9 talált állásfoglalás az áramszolgáltatás kifejezésre

Kérdés: A kft. főtevékenysége papírgyártás. A dohányzó munkavállalók részére dohányzófülkét vásárolt a kft., amelyet az üzemcsarnokon kívül helyeztek el. A fülke zárható, csapadékvíz-csatornával ellátott. A beszerzés áfája 100%-ban levonható? Melyik főkönyvi számlára kell aktiválni (123. Egyéb építmény)?

Kérdés: Társaságunk egy igen nagy energiaigényű termelőtevékenységet végez. A közelmúltban vállalkozásunk egy jelentős összegű napelemes rendszert építtetett ki, és további napelemes rendszer kiépítését fontolgatja. A kiépített napelemes rendszer, amely egy gyárépület tetőszerkezetén kapott helyet, nemcsak az adott épületet látja el energiával, hanem más, az üzem területén lévő épületeket is, azaz az épületekben folyó termelő és egyéb, például irodai tevékenységet is szolgálja. A megtermelt és megvásárolt energia kb. 90-95%-a közvetlenül a termelés során kerül felhasználásra. A napelemes rendszer kiépítésére vonatkozó vállalkozói szerződésben az elvégzett munka részletezettsége megtalálható. Ez alapján a kiépített tetőszerkezet ára is meghatározott, amelynek aktiválása véleményünk szerint az egyéb építmények között kell, hogy megtörténjen. A műszaki berendezések, gépek, járművek közé aktiválandók egyben a napelemek, az inverterek és az egyéb szerelési anyagok. Az előzőekben bemutatott véleményünk helytálló, vagy tévesen gondoljuk az aktiválás folyamatát? Ennek óriási jelentősége van az egyedi értékelés elvének való megfelelésen túl, az adózásban alkalmazható kedvezmények vonatkozásában is. A kérdés azért merült fel, mert a megtermelt villamos energia felhasználása során tételesen nem tudjuk kimutatni, hogy mennyi volt a közvetlenül a termelés érdekében felhasznált energia.

Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?

Kérdés: A kft.-nek ki kellett építenie a közvilágítást a cég telephelyéig. Mit tegyen a kft.? Ugyanis ezt a vezetékszakaszt, hálózatot az áramszolgáltatónak térítés nélkül át kell adnia. Áfaköteles? Hogyan kell ezt elszámolni?

Kérdés: A számviteli törvény szerint az áramszámlán szereplő sokféle tételt nem kell elkülönítetten szolgáltatásokra és anyagköltségre könyvelni, az egész anyagköltség. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha két külön cég szolgáltatja az áramot? Az egyik cég a fogyasztást számlázza, a másik a rendszerhasználati díjat. Ez esetben is mind a két számla anyagköltségként könyvelendő, vagy a rendszerhasználati díj már szolgáltatás?

Kérdés: A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség – a speciális helyzetre tekintettel –, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.

Kérdés: A kft. egy öltözőkonténert és egy portakonténert vásárolt 2011 decemberében abból a célból, hogy több éven keresztül bérbe adja azokat üzleti partnerének. A konténerek használtak, 4 évesek, acélvázból és acéllemezből állnak. Az öltözőkonténert a kft. telkén, a partner által bérelt üzemcsarnok mellett helyezik el. A konténerbe a földből vizet és elektromos áramot is vezetnek (a konténerben öltözni és zuhanyozni lehet). A másik konténert is a telekre helyezik, kap vizet és áramot. A konténereket a kft. 12. 29-én használatba vette. A konténerek milyen vámtarifaszám alá sorolhatók? A kft. melyik tárgyi eszköz kategóriában tarthatja nyilván? Milyen leírási kulcsot kell alkalmazni az Szt., a Tao-tv. szerint?

Kérdés: A kft. az áramszolgáltatóval kötött megállapodás alapján 2 mérőórát létesít. Az egyik mérőóra a saját fogyasztását, a másik a kft. székhelye melletti bt. fogyasztását mérné. Ezt számlázná ki a kft. a bt. részére. A bt. csak az áramszolgáltatást kapja, ingatlan-bérbeadás nem történt. A számla kiállításakor a kft.-nek szerepeltetnie kell-e a számlán a "számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveget? Jogosult-e a kft. az áramszolgáltatás kiszámlázására? Megteheti-e a kft., hogy az áramdíjon felül hálózat-fenntartási költséget is számlázzon? Milyen tevékenységi kört kell felvennie a cégnek, hogy a fentieket számlázni tudja?

Kérdés: Bedolgozói jogviszonyban a dolgozónak, a cég gépének a dolgozó lakásán történő üzemeltetése kapcsán bemutatott eredeti számla és a dolgozó nyilatkozata alapján megtérítjük a megnövekedett áramszámla különbözetét. A nyilatkozat arról szól, hogy amíg a gépet nem használta, addig 10 ezer Ft volt a számlája, most meg 20 ezer Ft. A 10 ezer Ft különbözetet költségtérítésként kifizetjük az áramszolgáltatás számlája alapján. Az szja megítélésében kérjük segítségüket.