Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]devizában támogatást, alapítói befizetést, amelyet az alapító okiratban meghatározott tartós cél érdekében használnak majd fel, akár eszközbeszerzésre, akár szolgáltatás igénybevételére, akkor ennek a meglévő devizának a mérlegfordulónapi értékelés során meghatározásra kerülő, nyereségjellegű különbözete a cél szerinti tevékenység pénzügyi műveletek bevétele. Természetesen ezzel azonos módon kell kimutatni a deviza cél szerinti tevékenység érdekében történő elköltésekor a deviza-betétszámlán mutatkozó nyereségjellegű árfolyam-különbözetet is.Az alapítvány esetében nehezen képzelhető el, hogy devizában kimutatott követelése legyen (a devizakövetelés jellemzően értékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, amelyek viszont jellemzően a vállalkozási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]A forint erősödéséből adódóan keletkező árfolyamveszteségre - mivel az előbbi követelményeknek nem felel meg, az Szt. az ilyen jogcímen történő céltartalékképzést nem nevesíti - nem lehet. Értékvesztést kell elszámolni az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint a devizás követeléseknél is, ha a vevő, az adós minősítése esetén az indokolt. Ha indokolt az értékvesztés elszámolása,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és adatokat kell szolgáltatnia az állami adóhatóságnak, amely a magánszemély részére kiállított bizonylaton feltüntetett adatokat tartalmazza. Ebből az következik, hogy a befektetési szolgáltató igazolásának nemcsak az eladott értékpapír eladási árát kell tartalmaznia, de annak a beszerzési értékét is. Így a magánszemélynek nincs lehetősége arra, hogy a tőzsdén eladott értékpapírokhoz közvetlenül a saját maga által választott bekerülési értéket rendelje. Ezt csak a befektetési szolgáltató teheti meg, ha egyrészt ez[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetet. Hasonlóan fogalmaz a forgóeszközök között kimutatott részesedések vonatkozásában a 84. § (7) bekezdésének a) pontja azzal az eltéréssel, hogy a különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]törvény által meghatározott pénzügyi műveletek bevételei között elszámolt értéknek megfelelő összegben kell figyelembe venni. Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell kimutatni a befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét (függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származik), továbbá a befektetési alapnak történő eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot [forgatási célú befektetés esetén ezt a tételt az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]értékelésekor az értékelésből adódó különbözet összevontan árfolyamveszteség, a különbözet összegében. 2003. január 1-jével változott az előírás: a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékeléséből adódó árfolyam-különbözetet (akár árfolyamnyereség, akár -veszteség) nem lehet elhatárolni, azt jellemzően a tárgyév pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell elszámolni [Szt. 60. §-ának (3) bekezdése]. Az Szt. 177. §-ának (10) bekezdése alapján pedig a 2003. január 1-je előtti előírások alapján a passzív időbeli elhatárolások között[…] részlet vége a válaszból.