Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

16 találat a megadott árfolyamveszteség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
Részlet a válaszból: […]árfolyam-különbözetként kell elszámolni.A kérdésben leírtakból az következik, hogy más devizás tétel a társaságnál nem volt, csak a devizahitel, vagy más devizás tételeknél elvégezték a hivatkozott értékelést, csak a devizahitel esetében nem.Mivel a hivatkozott rendelkezés 2011. 01. 01-jével lépett hatályba, először azt kötelezően a 01. 01-jét követő mérlegfordulónapon (naptári évvel azonos üzleti év esetén 2011. 12. 31-én) kell alkalmazni. Önellenőrzés keretében 2014-ben kell az árfolyam-különbözetet mint a 2011. évi eredményt módosító tételt könyvelni. Ha a kötelező értékeléssel megállapított különbözet árfolyamveszteség, akkor csökkenti a 2011. évi eredményt, módosul a társasági adó alapja, tehát a társaságiadó-bevallást is helyesbíteni kell.Hasonlóan kell eljárni 2012-ben is.Az Szt. 2013. január 1-jétől hatályos 33. §-ának (2) bekezdése alapján a forgóeszközhöz kapcsolódó devizahitel-tartozások esetén a tárgyévben, a mérleg-fordulónapi értékelésből adódóan keletkezett, és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható. Ennek természetesen az a feltétele, hogy az árfolyamveszteség összegét önellenőrzés keretében meg kell állapítani. Az így elhatárolt árfolyamveszteséget a devizahitel-tartozások törlesztésekor - a törlesztőrészletre jutó összegben - meg kell szüntetni a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közötti elszámolással. Ezzel a 2013. üzleti év mérlegfordulónapjával elszámolt és elhatárolt árfolyamveszteség 2014. évre, illetve a törlesztés időszakára áthúzható.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6413
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: A kft. 2008-ban beruházáshoz kapcsolódóan hitelt vett fel devizában. Év végén élt a lehetőséggel, hogy a jelentős összegű árfolyam-differenciát elhatárolja. 2009-ben és 2010-ben az év végi értékeléskor az árfolyam-különbözet nem volt jelentős, így nem kellett könyvelni. Mindkét évben és 2011-ben is újabb beruházásokhoz kapcsolódóan újabb devizás pénzügyi lízingszerződéseket kötött. 2011-ben mindenképpen át kell értékelni. Köteles a cég a 2009-2010-2011. évi pénzügyi lízinghez kapcsolódó árfolyam-különbözetet is elhatárolni 2011-ben, mivel 2008-ban úgy döntött, hogy elhatárolja az akkori fejlesztésekhez kapcsolódó árfolyam-különbözetet? Ha nem köteles, akkor szerződésenként dönthet? Esetleg választhat, hogy minden szerződésre elhatárolja, vagy egyikre sem?
Részlet a válaszból: […]hivatkozott törvényi előírás lehetőségként fogalmazza meg a beruházással megvalósult tárgyi eszközhöz kapcsolódó, a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó árfolyamveszteség elhatárolását. Ebből az következik, hogy a társaságnak a beruházással megvalósult tárgyi eszköz aktiválásakor kell eldöntenie, hogy a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó árfolyamveszteséget elhatárolja-e vagy sem. Ha viszont úgy döntött, hogy elhatárol, akkor az adott eszköznél az Szt. 33. §-ának (2)-(4) bekezdésében és a 41. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakat következetesen alkalmaznia kell. Így a 2008-ban beszerzett és aktivált tárgyi eszközhöz kapcsolódó devizás kötelezettség árfolyamveszteségét 2011-ben is el kell határolnia, természetesen a törvényi előírások megtartása mellett. A 2009-2010-2011. években[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5497

3. találat: Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: 2011. évtől kötelező a külföldi pénzeszközben nyilvántartott követelés, kötelezettség, hitel, kölcsön év végi átértékelése, az átértékelési különbözet könyvelése a problémám. A 2011. évi árfolyammozgások igen jelentős különbözetet eredményeznek, amelynek következtében a társaságok veszteségesek lesznek. Van-e lehetőség az árfolyamveszteség elhatárolására? Ha igen, az milyen átértékelési körre vonatkozik?
Részlet a válaszból: […]Észrevételeiket azonban nem vették figyelembe! A számviteli előírások nem adnak arra lehetőséget, hogy - főszabályként - a nem realizált árfolyam-különbözetet a gazdálkodó elhatárolja, így azt a tárgyév eredménye terhére, javára kell elszámolni. Sajátos "elhatárolási lehetőség", de csak a külföldi pénzértékre szóló, illetve devizaalapú kötelezettségekhez kapcsolódóan a következő: - a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség, ez esetben az árfolyam-különbözetet a beruházás bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni (devizakötelezettség a devizaalapú kötelezettség is); - az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a beruházással megvalósult, már aktivált tárgyi eszközhöz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett -, külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások, devizakötvény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5387

