Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

30 találat a megadott árfolyam-különbözet tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Beruházásra adott előleg árfolyam-különbözete

Kérdés: A tárgyi eszköz beszerzési értékét módosítja az aktiválásig felmerült árfolyam-különbözet. Hogyan járunk el helyesen, ha előleget is fizettünk a beruházáshoz kapcsolódóan? Az előleg fizetése a tárgyévet megelőző év október hó, amelyet a fordulónapi árfolyamra átértékelünk. A számla beérkezése a tárgyévben január, kiegyenlítése február. Az eszköz márciusban kerül aktiválásra. Helyesen járunk el, ha az előleg átértékelésekor keletkezett árfolyam-különbözettel korrigáljuk a beruházás értékét már az előző évben, majd ugyanezt tesszük az előleg végszámlába történő beszámításakor (előleg 12. 31-i árfolyamra értékelt összegéhez viszonyítva), illetve a fennmaradt kötelezettség pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyam-különbözettel is?
Részlet a válaszból: […]devizakötelezettség árfolyam-különbözete lehet a bekerülési (beszerzési) érték része.A beruházásra adott előleget követelésként kell kimutatni (még nem beruházás), a követelés mérlegfordulónapi értékelésekor mutatkozó árfolyam-különbözet az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése szerinti árfolyam-különbözet része, így az egyéb tételekkel összevontan kell - jellegének megfelelően - a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között elszámolni.A beruházás devizában számlázott értékét a teljesítés napján érvényes, választott devizaárfolyamon forintra átszámítva kell a beruházási számlára a beruházási szállítóval szemben könyvelni (T 161, 466 - K455). Ezt követően kell a beruházásra adott előleget beszámítani (T 455 - K 352), könyvelni azon az árfolyamon kell, amilyen árfolyamon a beruházásra adott előleg december 31-ével átértékelésre került. A beruházásra adott előleg könyvelése után a beruházási számlán mutatkozó egyenleggel (a beszámított devizaösszeg december 31-i árfolyammal és a szállítói számla könyvelésekor alkalmazott árfolyammal számított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8510
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözet

Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítja-e az üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözet? Az eszköz beszerzése, illetve aktiválása július 30. Az eszköz ellenértékének kiegyenlítése banki átutalással történt. Előleget fizettünk február, április és június hónapokban. A végszámlából az előlegek levonása után 10% fizetendő összeg maradt fenn, amit július 17-én kiegyenlítettünk. Mivel az ellenérték kiegyenlítése az aktiválásig megtörtént, véleményünk szerint a keletkezett árfolyam-különbözet a beruházáshoz kapcsolódik, az eszköz bekerülési értékét módosítja. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszból: […]átszámított összegben: T 352 - K 386 (384).Az eszköz beszerzésének könyvelése: a külföldi pénznemben számlázott ellenértéknek az eszköz átvételekor (a teljesítéskor) érvényes választott árfolyamán forintra átszámított összegben. (Ez az árfolyam bizonyára eltér az előlegek árfolyamától!) T 161 - K455.A fizetett előlegek forintösszegeinek (külföldi pénznemének) beszámítása a beszerzés könyvelésekor: T455 - K 352. A 455. számlán árfolyam-különbözet lesz az előlegként adott külföldi pénznem előlegadáskori árfolyama és az eszköz előlegnek megfelelő hányada bekerülési árfolyama között, amelyet - jellegének megfelelően - kell a beruházás hasznos ráfordításaként: T 161 - K 455, illetve azt csökkentő tételként: T 455 - K 161 könyvelni.A beruházási szállító számláján fennmaradt összeget a kiegyenlítéskor érvényes választott árfolyamon kell könyvelni: T 455 - K 386 (384). Ez esetben is lesz árfolyam-különbözet a 455. számlán, a 10% külföldi pénznem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8334
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Árfolyam-különbözetek a külföldi pénzértékre szóló számlákon

