Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: A kft. 2008-ban beruházáshoz kapcsolódóan hitelt vett fel devizában. Év végén élt a lehetőséggel, hogy a jelentős összegű árfolyam-differenciát elhatárolja. 2009-ben és 2010-ben az év végi értékeléskor az árfolyam-különbözet nem volt jelentős, így nem kellett könyvelni. Mindkét évben és 2011-ben is újabb beruházásokhoz kapcsolódóan újabb devizás pénzügyi lízingszerződéseket kötött. 2011-ben mindenképpen át kell értékelni. Köteles a cég a 2009-2010-2011. évi pénzügyi lízinghez kapcsolódó árfolyam-különbözetet is elhatárolni 2011-ben, mivel 2008-ban úgy döntött, hogy elhatárolja az akkori fejlesztésekhez kapcsolódó árfolyam-különbözetet? Ha nem köteles, akkor szerződésenként dönthet? Esetleg választhat, hogy minden szerződésre elhatárolja, vagy egyikre sem?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt pontosítani kell a kérdésben leírtakat. AzSzt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként a beruházássalmegvalósult és aktivált tárgyi eszközhöz kapcsolódó árfolyamveszteséghatárolható el. (A beruházás aktiválása előtt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: 2011. évtől kötelező a külföldi pénzeszközben nyilvántartott követelés, kötelezettség, hitel, kölcsön év végi átértékelése, az átértékelési különbözet könyvelése a problémám. A 2011. évi árfolyammozgások igen jelentős különbözetet eredményeznek, amelynek következtében a társaságok veszteségesek lesznek. Van-e lehetőség az árfolyamveszteség elhatárolására? Ha igen, az milyen átértékelési körre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt meg kell jegyezni, a szakmai szervezetek nemértettek egyet - és ezért tiltakoztak - az Szt. hivatkozott, 2011. január1-jétől hatályos módosításával, amely szerint a külföldi pénzértékre szólóköveteléseket, kötelezettségeket, devizát, valutát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Elhatárolt árfolyamveszteségre céltartalék

Kérdés: Társaságunk pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközökkel rendelkezik, amely eszközöket tartósan bérbe adja (a továbbadás nem pénzügyi lízing). A bérleti díjat a lízing törlesztéséhez igazodóan devizában vagy forintban (de napi árfolyamon) számlázzuk. Az üzleti év mérlegfordulónapján a devizában fennálló pénzügyi lízing miatti tartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor kimutatott - jelentős összegű - árfolyamveszteséget az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján elhatároljuk. Van-e arra lehetőség, mivel a nem realizált árfolyamveszteség a jövőben kiszámlázandó bérleti díjban megtérül, hogy ne kelljen céltartalékot képezni? Amennyiben ez nem lehetséges, indokolt lenne az Szt.-t oly módon módosítani, hogy akkor ne kelljen céltartalékot elszámolni, ha arra "a fedezet más módon biztosított" [mint az Szt. 41. §-ának (1) bekezdésében].
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a lízingelt eszköz tartósbérbeadása csak akkor lehetséges, ha ahhoz a lízingbe adó a - feltételekkelmeghatározott - hozzájárulását megadta. Ennek oka alapvetően az, hogy alízingbe vevő könyveiben szereplő eszköz tulajdonjogilag még nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.