4. találat: Árfolyamveszteség az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó devizaalapú forinthitelt vett fel tíz évre. Ennek a hitelnek a törlesztésekor a bank megküldi a bekérő levelet, amin a törlesztőrészeket bontja tőketörlesztésre, kamatra és árfolyam-különbözetre. A kérdésem az lenne, hogy az árfolyam-különbözet, ha veszteség jellegű, költségként elszámolható, vagy nem adóalap-kiadás? A mostani gazdasági helyzetben ez jelentős tételt képez a vállalkozó szempontjából.
Részlet a válaszból: […]- elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. E rendelkezés alapján az árfolyam-különbözet, ha
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5355
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Árfolyamveszteség elhatárolása lízingelt eszköz esetében

Kérdés: Társaságunk jelentős összegű devizában fennálló beruházási hitel és szintén devizában fennálló pénzügyi lízing kötelezettséggel rendelkezik, amelyeket a forint árfolyamának folyamatos és jelentős gyengülése miatt már évek óta át kell értékelni. Az összevont nem realizált árfolyamveszteséget ez ideig a tárgyévi eredmény terhére számoltuk el. Felmerült a kérdés, a számviteli politika esetleges módosításával élhetünk-e a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának a lehetőségével? Az év végén átértékelendő kötelezettségeknek azonban csak a kis hányada beruházási hitel, jelentősebb része pénzügyilízing-kötelezettséghez kapcsolódik. Lehetséges-e az elhatárolás a pénzügyilízing-kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódóan, annak ellenére, hogy ez tételesen nincs a törvényben nevesítve?
Részlet a válaszból: […]következik, hogy nem kötelező az elhatárolás, másrészt az is, hogy az elhatárolás kérdésében döntést (számvitel-politikai döntést) kell hozni az Szt. 14. §-a (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A számvitel-politikai döntés azonban megváltoztatható. A megváltoztatásra vonatkozó döntést - az Szt. 14. §-a (11) bekezdésében foglaltak figyelembevétele mellett - legkésőbb annak az üzleti évnek az első napját követő 90 napon belül kell meghozni, és módosítani a számviteli politikát, amikor a döntésnek megfelelő módosítást alkalmazni kívánják (például a 2010. december 31-ével záruló üzleti évben legkésőbb 2010. március 31-ig). Ha a döntés megszületett az előbbiek szerinti időponttal, akkor a 2010. év zárlati munkái során, ha a feltételek teljesülnek az Szt. 33. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint, már el kell határolni halasztott ráfordításként a devizás kötelezettségekhez kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteséget. A halasztott ráfordításkénti elhatárolás a "beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz kapcsolódó tartozások"-hoz (kötelezettségekhez) kapcsolódik. A pénzügyi lízing keretében történő eszközbeszerzéseket is a lízingbe vevőnél elsődlegesen beruházásként kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a lízingbe vevő az eszközök tulajdonjogát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4914
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Elhatárolt árfolyamveszteségre céltartalék