Kérdés: Lehet-e árfolyam-különbözet a deviza-betétszámlán? Ha nem, akkor mikor és hol jelenik az meg? Kérek számlaösszefüggéseket is!
Részlet a válaszból: […]ténylegesen forintban kapott összeg: T 384 - K 389;- az eladott deviza forintértékének kivezetése a deviza tényleges devizaárfolyamán: T 389 - K 386;- az árfolyamveszteség elszámolása, ha az eladott deviza tényleges devizaárfolyammal számított forintértéke több, mint a forintban kapott összeg: T 8761 - K 389;- az árfolyamnyereség elszámolása, ha az eladott devizáért kapott forintösszeg több, mint az eladott deviza tényleges (könyv szerinti) devizaárfolyamával számított forintérték: T 389 - K 9761.Deviza eladása devizáért (az ellenérték a deviza-betétszámlára folyik be):- a kapott deviza választott (kereszt-) devizaárfolyamon számított forintértéke: T 3862 - K 389;- az eladott deviza kivezetése az eladott deviza tényleges (könyv szerinti) devizaárfolyamán: T 389 - K 3861;- az árfolyamveszteség elszámolása, ha az eladott deviza tényleges (könyv szerinti) árfolyammal számított forintértéke több, mint a kapott deviza választott devizaárfolyamon számított forintértéke: T 8761 - K 389;- az árfolyamveszteség elszámolása, ha a kapott deviza választott devizaárfolyamon számított forintértéke több, mint az eladott deviza tényleges (könyv szerinti) devizaárfolyamán számított forintértéke: T 389 - K 8762.Valuta eladása forintért készpénzben:- az eladott valuta tényleges (könyv szerinti) devizaárfolyamon számított forintértéke: T 389 - K 382;- a ténylegesen forintban kapott összeg: T 381 - K 389;- árfolyamveszteség elszámolása, az eladott valuta tényleges devizaárfolyamon számított értéke több, mint a kapott forintérték: T 8761 - K 389;- árfolyamnyereség elszámolása, a kapott forintösszeg meghaladja az eladott valuta tényleges (könyv szerinti) devizaárfolyamon számított forintértékét: T 389 - K 9761.Külföldi pénzértékre szóló követelésnél:- a követelés devizaértékének kiegyenlítése a bankbizonylat alapján, a deviza kiegyenlítésekori választott devizaárfolyamán számított forintérték: T 386 - K 31-36;- a kiegyenlített követelés könyv szerinti forintértéke magasabb, mint a kiegyenlítésekori választott devizaárfolyamon számított forintértéke, a különbözet (Tartozik egyenleg) elszámolása árfolyamveszteségként: T 8762 - K 31-36;- a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7714
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a felsorolt esetekben az alábbi rendelkezést: "A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete"? Adott egy devizában megállapított tárgyi eszköz számlája, amit előre utaltak pro forma számla alapján, majd az utalás napjával megegyező napi teljesítéssel készül el a számla. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 7-i átutalással történt a kiegyenlítés. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 8-i átutalással egyenlítették ki, 7-én valutabefizetés történt a bankszámlára. Mikori állapot szerint kell vizsgálni, hogy van-e annyi devizája a vállalkozónak?
Részlet a válaszból: […]devizahitel törlesztése) a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése előtt megtörténjen, illetve legyen mérlegfordulónap, amikor a mérlegfordulónapi értékelés keretében a devizában meglévő kötelezettséget is értékelni kell (a mérlegfordulónapi választott devizaárfolyamon).A kérdésben említett esetekben:A pro forma számla alapján történt átutalást előlegként kell kimutatni: T 352 - K 3861. Az előlegszámla forintértékét az átutalás napján érvényes választott devizaárfolyammal kell meghatározni. Ez a devizaárfolyam jellemzően eltér a deviza-betétszámla árfolyamától, a deviza-betétszámla árfolyamán történik elsődlegesen az átvezetés a 3861. főkönyvi számláról, majd az átvezetés devizaárfolyama és az átvezetés napján érvényes választott devizaárfolyam különbözetének a devizamennyiséggel való szorzata adja azt az árfolyam-különbözetet, amelyet az átutaláskor az előlegszámlával szemben az eredmény javára, terhére kell elszámolni: T 352 - K 9762, illetve: T 8762 - K 352.Ha előre el kellett utalni a devizában megállapított ellenértéket, akkor a teljesítés (számviteli szempontból a tárgyi eszköz tényleges beszerzése) csak ezt követően történhet meg. Ez lehet az átutalás napja is, de nem feltétlenül a számla kiállításának időpontja. Bár a könyvelés jellemzően a számla alapján történik (de van nem számlázott szállítás is!), a beruházást a beruházási szállítóval szemben a tényleges beszerzés napjával lehet könyvelni: T 161 - K 4552. Ezen könyvelési tétel forintértékét a tényleges beszerzés napján érvényes választott devizaárfolyammal kell meghatározni. Ezen könyvelési tételhez árfolyam-különbözet nem kapcsolódhat.A kérdés szerint azonban előlegátutalás történt, amellyel nyilvánvalóan a szállítóval szembeni kötelezettségét fogják csökkenteni: T 4552 - K 352. Jellemzően azonban az előleg átutalásakor érvényes választott devizaárfolyamtól eltér a tényleges beszerzés napján érvényes választott devizaárfolyam, az ebből adódó különbözet a 4552. főkönyvi számlán csapódik le, amely árfolyam-különbözettel a tárgyi eszköz bekerülési értékét kell módosítani: T 4552 - K 161, illetve T 161 - K 4552. (Feltételezzük, hogy a pro forma számlával megegyezik az átutalás napján kiállított számlán szereplő devizaérték. Ha nem egyezik meg, az eltérés összegénél, annak pénzügyi rendezésekor külön árfolyam-különbözettel kell számolni. A beruházási szállítói számlán mutatkozó különbözet azonban csak akkor módosítja a beszerzett tárgyi eszköz bekerülési értékét, ha - időközben - a tárgyi eszközt még nem helyezték üzembe.)A második esetben: Ha december 6-a a tényleges beszerzés napja, és ezzel a teljesítési nappal számlázzák a teherautó-beszerzést, akkor a tényleges beszerzés napján érvényes választott devizaárfolyammal kell a számlázott devizaértéket forintra átszámítani, és könyvelni a teherautó-beszerzést beruházásként: T 161, 466 - K 4552. A beruházási szállító számlájának átutalással történő kiegyenlítését azon az árfolyamon kell forintra átszámítani, amilyen devizaárfolyamon a deviza-betétszámlán szerepel. Tekintettel azonban arra, hogy a beruházási szállító folyószámlájára ettől eltérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7349
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Árfolyam-különbözet számításba vétele

