Kft.-üzletrész értékesítése magánszemélynek

Kérdés: A kft. egy másik kft. tulajdonosa. A kft. ezt az üzletrészét eladta egy magánszemélynek. Hogyan kell a fenti esetet szabályosan könyvelni? Az üzletrészeladás milyen adóvonzattal, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítésének árfolyamvesztesége,= ha az összevezetés után a 9721. számlán marad egyenleg, az a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége.Az eredménykimutatásba a különbözetként a 8711. számlán, illetve a 9721. számlán jelentkező különbözetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Importbeszerzésnél SPOT árfolyam használata

Kérdés: A kft. ablakokat hozat be Lengyelországból, és eladja Magyarországon. Nem rendelkezik devizaszámlával, sem devizapénztárral. Az ügyletek során egy külföldi kifizetésekkel foglalkozó cég (továbbiakban: pénzügyi szolgáltató) szolgáltatását veszi igénybe, amelynek során SPOT ügylet keretében történik a PLN- és a HUF-átváltás SPOT árfolyamon. Az ügyletről számviteli bizonylatot kap a kft. a pénzügyi szolgáltatótól, és a forintbankszámlán megjelenik a terhelés összege. A kft. nem választotta az MNB-árfolyam alkalmazásának lehetőségét. Helyesen könyvelünk-e, ha a forintbankszámlán szereplő összeggel szerepel a könyvekben a SPOT ügylet? A Lengyelországból történő ablakok beszerzéséről kap a lengyel partnertől számlát. Milyen árfolyamon kell az áfabevallásban szerepelnie a beszerzésnek, és milyen árfolyamon a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] ...(a válaszban javasolt Áfa-tv. szerintitől). Ezt az árfolyam-különbözetet az átutalást követően, jellegének megfelelően könyvelni kell: árfolyamnyereségként: T 4572 – K 9762, illetve árfolyamveszteségként: T 8762 – K 4542.A kérdésre a válasz: A SPOT ügyletet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Devizás tételek elhatárolása

Kérdés: Egy 2020-ban teljesült ügylet után a külföldi ügynök csak 2023-ban állítja ki a számláját. Hogyan kell helyesen eljárni az egyes években? Ha tudjuk pl., hogy a szerződés szerint maga az ügylet 2020. 07. 15-én teljesült. Akkor mi lett volna a helyes eljárás 2020-ban? Milyen árfolyamon kellett volna elszámolni az elhatárolást? Elméletileg a teljesítéskori választott árfolyam az irányadó. Ha így van, akkor 2020. 12. 31-én át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Vagyis a 2020-as passzív időbeli elhatárolásnak van igénybe vett szolgáltatás része és árfolyam-differencia része? Mi történik 2021-ben és 2022-ben? Mindig át kell értékelni év végén, vagy meg kell szüntetni és újra képezni? Ha igen, akkor a megszüntetést mivel szemben kell könyvelni? Ha az előző évben volt jutalék-költség és átértékeléstartalma is? Hogyan kell 2023-ban eljárni? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a magyar számviteli szabályozás. Ha jelentős devizatételről van szó, akkor hatalmas árfolyam-differencia jelentkezhet az évek során. Nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük. A sok kapcsolódó könyvelésben árfolyamnyereséget is ki fogunk mutatni vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a magyar számviteli szabályozás pontos választ ad a kérdésben említettekre. Több mint harminc éve létező szabályt kell az adott esetben alkalmazni.Először is a nem számlázott szolgáltatást is – az Szt. 47. §-ának (9) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Negatív devizás egyenleg árfolyama

