elszámolt összegek különbözetével sem a társasági adónál, sem a különadónál az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, azaz a különbözet után a társasági adót is, a különadót is meg kell fizetni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4080
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Névhasználati jog apportálása

Kérdés: Társaságunk névhasználati jogot alapított és apportált egy társaságba. Hogyan kell azt elszámolni a tulajdonosnál, illetve az alapított társaságnál? Kell-e az apportáláskor áfát felszámítani?
Részlet a válaszból: […]értékét a kapott részesedés (részvény, üzletrész) átvételekor (a cégbejegyzéssel egyidejűleg) rendkívüli bevételként kell elszámolni. Mivel az apportáló társaságnál a névhasználati jog értékkel nem szerepel, a rendkívüli ráfordítások között nincs mit elszámolni, így az apportált névhasználati jog elfogadott értéke teljes összegében a tárgyidőszak eredménye lesz. Az alapított társaságnál a névhasználati jogot - vagyoni értékű jogként - az immateriális javak között kell állományba venni, és értéke után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. A névhasználati jogot - az Áfa-tv. előírásai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1616
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Tőkeemelés üzletrészek apportálásával

Kérdés: A részvénytársaság új részvények zártkörű kibocsátásával felemelte az alaptőkét 99 millió forinttal. A tőkeemelésből 11 millió forint készpénzbefizetéssel, 88 millió forint apportátadással teljesült. Az apportot az "A" kft. tulajdonosai a kft.-üzletrészek átadásával szolgáltatták. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, a kft. könyvvizsgáló által megállapított üzleti értéke 88 millió forint.) Az adótörvények az apportot az adásvétellel azonosan kezelik, az Szt.-ben nem találtam erre vonatkozó utalást. Az rt.-nél megbontható-e úgy az apport értéke, hogy abból 68 millió forint üzleti vagy cégértékként szerepeljen?
Részlet a válaszból: […](lakóhelyét) ismertetni kell. Az alapító okirat módosítását alátámasztó, ún. apportlistában (leltárban) a nem pénzbeli hozzájárulásként bevitt eszközöket, azok közgyűlés által elfogadott értékét részletezni kell. Nem pénzbeli hozzájárulás lehet valamely kft. üzletrésze is, a közgyűlés által elfogadott értéken. Ez az érték, a nem pénzbeli hozzájárulás értéke azonban nem bontható meg sajáttőke-értékre és az azt meghaladó értékre. A nem pénzbeli hozzájárulásnál az üzleti vagy cégérték a Gt. előírásai alapján nem értelmezhető. De nem értelmezhető a számviteli előírások szerint sem! Az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1/c. pontja alapján üzleti vagy cégértékről csak cégvásárlás esetén lehet szó. Az üzletrészek átvételével tőkét emelő társaság nem céget vásárolt, még csak a céget képviselő üzletrészeket sem vásárolta meg (nem fizetett értük). Az üzletrészek közgyűlés által elfogadott értékén ugyan az üzletrészeket a befektetések között kell kimutatni, de a saját tőke jegyzett-tőke-elemével szemben. Így a számviteli előírások alapján sem lehet a nem pénzbeli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1615
Kapcsolódó tárgyszavak: ,