Kérdés: A tavaly alakult "A" építőipari kft. 918 000 kanadai dollár értékben vásárolt Magyarországon telket egy kanadai állampolgártól. Az ellenértéket a "B" nevű társult vállalkozása fizette ki, amelyet tagi kölcsönnek minősítettek. A "B" nevű cég átutalta a 918 000 kanadai dollárt, amelynek a forintosított értéke 192 145 E Ft. Az adásvételi szerződés napján érvényes árfolyam alapján az "A" cég könyveiben a telek mint áru 192 303 E Ft-tal szerepel. A "B" cégnél nem keletkezett árfolyam-különbözet. "A" cégnél az árfolyam-különbözet összegét a telek értékére kell elszámolni?
Részlet a válaszból: […]vételárát. Könyveljünk: a telek beszerzésének könyvelése: T 261 - K 455, a vétel időpontjában meglévő választott árfolyamon (és nem az adásvételi szerződés napján érvényes választott árfolyamon, a kettő egybeeshet, ha a vétel a szerződés napján megtörtént).A "B" cég által átutalt összeg könyvelése tagi kölcsönként az átutaláskor az "A" cég választott árfolyamán: T 386 - K 4792 (a kérdésből nem derül ki, hogy az "A" cég vagy a "B" cég forintosított, úgy tűnik, hogy a "B" cég, ami nem változtat az "A" cég választott árfolyamának a kötelező használatán!). A tagi kölcsönt nem forintban, hanem kanadai dollárban nyújtották, az "A" és "B" cégnél kanadai dollárban kell egyeznie és nem forintban.Harmadik könyvelési tétel: "A" cég kifizeti a telek ellenértékét kanadai dollárban (T 455 - K 386), azon az árfolyamon elszámolva, amelyen azt a 386. számlán bevételezték. Ez esetben a 455. számlán lesz árfolyam-különbözet (a telek vétele, beszerzése időpontjában az "A" cég által választott árfolyam és a pénzügyi rendezéskori árfolyam[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7346
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Árfolyam-különbözet adózása

Kérdés: Részvényeink 10 000 Ft/db névértékben kerültek meghatározásra. 2001. évben több részvényestől visszavásároltuk a részvényeket 20% értékben, amit a részvényesek ugyanezen értékben meg is vásárolhattak. A 2016. évben az egyik részvényesünk (aki 2001-ben vásárolta meg a részvényét a névérték 20%-áért) felajánlotta részvényét társaságunknak megvételre, amelyet 100% névértékben visszavásároltunk. Van-e adófizetési kötelezettség? És ha van, akkor a visszavásárláskor kell levonnia és befizetnie társaságunknak, vagy csupán tájékoztatni kell az eladót az árfolyam-különbözetről?
Részlet a válaszból: […]visszavásárlásáról) szóló szerződés keltének napján kell megállapítani.Az Szja-tv. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az előbbiek szerint megállapított jövedelem után az adókötelezettség a bevétel megszerzése napján keletkezik. Az (5) bekezdés alapján a kifizető a bevételből a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerint az adót, adóelőleget a kifizetés időpontjában rendelkezésre álló vagy általa megállapítható, illetőleg a magánszemély által igazolt szerzési érték- és járulékos költségadatok figyelembevételével állapítja meg, és az Art.-ben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg.Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a magánszemély az adóévben megszerzett árfolyamnyereségből származó jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyban megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a törvényben felsorolt egyéb járulékok, hozzájárulások együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintot (a hozzájárulás-fizetési felső határt).Az Eho-tv. 11. §-ának (2) bekezdése alapján a kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6948
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Év végi átértékelés árfolyam-különbözete