Kérdés: Devizás bankom lemehet negatív egyenlegbe. A 0 egyenlegen történő átfordulás kezelése esetén az árfolyam irreálisnak tűnik, de ettől helyes? Számszaki példa: A göngyölt egyenleg: DEV: -25, HUF: -7950. Utalok egy összeget, hogy legyen rajta pluszban érték, mert utána költeni akarok. Korábbi információk alapján ilyenkor MNB-t vagy forintért vásárolt devizahányadost kell alkalmazni. Ez legyen 310. Az érték +40, ezt két tételben könyvelem +25×310 = 7750 Ft, ekkor a GöngyEDev: 0, HUF: -200; Könyvelem a +15×310 = 4650 Ft-ot, ekkor a GöngyE Dev: 4450. Eddig helyes a logika? Ezután jön egy terhelésem -15 értékben, mivel már pozitív oldalán vagyok a banknak, akkor átlagárfolyamot kell használnom. Mi a helyes árfolyam ebben az esetben? 310 vagy a 296,67? ~ 15×296,67 = 4450, így a GöngyE Dev: 0, HUF: 0. Ha -15×310 = 4650, akkor a GöngyE DEV: 0, HUF: -200. Ha a terhelés egy szállítói számla, akkor ott fog csapódni egy irreális árfolyam-különbözet. Más összegekkel bőven nagyobb árfolyamszámok is kijöhetnek. Pl. volt olyan, hogy az MNB 390 Ft körül mozgott, és az átlag 478-at számolt ki, mert a fenti logika alapján csak úgy jön ki mindkét 0. Mi a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...deviza forintban kimutatott értéke [7750 Ft] közötti különbözet nem vihető tovább, azt árfolyam-különbözetként (az adott esetben árfolyamnyereségként) kell a devizaszámláról kivezetni. Másrészt a 15 DEV befizetése előtt a devizahitel fentiek szerinti rendezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés: A vállalkozás OTP-s pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapírszámla-kivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni? (Lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá.) A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
Részlet a válaszából: […] ...a T 9752 – K 8752 számlák kisebbik összegében történő összevezetéssel; ha az összevezetés után a 9752. számlán van egy egyenleg, az árfolyamnyereség, a pénzügyi műveletek egyéb bevétele; ha a 8752. számlán marad egyenleg, az árfolyamveszteség, a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Diszkont Kincstárjegy, Magyar Államkötvény könyvelése mikrogazdálkodónál

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság Diszkont Kincstárjegyet (futamidő 1 év) és Magyar Államkötvényt (futamidő 7-10 év) vásárolt. Milyen főkönyvi számokra és milyen összeget kell könyvelni a beszerzéskor (beszerzési ár-névérték) és lejáratkor? Hova könyveljük az Államkötvény után fizetett kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...(beváltási) ár és a kivezetett könyv szerinti érték eltér egymástól, a különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyamnyereségként), illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyamveszteségként) kell kimutatni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés: A vállalkozás OTP pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapír számlakivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni (lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá)? A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
Részlet a válaszából: […] ...a T 9752 – K 8752 számlák kisebbik összegében történő összevezetéssel, ha az összevezetés után a 9752. számlán van egy egyenleg, az árfolyamnyereség, a pénzügyi műveletek egyéb bevétele, ha a 8752. számlán marad egyenleg, az árfolyamveszteség, a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Árfolyamnyereségből származó jövedelem szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Munkaviszonyban álló nyugdíjas magánszemély munkaviszonyból származó éves jövedelme 1,5 millió forint, ezenfelül kifizetésre került részére 4,5 millió forint osztalék. A munkabérből és az osztalékból a személyi jövedelemadó levonásra került. Az osztalékból szociálishozzájárulásiadó-levonás nem volt, mivel úgy nyilatkozott, hogy jövedelme várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ezenkívül szövetkezetben lévő részjegyét magánszemélynek kívánja értékesíteni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme (eladási ár-névérték) 20 millió forint. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme után a magánszemélynek a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni a személyi jövedelemadót? Fenti jövedelmek alapján keletkezik-e a magánszemélynek szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...kell bevallani, és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. [Szocho-tv. 2. § (2) bekezdés; 29. § (2) bekezdés.]Az árfolyamnyereségből származó jövedelme után a nyugdíjas magánszemélynek a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Üzletrész apportálása jegyzett tőke emelését meghaladó értéken

Kérdés: Egy magánszemély egy rt.-be apportál egy tulajdonában álló 1 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt (a kft. alapításakor a magánszemély az 1 millió Ft-ot utalással rendelkezésre bocsátotta). Az apportálással járó tőkeemelés az rt.-ben 1 millió Ft jegyzett-tőke-emelés melletti 4 millió Ft tőketartalék-emeléssel valósulna meg. A kft. szóban forgó üzletrészéhez tartozó saját tőke értéke az apportálás előtt kb. 5 millió Ft. Az apportálással kapcsolatos egyéb jogi kérdések mind a kft., mind az rt. oldaláról rendben vannak. Az ügyletből keletkezik-e a magánszemélynek szja-kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb felmerült kiadás –, úgy azok együttes összegének a különbözete pozitív. Az adókötelezettség megállapításánál az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, így a jövedelem után személyi jövedelemadót és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Osztrák magánszemély részesedésének értékesítése

Kérdés: Egy osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű betéti társaság. A magánszemély állandó élettere Ausztria. Az osztrák magánszemély szeretné értékesíteni az üzletrészét. A részesedés ellenértéke után keletkezik-e Magyarországon adófizetési kötelezettség? Ha igen, akkor mi a teendő, ha magánszemély, mi a teendő, ha jogi személy a vevő?
Részlet a válaszából: […] ...illetőségű (feltehetően igen), és a betéti társaság vagyonában nincs magyarországi ingatlan, az üzletrész eladásából származó árfolyamnyereség Ausztriában adóztatható. (A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.
1
2
3
35