Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott árfolyamnyereség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Minek minősül az árfolyamnyereség alapítványnál?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?
Részlet a válaszból: […]vállalkozási tevékenység a vállalkozó által a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében végzett termelő- vagy szolgáltatótevékenység (hasonló módon fogalmaz a Civil-törvény is).A hivatkozott előírások alapján lehet a konkrét kérdésekre válaszolni. Az alapítvány kaphatott devizában támogatást, alapítói befizetést, amelyet az alapító okiratban meghatározott tartós cél érdekében használnak majd fel, akár eszközbeszerzésre, akár szolgáltatás igénybevételére, akkor ennek a meglévő devizának a mérlegfordulónapi értékelés során meghatározásra kerülő, nyereségjellegű különbözete a cél szerinti tevékenység pénzügyi műveletek bevétele. Természetesen ezzel azonos módon kell kimutatni a deviza cél szerinti tevékenység érdekében történő elköltésekor a deviza-betétszámlán mutatkozó nyereségjellegű árfolyam-különbözetet is.Az alapítvány esetében nehezen képzelhető el, hogy devizában kimutatott követelése legyen (a devizakövetelés jellemzően értékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, amelyek viszont jellemzően a vállalkozási tevékenység velejárója). Előfordulhat azonban az, hogy az alapítvány devizapénzeszközét - a várható felhasználásig - kamat ellenében átmeneti időre leköti. Ez esetben a kamatbevétel is a cél szerinti tevékenység pénzügyi műveletek bevételeként kerül kimutatásra. A lekötött devizapénz mérlegfordulónapi értékelésekor mutatkozó különbözetet az előző bekezdésben leírtak szerint kell a cél szerinti tevékenység pénzügyi műveleteinek bevételeként figyelembe venni, elszámolni.Az alapítvány az alaptevékenységének ellátása érdekében anyagot szerezhet be, szolgáltatást vehet igénybe deviza ellenében. Ez esetben devizában kimutatott kötelezettsége lesz, amelynek a mérlegfordulónapi értékelésekor, illetve a devizában történő kiegyenlítésekor nyereségjellegű árfolyam-különbözete lehet, amelyet a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült, a pénzügyi műveletek közé tartozó bevételnek kell tekinteni.Természetesen egyéb esetek is[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6831
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Árfolyamnyereség elhatárolása

Kérdés: A társaság devizabetéttel és devizaköveteléssel rendelkezik. Az év végi átértékelés következtében nem realizált árfolyamnyereséget kell elszámolnia. A mérlegkészítés időszakában, a forint erősödése miatt a decemberi árfolyamnyereség jelentős arányban nem tud realizálódni. Van-e lehetősége a társaságnak - például céltartalékolással, értékvesztéssel - ezt ellensúlyozni?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségekre kell, illetve jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre lehet. A forint erősödéséből adódóan keletkező árfolyamveszteségre - mivel az előbbi követelményeknek nem felel meg, az Szt. az ilyen jogcímen történő céltartalékképzést nem nevesíti - nem lehet. Értékvesztést kell elszámolni az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint a devizás követeléseknél is, ha a vevő, az adós minősítése esetén az indokolt. Ha indokolt az értékvesztés elszámolása, akkor az értékvesztéssel csökkentett devizás követelést kell átértékelni. Az árfolyamnyereség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5404

3. találat: Tőzsdei részvények adásvétele

Kérdés: Magánszemély tőzsdei részvényt ad és vesz. Az árfolyamnyereség megállapításánál hogyan kell a bekerülési értéket megállapítani, ha többször és többféle áron történt a beszerzés, majd ezt követően az eladás? Magánszemély is választhat a cégeknél használható készletérték-megállapítási lehetőségek közül?
Részlet a válaszból: […]alapján a tőzsdei ügyletekről a befektetési szolgáltatónak ügyletenként részletezett igazolást kell kiállítania a magánszemélynek, és adatokat kell szolgáltatnia az állami adóhatóságnak, amely a magánszemély részére kiállított bizonylaton feltüntetett adatokat tartalmazza. Ebből az következik, hogy a befektetési szolgáltató igazolásának nemcsak az eladott értékpapír eladási árát kell tartalmaznia, de annak a beszerzési értékét is. Így a magánszemélynek nincs lehetősége arra, hogy a tőzsdén eladott értékpapírokhoz közvetlenül a saját maga által választott bekerülési értéket rendelje. Ezt csak a befektetési szolgáltató teheti meg, ha egyrészt ez a nyilvántartása alapján egyértelműen biztosítható, másrészt ha ezt a tőzsdei szabályzat lehetővé teszi. A magánszemélynek a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3954