Kérdés: Társaságunk pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközökkel rendelkezik, amely eszközöket tartósan bérbe adja (a továbbadás nem pénzügyi lízing). A bérleti díjat a lízing törlesztéséhez igazodóan devizában vagy forintban (de napi árfolyamon) számlázzuk. Az üzleti év mérlegfordulónapján a devizában fennálló pénzügyi lízing miatti tartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor kimutatott - jelentős összegű - árfolyamveszteséget az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján elhatároljuk. Van-e arra lehetőség, mivel a nem realizált árfolyamveszteség a jövőben kiszámlázandó bérleti díjban megtérül, hogy ne kelljen céltartalékot képezni? Amennyiben ez nem lehetséges, indokolt lenne az Szt.-t oly módon módosítani, hogy akkor ne kelljen céltartalékot elszámolni, ha arra "a fedezet más módon biztosított" [mint az Szt. 41. §-ának (1) bekezdésében].
Részlet a válaszból: […]árfolyamveszteséghez kapcsolódó, az Szt. 41. §-ának (4) bekezdésében meghatározott céltartalékképzéstől nem lehet eltekinteni. A válaszadó nem kezdeményezi, mert nem támogatná az Szt.-nek a kérdésben leírt módon történő módosítását. Ezen véleményének elméleti és gyakorlati okai vannak. Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint a céltartalékot a harmadik felekkel szembeni - valójában jövőbeni - fizetési kötelezettségekre kell képezni. A nem realizált árfolyamveszteség viszont egy múltbéli kötelezettséghez kapcsolódik úgy, hogy a devizában kimutatott kötelezettség aktualizált forintértékének a meghatározásából - árfolyam-különbözet formájában - származik, és nem a devizakötelezettség változásához kapcsolódik (a devizakötelezettség nem változik!). Az árfolyamveszteséget a tárgyévben - a felmerülés évében - kell az eredmény terhére elszámolni. Az elszámolási kötelezettség alól biztosít elhatárolási lehetőséget az Szt. feltételekkel. A feltételek között az egyik a kötelező céltartalékképzés. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4872

7. találat: Árfolyamveszteség elhatárolása önellenőrzéssel

Kérdés: Cégünk könyvelésében a 2008. évre vonatkozóan jelentős összegű, beruházáshoz kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteség került kimutatásra. Számviteli politikánk ehhez kapcsolódóan nem tartalmazott iránymutatást. Könyvvizsgálónk nem hívta fel a figyelmünket, hogy lehetőségünk lett volna ezen árfolyamveszteség elhatárolására. Mivel emiatt a saját tőke is negatív, a banki hitelfelvételünk sorra meghiúsul. Van-e lehetőség arra, hogy jelentős és lényeges hiba feltárása okán a 2008. évben keletkezett, beruházáshoz kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteséget szabályszerűen elhatároljuk halasztott ráfordításként, és a 2009. évi beszámoló adatait ennek megfelelően tegyük közzé?
Részlet a válaszból: […]értékelésből adódó nem realizált árfolyamveszteség összege, a törvényben rögzített feltételekkel. Ebből az következik, hogy a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása nem kötelező. Így ha a társaság nem élt ezzel a lehetőséggel 2008-ban (számviteli politikájában sem szabályozta!), akkor jogszabályi előírást nem sértett. A társaság a hatályos jogszabályi előírásokat megfelelően alkalmazta.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4588
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Halasztott árfolyamveszteség megszüntetése

Kérdés: A társaság 2008. évben devizakészlettel nem fedezett beruházáshoz kapcsolódó külföldi pénzértékre szóló hiteltartozás mérleg-fordulónapi értékeléséből adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett, nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként számolta el. A halasztott ráfordításként kimutatott nem realizált árfolyamveszteség értéke 19 000 ezer forint volt. A hiteltartozás törlesztésekor a törlesztőrészletre jutó halasztott ráfordítást meg kell szüntetni. A kifizetett törlesztőrészlet 2009-ben 20 000 E Ft. Helyesen számolta-e el a társaság az árfolyamveszteség megszüntetését, ha az elhatárolt veszteséget a törlesztőrészlethez viszonyítva, azaz a 19 000 E Ft/20 000 E Ft arányában (95%) szüntette meg? Ennek arányában szüntette meg - kapcsolódóan - a 2008-ban képzett céltartalékot is.
Részlet a válaszból: […]20 millió forintot törlesztettek 2009-ben. Ezen adatok alapján a törlesztőrészlet 8%-a a teljes tartozásnak. Ebből az következik, hogy a 2008-ban elhatárolt nem realizált árfolyamveszteségnek is a 8 százalékát kell megszüntetni, azaz a 19 000 E Ft figyelembevétele mellett 1520 E Ft-ot (és nem 18 050 ezer forintot, mint ami a kérdésben leírtakból következik). Természetesen változik ez az arány, ha a 2009. január 1-jén fennálló tartozás összege csak 120 millió forint volt (16,667% lesz), a megszüntetendő árfolyamveszteség összege pedig 2167 E Ft lesz. A beruházáshoz kapcsolódó külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások nem realizált árfolyamveszteségének a halasztott ráfordításkénti elszámolásához kapcsolódó céltartalékképzés és céltartalék-megszüntetés szabályait az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése tartalmazza. Ezen előírásból nem következik az, hogy az elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség megszüntetésével egyidejűleg, azzal arányosan a képzett céltartalékot is csökkenteni kell. A szükséges céltartalékot kell kiszámítani, de csak az év végi zárlati feladatok elvégzése során, amikor a szóban forgó hiteltartozással kapcsolatosan ismertté vált, hogy kell-e annál árfolyam-különbözetet elszámolni vagy nem kell. Ha kell, akkor az növeli vagy éppen csökkenti a halasztott ráfordításként elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséget. [Ha az adott devizatartozáshoz kapcsolódóan a mérleg-fordulónapi értékeléskor árfolyamnyereséget kell könyvelni (mert csökkent az adott deviza választott árfolyama), akkor az elszámolt árfolyamnyereséggel azonos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4516
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Hosszú lejáratú hitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Ügyfelünk nem beruházáshoz kapcsolódó hosszú lejáratú hitelének értékelése jelentős árfolyamveszteséget eredményez. El kell-e határolni a következő évekre? Ha igen, akkor kötelező-e a céltartalékképzés? Vagy elszámolhatjuk egy összegben? Céltartalék képzése esetén kell-e növelni az adózás előtti eredményt? Hogyan alakulnak az előbbiek, ha a hitel beruházási célú?
Részlet a válaszból: […]külföldi pénzértékre szóló eszközöknél, külön a kötelezettségeknél és külön az eredménynél (ami a bekerülési árfolyamon számított és a mérleg-fordulónapi árfolyamon számított értékek - előbbi csoportosításban - abszolút értékben kifejezett, összevont különbözet). Ha ezek bármelyike a számviteli politika szerint jelentős hatásúnak minősül, akkor minden egyes külföldi pénzértékre szóló eszközt, kötelezettséget az év végi árfolyamon értékelni kell (ideértve a devizaalapú követeléseket és kötelezettségeket is). A számviteli előírások figyelembevételével - feltételezzük - a kérdező cégnél is ez szerint jártak el, és nem csak a hosszú lejáratú devizahitelt értékelték. Mivel a kérdés szerinti hosszú lejáratú devizahitel nem beruházáshoz kapcsolódik, illetve nem aktivált tárgyi eszközhöz, a mérleg-fordulónapi értékelés során megállapított árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni, azt nem lehet időbelileg elhatárolni. Ha azonban a kérdés szerinti hosszú lejáratú devizahitelt beruházás finanszírozására folyósították, a beruházással megvalósult tárgyi eszközt azonban már aktiválták, akkor az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint van arra lehetőség (tehát nem kötelező), hogy a mérleg-fordulónapi értékelésből adódóan keletkezett árfolyamveszteséget - a társaság szintjén kimutatott árfolyamnyereséggel nem ellentételezett összegben - időbelileg elhatárolják. Ez esetben az Szt. 41. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4240
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Tőzsdei részvények adásvétele

Kérdés: Magánszemély tőzsdei részvényt ad és vesz. Az árfolyamnyereség megállapításánál hogyan kell a bekerülési értéket megállapítani, ha többször és többféle áron történt a beszerzés, majd ezt követően az eladás? Magánszemély is választhat a cégeknél használható készletérték-megállapítási lehetőségek közül?
Részlet a válaszból: […]alapján a tőzsdei ügyletekről a befektetési szolgáltatónak ügyletenként részletezett igazolást kell kiállítania a magánszemélynek, és adatokat kell szolgáltatnia az állami adóhatóságnak, amely a magánszemély részére kiállított bizonylaton feltüntetett adatokat tartalmazza. Ebből az következik, hogy a befektetési szolgáltató igazolásának nemcsak az eladott értékpapír eladási árát kell tartalmaznia, de annak a beszerzési értékét is. Így a magánszemélynek nincs lehetősége arra, hogy a tőzsdén eladott értékpapírokhoz közvetlenül a saját maga által választott bekerülési értéket rendelje. Ezt csak a befektetési szolgáltató teheti meg, ha egyrészt ez a nyilvántartása alapján egyértelműen biztosítható, másrészt ha ezt a tőzsdei szabályzat lehetővé teszi. A magánszemélynek a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3954
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést