Áttérési különbözettel kapcsolatos teendők

Kérdés: Egy gazdasági társaság 2017. 01. 01-től bejelentkezett a kiva hatálya alá. 2019. 09. 30-ával a kivaalanyisága a 19. § (5) bekezdés d) pontja alapján, átalakulás miatt megszüntetésre került. Ekkor a társaság - a hatályos jogszabályok alapján - 20 M Ft-nyi áttérési különbözetet mutatott ki, melyből 12 M Ft-nyi összeget 2021. 12. 31-ig felhasznált (tehát még 8 M Ft-nyi "áttérési különbözetet" tart nyilván). A társaság 2022. 01. 01-gyel ismét bejelentkezett a kiva hatálya alá. Mi a teendő? Milyen kötelezettségei vannak a társaságnak a még a korábbi kivás időszak alatt keletkezett, fennmaradó 8 M Ft-nyi "áttérésikülönbözet-maradékkal"?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 27. §-a szerint, ha az adózó az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit a Katv. szerint kívánja teljesíteni, akkor - a Katv. 28. §-ában foglalt kivétellel - a Tao-tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Vagyonátértékelés beolvadásos kiválás esetén

Kérdés: A számviteli törvény 137. §-ának (2) bekezdése szerint: "Beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaságnál, kiválás esetében a változatlan társasági formában tovább működő gazdasági társaságnál nem lehet az eszközöket és a kötelezettségeket átértékelni, az (1) bekezdés szerinti vagyonátértékelés nem alkalmazható." Ez azt jelenti, hogy beolvadásos kiválás esetén (hiszen mind a kiinduló, mind a fogadó társaságnál tiltott az átértékelés) nem lehet alkalmazni vagyonátértékelést? Vagy a köztes, valójában létre sem jövő társaság alkalmazhatja?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti kérdező helyesen idézi az Szt. 137. §-ának (2) bekezdését, de rosszul értelmezi azt. Beolvadásos kiválás esetén van egy beolvadó társaság, lennie kell egy beolvasztó társaságnak (ez mindenképpen egy létező társaság!), egy beolvadás után létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Bejelentett részesedés beolvadáskor

Kérdés: Az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. bekezdésének értelmezésében kérnénk a segítségüket.
1. Ha egy anyavállalat két leányvállalata átalakul, akkor az átalakulás után változik-e az anyavállalat által bejelentett részesedés státusza? Tehát az anyavállalat "A" leányvállalata beolvad a "B" leányvállalatába, a továbbiakban a "B" leányvállalat működik tovább. Az anyavállalat a "B" leányának a részesedését jelentette be a szerzéskor, az "A" leányvállalat részesedését nem. Az átalakulás után a "B" leányvállalat addig bejelentett részesedése marad-e bejelentett részesedés, vagy ezen státusza megszűnik az átalakulással?
2. Egy vállalkozásban (továbbiakban "A" vállalkozás) 50-50%-ban tulajdonos két cég. A két tulajdonos legyen "B", illetve "C" vállalkozás. A "B" vállalkozás az "A" cég 50%-os részesedésének megszerzésekor bejelentette a részesedésszerzést. A "C" vállalkozás által tulajdonolt 50%-os "A" vállalkozás részesedése nem bejelentett. A "C" vállalkozásból kiválik "C2" vállalkozás, melynek vagyona az "A" vállalkozás 50%-os tulajdonrésze lesz, majd a "C2" vállalkozás beolvad a "B" vállalkozásba. (Beolvadásos kiválás.) Az átalakulás végeredményeként a "B" vállalkozásé lesz az "A" vállalkozás 100%-a.
Az átalakulással szerzett 50%-os részesedés bejelentett részesedésnek minősül-e a már meglévő bejelentett részesedés alapján? Illetve az átalakulással bejelenthető-e a további részesedésszerzés?
Részlet a válaszából: […] ...4. § 5. pont szerint - többek között - bejelentett részesedésnek minősül a korábban már bejelentett részesedésre vonatkozóan az átalakulás, egyesülés, szétválás során a jogutódban történő részesedésszerzés. E szerint tehát az átalakulás után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Tervezett és végleges vagyonmérleg eltérése

Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4a) bekezdése szerint a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg közötti eltérést hol kell szerepeltetni, tekintettel arra, hogy a Cégbíróság a jegyzett tőke összegét a tervezett nyitómérleg alapján már előre megállapítja? (A két leltárérték nagymértékben eltérhet, a jelentős raktárkészlet és legalább 30 nap miatt.) Mi lesz a saját tőke?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak az egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé történő átalakulásával kapcsolatos törvényi elő­írások nem alapos ismeretére, illetve azok összekeverésére utal. A számviteli előírások alapján nincs nyitómérleg-tervezet és nincs végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. előírása szerint beolvadás esetén csak a beolvadó gazdasági társaság (itt a "B" kft.) szűnik meg, a beolvasztó (átvevő) társaság (itt az "A" kft.) változatlan társasági formában tovább működik. Ennek ellenére a vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Vagyonleltár részletezettsége

Kérdés: Átalakulás során merültek fel kérdések a vagyonleltár részletezettségével kapcsolatosan: Kell-e a jegyzett tőkét részletezni? Ki és mennyit jegyez? Kell-e követelés/kötelezettségek között kimutatott osztalékot részletezni, hogy az kivel szemben áll fenn? Kell-e vevő/szállítói állomány bemutatásánál a partnereken belül részletezni az értéket számla szintjén? Az első kérdésnél felmerült, hogy esetleg személyiségi jogokat sérthet.
Részlet a válaszából: […] ...kell alátámasztani.Mint a válasz elején már írtuk, a fentiek nemcsak az éves beszámoló elkészítése során alkalmazandók, de az átalakulás minden formája esetében is.(Kéziratzárás: 2022. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Növénytermesztő, állattenyésztő egyéni vállalkozó átalakulása

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző, általános szabályok szerinti áfabesorolású egyéni vállalkozó kft.-vé kíván átalakulni. Tevékenységét tekintve növénytermesztést és állattenyésztést is folytat. A kft.-be csak a növénytermesztési tevékenységet szeretné bevinni az átalakulás során. Az eszközeinek (ingatlanok és növendék-állat-készlet) az állattenyésztéshez kapcsolódó részét nem kívánja bevinni a kft.-be, az állattenyésztési tevékenységét őstermelőként kívánja folytatni.
Kérdéseim:
- Megtehető-e, hogy csak a növénytermesztési tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó eszközöket (tárgyi eszközök, készletek) visszük be az átalakulás során létrejövő társaságba?
- A nem bevitt tárgyi eszközök (nem kis értékűek és 3 évnél korábban beszerzettek) és készleten lévő állatállomány után keletkezik-e szja- és áfafizetési kötelezettség, figyelembe véve, hogy a kimaradó tevékenységét őstermelőként tovább kívánja folytatni?
- Az őstermelői tevékenység megkezdése tekintetében milyen időpont a kívánatos? Az átalakulást követő nap, vagy lehet azt megelőző is?
- Milyen adózási következménnyel jár, ha az őstermelés nem jön létre az egyéni vállalkozás átalakulását követő napon?
Részlet a válaszából: […] ...áfabesorolású egyéni vállalkozó kft.-vé kíván átalakulni, és a kft.-be csak a növénytermesztési tevékenységet szeretné bevinni az átalakulás során, az állattenyésztési tevékenységét őstermelőként kívánja folytatni, akkor valószínűleg az lenne a célszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Tagi kölcsönből apportálás bejelentése

Kérdés: Adott egy kft. 42 milliós tagi kölcsönnel hátrasorolt kötelezettségként, és -22 milliós saját tőkével. A saját tőke rendezése miatt a tagi kölcsönből 25 milliót beapportálnak a tulajdonosok. Ezt a jegyzett-tőke-emelést kell majd a K71-es nyomtatványon jelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...útmutató az általános tájékoztatása szerint az Szja-tv. 77/A. § (4) bekezdése alapján: "A belföldi székhelyű társas vállalkozás (átalakulása esetén jogutódja) jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, átalakulását, az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Átalakulás utáni beszámoló

Kérdés: Ha a betéti társaság 2021. október 10-ével átalakult kft.-vé, a 2021. évi beszámoló előző év oszlopában kell-e szerepeltetni a 2020. évi bt. adatait, vagy a bt. 2021. 01. 01. - 2021. 10. 10. időszakra készült beszámolójának adatait?
Részlet a válaszából: […] ...átalakulással a bt.-ből egy új társaság jött létre. Bár a kft. általános jogutódja a bt.-nek, ez nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a beszámolójában a bt. előző évi adatait sajátjaként lehet, illetve kell bemutatni.A kft. mérlegében a nyitóadatok - 2021....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Kiválás vagyonkezelésbe adott kft.-ből

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében egy kft. (a továbbiakban: "A" kft.) 100%-ban berendelésre került a kezelt vagyonba. A vagyonrendelést megelőzően ennek az "A" kft.-nek a vagyonelemei szakértő által értékbecslésre kerültek, hogy meghatározható legyen az "A" kft. vagyonrendeléskori piaci értéke, ami egyúttal a vagyonrendelés szerinti értéke is lett (induló tőke). Az "A" kft. könyveiben szerepel egy 17 millió Ft-os könyv szerinti értékű üzletrész (a továbbiakban: "B" kft.), amelynek szakértő szerinti értéke 600 millió Ft, emellett szerepel még egy ingatlan 4 millió könyv szerinti értékkel, amelynek vagyonrendeléskori piaci értéke 9 millió Ft. Ezeken felül vannak még egyéb vagyonelemek is, amelyek könyv szerinti és piaci értéke is egyaránt 8 millió Ft. Összességében az "A" kft. vagyonrendeléskori piaci értéke az előbbiek alapján 617 millió Ft-ban került meghatározásra. Később, már a vagyonkezelés időszaka alatt az "A" kft.-ből kiválással létrejött egy új társaság (a továbbiakban: "C" kft.). Ez a "C" kft. vitte magával a fentebb említett 17 millió Ft könyv szerinti értékű, de a vagyonrendeléskor 600 millió Ft piaci értékre becsült "B" kft.-ben fennálló részesedést. Mind a kiválás során létrejövő "C" kft., mind pedig a jogelőd társaság ("A" kft.) tulajdonosa 100%-ban a vagyonkezelő társaság. A végleges vagyonmérleg szerint a kiváláskor átértékelési különbözet nem keletkezett, a vagyon könyv szerinti értéke lett megosztva a tovább működő és a kiválással létrejött társaság között. "A" kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, saját tőkéje 33 millió Ft a kiválást megelőzően, míg ezt követően a jegyzett tőkéje 3millió Ft, saját tőkéje viszont 17 millió Ft. A kiválással létrejött "C" kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, míg a saját tőkéje 16 millió forint.
A kezelt vagyon könyveiben, ahol jelenleg csak az "A" kft. szerepel 617 millió Ft értéken, milyen összegben és mivel szemben kell könyvelni az újonnan létrejövő "C" kft.-t, tekintettel a számviteli törvényre? Kérjük, hogy válaszukban hivatkozzanak az alkalmazandó jogszabályi helyekre!
Részlet a válaszából: […] ...az "A" kft.-nél.Mivel a kezelt vagyon elemei tartalmukban hasonlóak az Szt. 35. §-ának (2) bekezdése szerinti saját tőke elemeihez, az átalakuláshoz, kiváláshoz kapcsolódó sajáttőke-megosztás, -átrendezés szabályait indokolt alkalmazni. Az "A" kft. kezelt vagyonából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.
1
2
3
30