4. találat: Részesedés értékesítése halasztott fizetéssel

Kérdés: Vállalkozásunk értékesítette egy másik vállalkozásban lévő részvényeit. Az ellenértéket több éven át fizeti meg a vevő. A részvény értékesítésével keletkezett árfolyamnyereséget mikor kell könyvelni? Mikor jelenik meg annak az adóvonzata?
Részlet a válaszból: […]a részvény, az üzletrész is) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetet. Hasonlóan fogalmaz a forgóeszközök között kimutatott részesedések vonatkozásában a 84. § (7) bekezdésének a) pontja azzal az eltéréssel, hogy a különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni. A leírtakból következik, az értékesített részvények árfolyamnyereségét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3048
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Értékpapír-eladás az arányosításnál

Kérdés: Az Áfa-tv. 3. számú melléklet 2/d) pontja alapján az alapok befektetési jegyeinek rendszeres (nem eseti) beszerzéséből, illetve értékesítéséből származó árfolyamnyereséget az arányosításnál számításba kell-e venni? Ha igen, az összes bevétel 10 százalékát meghaladó mérték számítása során az árfolyamnyereséget milyen bevételhez kell viszonyítani?
Részlet a válaszból: […]Áfa-tv. 3. számú mellékletének hivatkozott pontjaiban a szolgáltatásból (a befektetési jegy értékesítéséből) származó bevételről van szó. Ezt a bevételt a számviteli törvény által meghatározott pénzügyi műveletek bevételei között elszámolt értéknek megfelelő összegben kell figyelembe venni. Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell kimutatni a befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét (függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származik), továbbá a befektetési alapnak történő eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot [forgatási célú befektetés esetén ezt a tételt az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell figyelembe venni]. A befektetési jegyek rendszeres beszerzése, értékesítése nem eseti jellegű, hanem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységgel szoros[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. április 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2588

6. találat: Üzletrész-értékesítés árfolyamnyeresége

Kérdés: Egy bt. 1998-ban átalakult kft.-vé. Az átalakulást követően a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére megemelték. 2004-ben vagy 2005-ben a tagok értékesítik az üzletrészt. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélyeknek?
Részlet a válaszból: […]kötelezettsége. A jövedelem a kapott ellenérték és a szerzési érték különbsége. Az adó mértéke 2004-ben 20 százalék, 2005-től 25 százalék. A jövedelem meghatározásakor szerzési értéknek a bt.-ben szerzett vagyoni részesedés
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2264
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Elhatárolt árfolyamnyereség megszüntetése

Kérdés: Társaságunk 2001. december 31-én a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon értékelte. Az árfolyam-különbözetek összevont egyenlege a számviteli politikában meghatározott jelentős értéket meghaladta, ezért azt passzív időbeli elhatárolásként elhatárolta. Kérdés, hogy az elhatárolt árfolyamnyereség a következő év végi értékelés összevont árfolyamveszteségére használható-e fel, vagy az év közben realizált árfolyamveszteségre is? És mi lesz akkor, ha a 2002. év mérleg-fordulónapi értékelésekor ismét összevontan árfolyamnyereség jelentkezik?
Részlet a válaszból: […]árfolyamnyereség összege, a különbözet összegében, továbbá ha a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek 2002. évi mérleg-fordulónapi értékelésekor az értékelésből adódó különbözet összevontan árfolyamveszteség, a különbözet összegében. 2003. január 1-jével változott az előírás: a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékeléséből adódó árfolyam-különbözetet (akár árfolyamnyereség, akár -veszteség) nem lehet elhatárolni, azt jellemzően a tárgyév pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell elszámolni [Szt. 60. §-ának (3) bekezdése]. Az Szt. 177. §-ának (10) bekezdése alapján pedig a 2003. január 1-je előtti előírások alapján a passzív időbeli elhatárolások között kimutatott - a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékeléséből adódó - árfolyamnyereséget maximum 5 év alatt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. április 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1211
Kapcsolódó tárgyszavak: ,