Találati lista:
341. cikk / 374 Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés
Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
342. cikk / 374 Elhatárolt árfolyamnyereség megszüntetése
Kérdés: Társaságunk 2001. december 31-én a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon értékelte. Az árfolyam-különbözetek összevont egyenlege a számviteli politikában meghatározott jelentős értéket meghaladta, ezért azt passzív időbeli elhatárolásként elhatárolta. Kérdés, hogy az elhatárolt árfolyamnyereség a következő év végi értékelés összevont árfolyamveszteségére használható-e fel, vagy az év közben realizált árfolyamveszteségre is? És mi lesz akkor, ha a 2002. év mérleg-fordulónapi értékelésekor ismét összevontan árfolyamnyereség jelentkezik?
343. cikk / 374 Anyavállalattal szembeni kötelezettség kiegyenlítése a fióktelepnél
Kérdés: A kft. az anyavállalat termékeit Magyarországon forgalmazza. Társaságunk az anyavállalattal szembeni kötelezettségét az anyavállalat magyarországi fióktelepe felé rendezi átutalással. Ezeket az átutalásokat havonta az anyacéggel kompenzáló levélben számolják el. Helyes-e ez az eljárás? A beérkezett termékeket a teljesítéskori devizaárfolyamon könyvelik. A fióktelephez történő átutaláskor milyen árfolyamot kell használni? A fióktelep forintban egyenlíti ki a belföldi szállítók számláit.
344. cikk / 374 Devizaalapú bérleti díj elszámolása
Kérdés: A társaság ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A havi bérleti díjat euróban határozták meg, amelyet a bérbeadó a tárgyhónap első napján érvényes MNB-devizaárfolyamon számláz forintban, a bérlő pedig a tárgyhó 5. napjáig átutalja a számlázott összeget. A bérbeadó számviteli politikája szerint a devizában is nyilvántartott követeléseket és kötelezettségeket kereskedelmi banki átlagárfolyamon tartja nyilván. A devizaalapú ügyleteknél az árbevételt devizában is nyilván kell-e tartani? Év végén kell-e árfolyam-különbözetet számolni?
345. cikk / 374 A számviteli törvény változásai
Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
346. cikk / 374 Devizás követelések mérleg-fordulónapi értékelése
Kérdés: Helyesen jár-e el a társaság, ha a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor a jelentős hatás értékét a számviteli politikában a mérlegfőösszeg 2 százalékában határozta meg? Csak külföldi pénzértékre szóló követelése van.
347. cikk / 374 Devizaalapon számlázott összeg helyesbítése
Kérdés: Társaságunk egy hazai szállítóval kötött szerződésben a termék ellenértékét euróban határozta meg. Mivel akkor nem volt arra lehetőség, hogy a szállító euróban számlázzon, a szállító az általa meghatározott – egy évre vonatkozó – fix árfolyamon állapította meg a számlázandó összeget. Ebben az évben megállapodás született arról, hogy a szállítóval – 3 évre visszamenőleg – sor kerül a tényleges, illetve a számlázásnál alkalmazott árfolyam közötti különbözet rendezésére. Helyesen járunk-e el, ha a különbözetet a külföldi pénzértékre szóló követelések-kötelezettségek árfolyam-különbözeteként számoljuk el?
348. cikk / 374 Mérleg-fordulónapi értékelés árfolyamnyeresége
Kérdés: Társaságunk a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek 2001. év végi értékelése során összevontan árfolyamnyereséget mutatott ki, amelyet időbelileg elhatárolt. Helyesen értelmezzük az Szt. 44. §-ának (4) bekezdését, mely szerint az időbeli elhatárolást a tárgyévben elszámolt, illetve a mérleg-fordulónapi értékeléskor összevontan árfolyamveszteség esetén lehet megszüntetni? Nincs annak jelentősége, hogy milyen gazdasági eseményhez kapcsolódik az elhatárolás?
349. cikk / 374 MNB-árfolyamok használata
Kérdés: Fel kell-e tüntetni – belföldiek egymás közötti kapcsolatában – a számlán a számla kiállítójának az általa alkalmazott MNB-árfolyamot, vagy elvárható a vevőtől, hogy a dátum alapján képes legyen az MNB-árfolyam megkeresésére? A vevőnk azt kéri, hogy a szállítólevélen is tüntessük fel az alkalmazott árfolyamot. Ez azonban sok esetben lehetetlen, hiszen a szállítólevél kiállításakor még nem ismert az aznapi árfolyam. Nem lesz abból probléma, ha az előző napi – már ismert – árfolyamot alkalmazzuk a szállítólevélben és a számlán is?
350. cikk / 374 Az export ellenértékének kiegyenlítése valutával
Kérdés: Ha Ausztriába exportálunk, és a számla ellenértékét készpénzben (euróban) kapjuk meg, hogyan kell ezt könyvelni?
