Devizás követelés beszámítása forinttartozásba

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2022-es üzleti évben a tulajdonosok (gazdasági társaságok) tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításáról döntöttek. A jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. A tulajdonos részére előírt tőkeleszállításból származó visszafizetendő rövid lejáratú kötelezettség összege 30 millió forint. A tulajdonos a tőkeleszállítást követően úgy döntött, hogy a társaság egyik üzletrészét megvásárolja a leányvállalatától. Az üzletrész adásvételi szerződése alapján a kft.-nek követelése keletkezett a tulajdonosok felé 62.000 euró összegben. A kft. a banki utalási költségek megtakarítása miatt megállapodást kötött az adásvételi szerződésből származó 62 ezer euró kompenzálására a 30 millió forint jegyzett-tőke-leszállításból származó forintos kötelezettségében. A kft.-nél a 62.000 eurós követelés a szerződés napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával került könyvelésre, amelynek fizetési határideje lejárt. Milyen forintértéken kell (milyen árfolyam alkalmazásával) kompenzálni a 62.000 euró követelést a rövid lejáratú, forintban fennálló kötelezettséggel szemben? Három válasz lehet: 1. Véleményünk szerint alkalmazható a beszámításra vonatkozó dokumentum aláírásának dátumán érvényes MNB-árfolyam az átszámításhoz. 2. Esetleg az a megoldás is elfogadható, amely szerint a követelés könyvelt forintösszegét össze lehet vezetni a forintkötelezettség összegével, nem szükséges az aktuális árfolyam alkalmazása, mivel a devizás követelés kivezetését a könyv szerinti értéken kell elvégezni. 3. Egyes kollégák véleménye szerint hasonlóan kell eljárnunk, mint a forintos kötelezettség euróban történő átutalásánál, vagyis hogy a saját bank eladási árfolyamán kell átszámítani a forintkötelezettséget euróra, amelyből annyi eurót kell kompenzálni, amennyi az eurókövetelés összege, a kompenzálást követően fennmaradó forintösszeget utalással kell rendezni. Kérjük, szíveskedjenek megadni, hogy szakmai véleményüket milyen számviteli törvényi előírással tudják alátámasztani!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, hogy a három válasz közül a 3. válasz tekinthető helyesnek, kár, hogy a kollégák az Szt. megfelelő előírásaira nem hivatkoztak.A választ a Ptk. vonatkozó előírásával kezdjük.A Ptk. 6:49. §-a szerint: A kötelezett (jelen esetben a kft.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Ügyvezető tagi jövedelme euróban

Kérdés: Az ügyvezető tag euróban szeretné felvenni a jövedelmét. A cég könyvviteli nyilvántartása forintban történik, a kifizetéshez szükséges euróval rendelkezik. A számviteli politikájában a számlavezető OTP devizaeladási árfolyamának alkalmazását írta elő. Milyen árfolyamon kell elszámolni a számfejtés és kifizetés során?
Részlet a válaszából: […] A Munka Törvénykönyve szerint a magyar munkavállaló részére a munkabért forintban kell meghatározni, és a levonások után forintban kell kifizetni. Természetesen ez igaz minden jövedelemre, az ügyvezető tagi jövedelmére is.A kérdés szerinti tagi jövedelmet az ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Egyéni vállalkozó eurószámlája forintban

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó devizaszámláján lévő euróállomány forintban történő könyvelésének mi a helyes módszere az árfolyam meghatározásának szempontjából? Milyen árfolyamok alkalmazása megfelelő az egyes tranzakciók, a havi és a teljes éves állomány tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó könyveit pénzügyi szemléletben vezeti, tehát a bevételét és kiadásait a pénzügyi teljesítéskori árfolyamon kell könyvelnie. A külföldi pénznemről történő átszámításra az Szja-tv. általános szabálya az irányadó az egyéni vállalkozó esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Árfolyam-különbözet az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt alkalmazó egyéni vállalkozó euróban kiállított számlájának kiegyenlítésekor a vállalkozónak árfolyamnyeresége, -vesztesége keletkezik. Az egyéni vállalkozónak be kell-e állítani ezt az árfolyamnyereséget, -veszteséget a bevételei/költségei közé? Az szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó könyvelése naplófőkönyvben történik. A NAV felé be van jelentve az MNB-árfolyam alkalmazása. Azt szeretném megtudni, hogy ha a valutapénztárból valutát fizet be a devizaszámlára, azt milyen árfolyamon kell könyvelni: a valutapénztár szerinti könyv szerinti értéken, és akkor nem keletkezik árfolyam-különbözet, vagy a valutapénztárból könyv szerinti értéken vezetem ki, a devizabankba viszont a befizetés napja szerinti MNB-árfolyamon könyvelem, és az árfolyam-különbözetet vállalkozási bevételként/ráfordításként számolom el?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv szerint külföldi pénznemről történő átszámításhoz főszabály szerint bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában, kiadás esetében a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni [Szja-tv. 6. § (1) bekezdés a)-b) pontok]. Ettől eltérően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. számú mellékletének II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 7. pontjának b) alpontja szerint a külföldi kiküldetés esetén - a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Áfa-tv. szerinti árfolyam használata

Kérdés: Az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésének számviteli politikában történő választása azt is jelenti, ha egy belföldi szállító által devizában kiállított, általunk befogadott szállítói számlában pl. KHB banki devizaeladási árfolyamon határozzák meg a számlában feltüntetett áfát, akkor társaságunk ezen az árfolyamon könyvelheti az adott számlát és annak áfáját, annak ellenére, hogy egyébként társaságunk az MNB-középárfolyamot választotta? Azaz nem kell az MNB-árfolyamon könyvelnünk, és árfolyam-különbözet elszámolásával "ráállnunk" a számlában szereplő áfa összegére, hanem egy tételben, a számlában szereplő árfolyam alkalmazásával is tudjuk könyvelni az áfát?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, de feltétel, hogy a szállító helyes, az Áfa-tv. 80. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti eladási árfolyamot alkalmazott.Az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése az egyszerűsítés jegyében született. Éppen azért, hogy az áfa (a fizetendő és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Év végén úton lévő készletek értékelése

Kérdés: Társaságunk Kínából szerez be árukat. Számviteli politikánkban éltünk az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésében foglaltakkal, és az Áfa-tv. szerinti (vámoláshoz használt) árfolyammal rögzítjük a kínai áruszámlákat a könyveinkben. Kérdésünk az év végi úton lévő készletekhez kapcsolódik. A hajóval történő szállítás hosszú ideje miatt év végén nagyon sok az úton lévő készletünk. Az áru hajókorláton történő átemelésétől kezdve miénk a kárveszély. A novemberben-decemberben hajóra rakott áruk mind úton lévő készletnek minősülnek, mert a vámolásukra és a társaságunkhoz történő tényleges beérkezésükre csak a következő év januárjában-februárjában kerül sor. Az úton lévő készleteket a kínai partner számlája alapján az adott év december 31-i árfolyamán értékeltük, de most felmerült a kérdés, hogy talán ezeket is a vámoláshoz használt (a következő januári-februári) árfolyammal kellene forintosítani. Melyik árfolyamot kell használni az úton lévő készletek értékeléséhez? Ezenkívül mi az úton lévő készleteket olyan értéken mutatjuk ki a könyvekben, ami már tartalmazza a vámot, a szállítási költséget, a vámkezelési díjakat stb., tehát minden járulékos költséget is. Helyes ez a kimutatás?
Részlet a válaszából: […] Terjedelmes a kérdés, és a különböző gazdasági események számításba vételének esedékessége keveredik benne. A válasznál a gazdasági események egymásutániságát mindenképpen figyelembe kell venni.Úton lévő készlet a vevőnél a szakirodalom szerint: azok a vásárolt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Forintban számlázott ellenérték kiegyenlítése euróban

Kérdés: Belföldi vállalkozás másik magyar társaságnak szerződés szerint terméket értékesít. Az ellenértéket forintban határozták meg, a számla is forintban készül. A két társaság megállapodott, hogy a vevő a forintban készült számla ellenértékét minden esetben euróban fogja kifizetni. A forint euróárfolyamát azonban az év végéig 360 forintban határoznák meg. A forintban készült számlára minden esetben feltüntetik a rögzített árfolyam alapján kiszámított euró értékét is, mint fizetendő összeget. Megfelel-e az így készített számla a jogszabályoknak, az áfatörvény előírásainak?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 65. §-a alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja főszabály szerint a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Kínai import bekerülési árfolyama

Kérdés: Kínából rendelt áruk esetében hogyan szerepeltessük az ügyletet a 2020. december 31-i nyilvántartásunkban?
1. eset: 2020. 11. 12. a kínai számla dátuma; 2020. 12. 26. a kínai szállítási számla dátuma; 2021. 01. 08. a magyar vámolás dátuma. Az áru ellenértéke 2020-ban kiegyenlítésre került. Szerződést nem kötöttünk a kínaival. Alkalmazott árfolyam, amennyiben nem történik évváltás: a vámhatóság importtal kapcsolatos áfát is megállapít, tehát ez az árfolyam az importáru bekerülési árfolyama is. Ebben az esetben melyik árfolyamot kell a bekerülési érték árfolyamaként meghatározni?
2. eset: 2020. 11. 30. a kínai számla kelte; 2021. 01. 07. a kínai szállítási számla dátuma; 2021. 01. 05. a magyar vámolás dátuma. Egyebekben, mint az 1. esetben. Melyik árfolyamot kell a bekerülési érték árfolyamaként meghatározni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a szerződés szerinti teljesítési napra vonatkozó árfolyamot. Probléma azonban az, hogy nincs szerződés! De kell, hogy legyen teljesítési napja, amikor a magyar fél a kínai eladótól (szállítójától) az árut átveszi. Ha ez sincs,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Devizában kiállított előleg- és végszámla áfája

Kérdés: Belföldi számla (az előlegszámla és a végszámla is) devizában lett kiállítva. Az árfolyameltérések miatt a számlán (számlázz.hu) több áfaérték szerepel, mint a végszámlaelőleg levonása után megjelenő deviza áfaforintértéke lenne. Pl. a maradék összeg bruttó 127 EUR, az árfolyam: 353,66. Áfaértéke: 27 EUR×353,66 = 9548,82, a számlán 33.307 Ft szerepel. Helyes így a számla, a 33.307 Ft áfát kell bevallani az áfabevallásnál?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 59. § (1) bekezdése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.
1
2
3
5