241 talált cikk az árfolyamveszteség kifejezésre

Kérdés: Társaságunk az idegen pénznemben kiállított számlákat a számviteli politika alapján választott árfolyamon átszámítva könyveli, forintban. A levonható áfa tekintetében pedig a bizonylaton megjelenő forintösszeg kerül könyvelésre. Ezáltal az áfabevallásban az adóösszegek a partner adatszolgáltatásával egyező összegben, míg az adóalapok eltérően kerülnek bele a belföldi összesítő jelentésekbe. Hogyan oldható fel az az ellentmondás, hogy egyszerre feleljünk meg a számviteli törvény és az Áfa-tv. rendelkezéseinek?

Kérdés: A T Kft.-t könyvelem, amely tulajdonosa volt a QT Kft.-nek. A QT Kft. beolvadt a QM Zrt.-be. A QT kft.-nek voltak QM részvényei, amiket a beolvadás után megkapott a T Kft., a részvényeket jóvá is írták a részvényszámlán. Hogyan kell könyvelni a T Kft. részvényszámláján megjelenő QM részvényeket?

Kérdés:

Év közben minden törlesztés után el kell számolni a keletkezett árfolyam-különbözetet? A számviteli politikában választhatja-e az adózó, hogy azt csak év végén számolja el? Amennyiben több folyósítás van, eltérő árfolyamon, úgy az ezt követő törlesztés esetén az árfolyam-különbözet összegét hogyan kell megállapítani? A fennálló tartozás árfolyamát FIFO-módszerrel vagy átlagárfolyamon (súlyozva a különböző folyósítások árfolyamát) viszonyítjuk a törlesztés könyv szerinti árfolyamához? Pl. 1. folyósítás 100 euró 400 Ft/euró, 2. folyósítás 100 euró 395 Ft/euró, törlesztés 20 euró, milyen árfolyamon?

Kérdés:

A társaság jegyzett-tőke-emelést hajtott végre három éve. A jegyzett-tőke-emelés társasági szerződésben meghatározott értéke 100 E Ft volt, új tag lépett a társaságba. A belépő tag kötelezettségét apporttal teljesítette, az apport értékét a szerződés 3100 E Ft-ban határozta meg. A 3000 E Ft jegyzett tőkén felüli rész a tőketartalékba került. A tag most értékesíti üzletrészét 500 E Ft-ért. Az üzletrész adásvételi szerződésben rögzített névértéke 100 E Ft. A 400 E Ft-os különbözet lesz a kilépő tag jövedelme? A tőketartalékról nem rendelkezik a szerződés.

Kérdés: Vállalkozásunk devizaszámláján lévő pénzösszeg év végi átértékelésekor nagy összegű árfolyamveszteséget kell elszámolnunk. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy ezt a veszteséget valamilyen módon későbbre halasszuk vagy a negatív hatását csökkentsük?

Kérdés: Adott egy „A” konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat. Az anyavállalatnak van két konszolidálásba bevont leányvállalata, „BL” és „CL” cégek. Mindegyik cég üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 2025. 10. 31-ével a „CL” leányvállalatba beolvadt a „BL” leányvállalat. A kérdésünk, hogy „A” leányvállalat esetében a részesedések könyvelése tekintetében milyen könyvelési lépésekre és tételekre van szükség (kontírozással)? Valamint a konszolidált beszámolóra vonatkozóan ezen beolvadásnak milyen hatása van? „BL” leányvállalat bármilyen adatát figyelembe kell venni a konszolidáció során, például mérleg oldali konszolidáció esetében ez nem okoz duplikálódást, mert az év végén ezen adatok a „CL” leányvállalatnál is részben szerepelnek (ami még állományban van)?

Kérdés: Adott egy cég, amelynek a tulajdonosa tagi határozatában 2025. 04. 15-én pótbefizetést rendel el a veszteségek fedezetére. A pótbefizetést egy korábban adott tagi kölcsönből kívánja teljesíteni. A tagikölcsön-befizetés 1000 euróban történt. A tagi kölcsön nyilvántartásba vételi árfolyama 409,84 forint volt. A pótbefizetés könyvviteli elszámolásának mi a szabályos menete, kontírozása?

Kérdés: A cím szerinti törvényhely alkalmazása esetén helyesen számol-e a programunk a következő devizás végszámla értékesítés árbevételének könyvelésekor?
Előlegszámla (árfolyam [400 Ft/HUF]): 1000 EUR + 27% áfa (270 EUR) = 1270 EUR
Végszámla (árfolyam [420 Ft/HUF]): 1500 EUR +27% áfa 405 EUR = 2405 EUR
Értékesítés árbevétele:
– előlegre jutó árbevétel: 1000 EUR × 400 Ft/EUR = 400.000 Ft
– maradék árbevétel: 1500 EUR – 1000 EUR = 500 EUR × 420 Ft/EUR = 210.000 Ft
Így az árfolyam adott tételnél: 610.000Ft / 1500 EUR = 406,7 Ft/EUR lesz.
Ha a végszámla tételét mennyiségi okokból helyesbíteni akarjuk, és így változik a tétel nettó és áfaértéke, mi a helyes eljárás? Mire kell figyelni árfolyam szempontjából?

Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretnénk a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? Kérdés még, hogy a kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?

Kérdés: Az „A” kft. és a „B” kft. közösen létrehozzák a „C” kft.-t. Az új társaság saját tőkéjét részesedések és követelések apportálásával oldják meg. Az „A” kft. tartós részesedéssel rendelkezik „D” társaságban. Az „A” kft. „C” kft.-nek átadja a „D” leányvállalatában lévő 100%-os részesedését, és a „D” leányvállalat felé tartós követeléseit is. Az „A” kft. könyveiben 100.000 euró értéken szerepelnek a „D” leányvállalata irányában fennálló tartós követelései, azonban az apportálás során „C” kft. tulajdonosi köre ezt 10%-kal alacsonyabb, 90.000 euró piaci értéken állapítja meg és fogadja el. A piaci értéket könyvvizsgálói szakértői véleménnyel alátámasztják. A követelésből nem engedik el a leányvállalat felé a 10.000 eurót, csak nem látják megalapozottnak a megtérülést. Kell ezt az apportba vevő „C” kft. és az apportáló „A” kft. könyveiben megfelelően könyvelni, év végén értékelni, hogyan hat ez a társasági adó alapjára? Mi történik, ha végül mégis befolyik az eredeti, magasabb követelésösszeg a „C” kft.-hez? Jól gondoljuk-e, hogy a különbözet az apport átvételekor még nem képez társaságiadó-alapot, csak akkor, ha az mégis befolyik?