Kérdés: 2011-től kötelező a deviza-, illetve a valutaszámlán lévő készlet év végi átértékelése. Átértékeléskor el kell-e határolni az árfolyamnyereséget, vagy a következő évi felhasználáskor realizálódik az?
Részlet a válaszból: […]között árfolyamveszteségként. Az árfolyamnyereséget egyáltalán nem lehet elhatárolni (jelen esetben a 2011. évi eredményt növelte), az árfolyamveszteséget pedig csak kivételes esetben (aktivált tárgyi eszközhöz kapcsolódóan), az Szt. 33. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott módon és feltételekkel lehet, tekintettel az Szt. 41. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltakra is (céltartalék képzése). A kérdés a deviza-, illetve a valutaszámlán lévő készlet értékeléséhez kapcsolódik. A 2011. december 31-i devizaárfolyamok ismeretében feltételezhetjük, hogy a deviza- és valutakészletet fel kell értékelni. Az eszközök felértékelése árfolyamnyereséget eredményez, amely árfolyamnyereség része a 2011. évi adózás előtti eredménynek, így a társasági adó alapjának is (több adót kell fizetni). Amikor a devizaszámlán lévő devizát, a valutaszámlán lévő valutát felhasználják (elköltik), akkor a deviza- és valutakészlet csökkenését a december 31-i felértékelés utáni könyv szerinti értéken kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a felhasználás,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5489
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Árfolyam-különbözet elszámolása

Kérdés: Társaságunk gyakran számláz belföldi partnereinek devizában. Az Szt. alapján a könyvekben a választott hitelintézet a számviteli teljesítés szerinti eladási árfolyamán rögzíti az adott gazdasági eseményeket. Az Áfa-tv. szerinti teljesítési árfolyam más, ezért a társaság az árfolyam-különbözetet a pénzügyi műveletek közé vezeti. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszból: […]használatát írják elő, teszik kötelezővé, de csak az egyik maradhat a könyvekben, a különbözetet árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként kell a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolni. Itt jegyezzük meg, az Szt. 2012. 01. 01-től hatályos előírása ad arra lehetőséget, hogy az Áfa-tv. szerinti
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5425
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: Kérem a segítségüket az Szt. 47. § (4) bekezdése c) pontjának értelmezéséhez! A saját forrásból megvalósított gépbeszerzés számlája év végén nincs kifizetve, a gép nincs aktiválva. A kötelezettség év végi átértékelésének árfolyam-különbözete a befejezetlen beruházás értékét módosítja? Ha a gépet a számla kifizetése után aktiváljuk, a kifizetéskori árfolyam-különbözet is a beszerzési értéket módosítja? Vagy ezek az árfolyam-különbözetek kezelhetők a pénzügyi eredmény tételeként?
Részlet a válaszból: […]eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség. A kérdés szerint a beszerzett gépet még nem aktiválták, nem helyezték üzembe. Így a beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó devizakötelezettség árfolyam-különbözete a gép beszerzési (bekerülési) értékébe tartozik akkor is, ha a mérleg-fordulónapi kötelező átértékeléskor keletkezik, továbbá akkor is, ha a gépbeszerzés számláját a gép üzembe helyezése előtt egyenlítik ki (utalják át). Csak abban az esetben kell a beszerzéshez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5365
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Árfolyam-különbözet egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó külföldi partnere részére euróban állítja ki a számlát, partnere devizaszámlájára utalja az ellenértéket. Az egyéni vállalkozó a jóváírás napján könyveli a bevételét aznapi árfolyamon számolva forintban. Az ő esetében év végén a devizaszámlán nyilvántartott összeget át kell-e értékelni a december 31-i árfolyamon? Az így keletkezett árfolyam-különbözetet hova kell könyvelni?
Részlet a válaszból: […]vállalkozónál a megkapott deviza (euró) valójában természetben kapott ellenérték. A külföldi pénznemben megszerzett bevétel forintra történő átszámításának szabályait az Szja-tv. 6. §-a tartalmazza. A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a bevételszerzés időpontjában (a devizaszámlán történő jóváírás időpontjában) érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell használni (ez tekinthető a főszabálynak). Az Szja-tv. azonban arra is lehetőséget ad, hogy ha a megszerzést követő 15 napon belül a pénzügyi intézménynek eladja, akkor a forintra történő átszámításához azt az árfolyamot alkalmazhatja, amelyet a pénzügyi intézmény vételi árfolyamként igazol, az igazolásban szereplő devizaösszeg mértékéig. De van arra is lehetőség, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevétel forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése (jóváírása) napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot használja. Az Szja-tv. nem tartalmaz előírást - mint utaltunk rá - az árfolyam-különbözet elszámolására vonatkozóan. Így az eurószámlán lévő euró forintra történő átváltásakor, az euró jóváírásakor alkalmazott hivatalos MNB-euróárfolyamon számított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5356
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | >>>>>>
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést