Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott árfolyam-alkalmazás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kínai import bekerülési árfolyama

Kérdés: Kínából rendelt áruk esetében hogyan szerepeltessük az ügyletet a 2020. december 31-i nyilvántartásunkban?
1. eset: 2020. 11. 12. a kínai számla dátuma; 2020. 12. 26. a kínai szállítási számla dátuma; 2021. 01. 08. a magyar vámolás dátuma. Az áru ellenértéke 2020-ban kiegyenlítésre került. Szerződést nem kötöttünk a kínaival. Alkalmazott árfolyam, amennyiben nem történik évváltás: a vámhatóság importtal kapcsolatos áfát is megállapít, tehát ez az árfolyam az importáru bekerülési árfolyama is. Ebben az esetben melyik árfolyamot kell a bekerülési érték árfolyamaként meghatározni?
2. eset: 2020. 11. 30. a kínai számla kelte; 2021. 01. 07. a kínai szállítási számla dátuma; 2021. 01. 05. a magyar vámolás dátuma. Egyebekben, mint az 1. esetben. Melyik árfolyamot kell a bekerülési érték árfolyamaként meghatározni?
Részlet a válaszból: […]közötti útszakasznak az a helye és ezen helyhez kapcsolódó időpont, amikor a kárveszély a magyar félre átszáll, amikortól a magyar fél viseli a kár következményeit, a kárral kapcsolatos felelősséget. Ha ilyen hely és időpont nincs kikötve, annak súlyos anyagi következményei lehetnek. Ez utóbbi esetben a teljesítés helye és időpontja a magyar vámolás helye és időpontja.A leírtak alapján - tekintettel a hiányos információkra - a választ adó nem tudja megjelölni, hogy az 1. és 2. esetben melyik időpont szerinti árfolyamon kell a bekerülési értéket meghatározni.Ha azonban a kérdező cég él az Szt. 60. §-a (5a) bekezdése szerinti lehetőséggel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8478
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet a válaszból: […]devizaárfolyamon forintra kell átszámítani. Ha a szerződés szerinti teljesítés időpontja a külföldi vevő által történt átvétel időpontja, akkor az átvétel időpontjában érvényes devizaárfolyamot kell alkalmazni a forintra történt átszámításnál, függetlenül attól, hogy a számla mikor került kiállításra.A "+" és "-" tételekről - helyesen - számlával egy tekintet alá eső okiratot készítenek, amelyben mind a "+", mind a "-" tételek devizában szerepelnek. E devizaértéket azon a devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, amely árfolyamot az eredeti számla szerinti devizaérték forintra átszámításánál alkalmaztak. (A kérdés szerint a helyesbítő számla kézhezvételekori devizaárfolyam használata nem felel meg a számviteli törvény követelményének, ezért helytelen. A számlahelyesbítés nem eredményezhet árfolyam-különbözetet!)Természetesen a nem használható, az összetört áru ellenértékét nem lehet utólag adott árengedményként számlázni a helyesbítő számlában. A vevő által átvett mennyiséget kell csökkenteni, ami ugyan az ellenérték csökkenését is jelenti, de ez nem árengedmény! (Árengedmény az egységárban adott engedmény, a mennyiség változatlansága mellett. Nem értelmezhető ez esetben az "utólag adott" kifejezés sem, mert maga az árengedmény az eredetileg kiszámlázott teljesítéshez kapcsolódhat, bár - nyilvánvalóan - csak a teljesítés után, időben később történhet annak a számlázása. Természetesen az árengedmény devizaösszegét sem lehet más devizaárfolyamon forintra átszámítani, mint amilyen devizaárfolyamot alkalmaztak az eredeti számla[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6753

3. találat: Európai Központi Bank árfolyamának használata

Kérdés: Használható-e az EKB (Európai Központi Bank) árfolyama a számviteli elszámolás során, mint választott árfolyam?
Részlet a válaszból: […]hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga is. A törvény csak az MNB-t nevesíti, az egyéb választott hitelintézetet viszont nem rögzíti. Így lehet választott hitelintézet az EKB is. Feltétel az, hogy je­­­­gyezze a forint árfolyamát, és abból meghatározható legyen a devizavételi és a devizaeladási, illetve ezek átlagának az árfolyama. A fentiek szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4545
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Devizában kiállított számla kiegyenlítése forintban

Kérdés: A társaság árut exportál, a számlát devizában állítja ki. Az ellenértéket a külföldi vevő forintban utalja át a magyarországi bankszámlára. Milyen árfolyamon kell a forintot átszámítani, ha a társaság a devizakövetelések értékelésénél a saját bankja középárfolyamát alkalmazza?
Részlet a válaszból: […]kiállították a számlát, a rajta szereplő devizaértéket a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - választott (az adott esetben: átlag) - devizaárfolyamon számították át forintra. A külföldi vevőszámlán (például: 317.) így a számlázott deviza forintértéke szerepel, de az analitikus nyilvántartásnak a devizaértéket is tartalmaznia kell. Legyen az adott esetben ez 1000 euró, amelyet 250 Ft/euró átlagárfolyamon váltottak át forintra, és így a követelés forintösszege 250 000 forint. 2. A külföldi vevő által átutalt összeg legyen 240 000 Ft. A követelésként kimutatott összegnél ez 10 000 forinttal kevesebb. Lehet-e ezt a különbözetet teljes összegében árfolyamveszteségnek tekinteni? Nyilvánvalóan nem, hiszen az eltérést nemcsak az árfolyamváltozás okozhatja, abban egyéb tényezőnek is lehet szerepe (például annak, hogy kevesebbet utaltak át, mert rosszul mérték fel az euró árfolyamváltozását). 3. Annak megállapításához, hogy az eltérésből mennyi volt az árfolyamkülönbözet, meg kell határozni a pénzügyi rendezéskor (az ellenértéknek forintban a magyarországi bankszámlára való megérkezésekor) az euró választott árfolyamán az euróban fennálló követelést milyen összegű forintátutalással lehetett volna kiegyenlíteni, illetve ha az euróban fennálló követelést euróban egyenlítik ki, akkor annak mennyi lenne a forintértéke. Tételezzük fel, hogy a pénzügyi rendezéskor az euró választott árfolyama 245 Ft/euró, amelyből az következik, hogy 1000 euró átutalásakor a követelés 245 000 forinttal csökken, és így az árfolyamveszteség 5000 forint. 4.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. július 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 761
Kapcsolódó tárgyszavak: