Tagi kölcsönből apportálás bejelentése

Kérdés: Adott egy kft. 42 milliós tagi kölcsönnel hátrasorolt kötelezettségként, és -22 milliós saját tőkével. A saját tőke rendezése miatt a tagi kölcsönből 25 milliót beapportálnak a tulajdonosok. Ezt a jegyzett-tőke-emelést kell majd a K71-es nyomtatványon jelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...útmutató az általános tájékoztatása szerint az Szja-tv. 77/A. § (4) bekezdése alapján: "A belföldi székhelyű társas vállalkozás (átalakulása esetén jogutódja) jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, átalakulását, az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Átalakulás utáni beszámoló

Kérdés: Ha a betéti társaság 2021. október 10-ével átalakult kft.-vé, a 2021. évi beszámoló előző év oszlopában kell-e szerepeltetni a 2020. évi bt. adatait, vagy a bt. 2021. 01. 01. - 2021. 10. 10. időszakra készült beszámolójának adatait?
Részlet a válaszából: […] ...átalakulással a bt.-ből egy új társaság jött létre. Bár a kft. általános jogutódja a bt.-nek, ez nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a beszámolójában a bt. előző évi adatait sajátjaként lehet, illetve kell bemutatni.A kft. mérlegében a nyitóadatok - 2021....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Kiválás vagyonkezelésbe adott kft.-ből

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében egy kft. (a továbbiakban: "A" kft.) 100%-ban berendelésre került a kezelt vagyonba. A vagyonrendelést megelőzően ennek az "A" kft.-nek a vagyonelemei szakértő által értékbecslésre kerültek, hogy meghatározható legyen az "A" kft. vagyonrendeléskori piaci értéke, ami egyúttal a vagyonrendelés szerinti értéke is lett (induló tőke). Az "A" kft. könyveiben szerepel egy 17 millió Ft-os könyv szerinti értékű üzletrész (a továbbiakban: "B" kft.), amelynek szakértő szerinti értéke 600 millió Ft, emellett szerepel még egy ingatlan 4 millió könyv szerinti értékkel, amelynek vagyonrendeléskori piaci értéke 9 millió Ft. Ezeken felül vannak még egyéb vagyonelemek is, amelyek könyv szerinti és piaci értéke is egyaránt 8 millió Ft. Összességében az "A" kft. vagyonrendeléskori piaci értéke az előbbiek alapján 617 millió Ft-ban került meghatározásra. Később, már a vagyonkezelés időszaka alatt az "A" kft.-ből kiválással létrejött egy új társaság (a továbbiakban: "C" kft.). Ez a "C" kft. vitte magával a fentebb említett 17 millió Ft könyv szerinti értékű, de a vagyonrendeléskor 600 millió Ft piaci értékre becsült "B" kft.-ben fennálló részesedést. Mind a kiválás során létrejövő "C" kft., mind pedig a jogelőd társaság ("A" kft.) tulajdonosa 100%-ban a vagyonkezelő társaság. A végleges vagyonmérleg szerint a kiváláskor átértékelési különbözet nem keletkezett, a vagyon könyv szerinti értéke lett megosztva a tovább működő és a kiválással létrejött társaság között. "A" kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, saját tőkéje 33 millió Ft a kiválást megelőzően, míg ezt követően a jegyzett tőkéje 3millió Ft, saját tőkéje viszont 17 millió Ft. A kiválással létrejött "C" kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, míg a saját tőkéje 16 millió forint.
A kezelt vagyon könyveiben, ahol jelenleg csak az "A" kft. szerepel 617 millió Ft értéken, milyen összegben és mivel szemben kell könyvelni az újonnan létrejövő "C" kft.-t, tekintettel a számviteli törvényre? Kérjük, hogy válaszukban hivatkozzanak az alkalmazandó jogszabályi helyekre!
Részlet a válaszából: […] ...az "A" kft.-nél.Mivel a kezelt vagyon elemei tartalmukban hasonlóak az Szt. 35. §-ának (2) bekezdése szerinti saját tőke elemeihez, az átalakuláshoz, kiváláshoz kapcsolódó sajáttőke-megosztás, -átrendezés szabályait indokolt alkalmazni. Az "A" kft. kezelt vagyonából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Kedvezményes átalakulás összeolvadással

Kérdés: Kedvezményezett átalakulással kapcsolatban kérdezem: Az ügyletben minden társaság belföldi adóalany. "Anya" 100%-os tulajdonosa "A" társaságnak, könyveiben 10 M Ft értéken tartja nyilván. "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "B" társaságnak. "A" és "B" társaság összeolvadásával létrejönne "C" társaság, ennek 100%-os tulajdonosa "Anya". "C" társaság saját tőkéje 30 M Ft lenne. "Anya" társaság könyveiben miként fog megjelenni az összeolvadás? Milyen eredményhatása lesz, illetve kapcsolódik-e hozzá adóalap-módosító tétel? Befolyásol-e bármit, hogy "Anya" az "A" társaságot annak szerzésekor a NAV felé jogszerűen bejelentett részesedésként bejelentette?
Részlet a válaszából: […] ...(7) pontja szerint abban az esetben, ha a C társaságban fennálló részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be, az Anya társaságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Követelés átalakuláskor a vagyonmérlegben

Kérdés: A kft. zrt.-vé alakul át. A kft. záró vagyonmérlegében szereplő vevőkkel szembeni követelések egy részére értékvesztés került elszámolásra még az átalakulás előtti hónapokban. A zrt. nyitó analitikájában ezen követeléseket milyen értéken kell nyilvántartásba venni: az értékvesztéssel csökkentett értéken (vagyis ez lesz az új bekerülési érték), vagy továbbra is az eredeti bekerülési értéken (külön nyilvántartva az értékvesztést is)? Előbbi esetén, amennyiben a vevő végül mégis fizet, az értékvesztés összegét egyéb bevételként kell elszámolni, és a társaságiadó-alap számításánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Ha nem fizet, és így a követelés behajthatatlanná válik, az értékvesztés összege figyelembe vehető társaságiadóalap-csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...kft. zrt.-vé történő átalakulása esetén az átalakulás időpontjával a kft. megszűnik, a zrt. viszont új társaságként jön létre. Ennek megfelelő az átalakulás számvitele is. Az átalakulás esetén az átalakulással létrejövő zrt. vagyonmérlegébe (a tervezetbe is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Vagyontárgyak átadása egyéni cég tulajdonába

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket - tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz - az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
Részlet a válaszából: […] ...illetékkötelezettséget vonhat maga után, különös tekintettel arra, hogy ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, akkor nem átalakulásról, hanem új cég alapításáról van szó. Az illetékre vonatkozóan az Itv. 17. §-a azonban tartalmaz kedvezményt arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Beolvadáskor a tulajdonosok üzletrészének kezelése

Kérdés: Az "A" kft. 50-50%-os tulajdonosa a "B" és a "C" kft. Az "A" kft. jegyzett tőkéje 5 millió forint. A tulajdonos "B" és "C" kft. könyveiben nyilvántartott üzletrész értéke, amelyet a korábbi években az "A" kft. tulajdonosai részére - üzletrészvásárlás jogcímen - megfizetett, 50-50 millió Ft. Az "A" kft.-t atulajdonos kft.-k - tulajdonrészeik arányában - beolvasztják saját kft.-ikbe. Milyen átalakulásnak minősül ez? Mi történik ebben az esetben a könyvekben nyilvántartott részesedésekkel a "B" és "C" kft.-nél? Hogyan és mikor kell kivezetni? A számviteli törvény melyik szabályozása vonatkozik erre az esetre? Van-e adózási vonzata a részesedések bármilyen módon történő rendezésének "B" és "C" kft. esetében? Kérem, hogy a tényleges üzleti események megadásával, valamint - adózási vonzat esetén - az adó kiszámításának levezetésével legyenek szívesek az üzletrészek kivezetésének menetét szemléltetni!
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak többségére a Ptk., az Átalakulási tv., a Cégtörvény, a számviteli törvény vonatkozó elő­írásai választ adnak, amelyekre közvetlenül nem találunk választ, azt viszont a kérdező nem teszi fel kérdésként. Ilyen - nem gyakran előforduló - eset az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

200 ezer forint alatti eszközök egyéni vállalkozó átalakulásakor

Kérdés: Szja alá tartozó egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakulna. A jogutódlással történő megszűnés esetén a tárgyi eszközökkel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel. Az Szja-tv. 10. sz. melléklet II. pontja szerint a 200 E Ft-ot meg nem haladó értékű eszközt bevételként kell szerepeltetni az egyéni vállalkozó megszűnésekor. Milyen értékben lesz bevétel, hiszen a nyilvántartási értéke 0 Ft? Bekerülési értéken, vagy piaci értéken? A 200 E Ft alatti értéken pontosan mit kell érteni megszűnéskor? Van olyan, még nettó értéken lévő eszköz, aminek a beszerzési ára 200 E Ft alatti volt, de nem számoltak el utána egyösszegű értékcsökkenést. Ezeket az eszközöket figyelembe kell venni olyan értéken, amennyi értékcsökkenést elszámoltak?
Részlet a válaszából: […] Jogutódlással történő megszűnés esetén az egyéni vállalkozónak a 200 ezer forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz esetében az áfát nem tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékét kell vállalkozói bevételnek tekinteni. Az Szja-tv. 10. számú melléklet II./1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Veszteségrendezés, üzletrészvétel, beolvadás problémái

Kérdés: Az "A" kft. jegyzett tőkéje: 20.000 E Ft, tőketartaléka 6.000.000 E Ft, eredménytartaléka: - 1.800.000 E Ft, adózott eredménye: -200.000 E Ft. A tőketartalék eredete: ázsióval történt jegyzett-tőke-emelés, valamint jegyzett tőke leszállítása veszteség miatt. Az "A" kft.-ben az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg 87%-a. A "B" kft. jegyzett tőkéje: 10.000 E Ft, eredménytartalék: 3.000.000 E Ft. A "B" kft. 90%-os magánszemély tulajdonosa megveszi az "A" kft. üzletrészét 100%-ban. Ezt követően a "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, majd beolvadás után jegyzett-tőke-leszállítást hajt végre vagyonkivonás mellett.
Kérdések: Az üzletrész megvásárlásakor keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? A beolvadás kedvezményezett-e átalakulásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23/a. pontja szerint? (A leányvállalat olvad be az anyavállalatba, és nem szerez pénzeszközt.) Szerintünk igen, és így nem merül fel illetékfizetési kötelezettség. Jól gondoljuk? Beolvadáskor az "A" kft.-ben az eredménytartalék negatív összegét meg kell-e szüntetni a tőketartalékkal szemben, avagy a tőkeelemeket teljesen szabadon lehet-e rendezni? A beolvadást követően a vagyonkivonásnál a jegyzett tőke csökkenésének arányában kell-e a többi tőkeelemet kivonni, vagy meg lehet-e tenni azt, hogy a jegyzett tőkét a felére csökkentjük, a tőketartalékot pedig 100%-ban kivonjuk? Kivonás előtt a jegyzett tőke: 30.000 E Ft, a tőketartalék: 4.000.000 E Ft (6.000.000-1.800.000-200.000 E Ft), az eredménytartalék 3.000.000 E Ft (ha az "A" kft. negatív eredménytartalékát meg kell szüntetni a tőketartalékkal szemben), és 3000 E Ft-ra szeretnénk leszállítani a jegyzett tőkét. Így kivonásra kerül 27.000 E Ft jegyzett tőke, 3.600.000 E Ft tőketartalék és 2.700.000 E Ft eredménytartalék. A tőkekivonás esetében hogyan kell számítani a magánszemélyt terhelő szja-t (szocho nem merül fel a minimálbér 24-szeresét meghaladó bér miatt), különösen a kivont tőketartalékra és annak keletkezése eredetére?
Részlet a válaszából: […] ...helyes!)Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a Tao-tv. szerinti kedvezményes átalakulás keretében történő vagyonszerzés mentes a vagyonszerzési illeték alól.A kérdés szerinti beolvadás [a "B" kft. olvad be az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Könyvvizsgálat egyéni vállalkozó kft.-vé történő átalakulásakor

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2021-ben átalakul egyszemélyes kft.-vé. Az egyéni vállalkozó bevétele az átalakulásig (2021. 08. 31.) meghaladta a 300 millió forintot. Az átalakulástól számítva a kft. tervezett bevétele 200 millió forint 2021. december 31-ig. Van-e/lesz-e könyvvizsgálati kötelezettsége a kft.-nek a 2021. és 2022. évre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...hogy két üzleti év átlagában az éves szintre átszámított nettó árbevétel nem haladja meg a 300 millió forintot.Egyéni vállalkozóból átalakulással létrejött kft. esetében véleményünk szerint az előző üzleti évként indokolt számításba venni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.
1
2
3
29