Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

158 találat a megadott átalakulás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Nyitó tételek átalakulásnál

Kérdés: A kft. tulajdonosai a társaság zrt.-vé történő átalakulását tervezik. Az átalakulás során a tulajdonosi összetételben nem történik változás, kedvezményezett átalakulás kerül megvalósításra (vagyonátértékelésre nem kerül sor). A társaság tárgyieszköz-állománya mind darabszámban, mind eszközértékben jelentős. Partnereinek száma (szállítói, vevői) szintén jelentős. Az átalakulás során egy új gazdasági társaság jön létre (zrt.), mint általános jogutód. A jogutód társaság induló vagyontárgyai megegyeznek a jogelőd társaság (kft.) záró vagyontárgyaival. Könyvelő-, nyilvántartó rendszerünkben egy új gazdasági társaság (zrt.) létrehozása a nyitó analitikák (különösen a több ezer darab tárgyi eszköz értékcsökkenésének migrációja) jelentős munkával és költséggel valósítható csak meg. Helyes-e az eljárásunk abban az esetben, ha nyilvántartó (könyvelő-) rendszerünkben egy évzáráskor is alkalmazott zárással zárjuk le az átalakulás napjával a kft.-t (mely a végleges vagyonmérleg alapját képezi), majd a nyitást követően ugyanabban a rendszerben folytatjuk a könyvelést (természetesen ügyelve arra, hogy a lekérdezések mind a múltra, mind a jelenre-jövőre vonatkozóan a helyes cégmegnevezést alkalmazzák)? Úgy gondoljuk, ezzel az eljárással jelentős munkát takarítunk meg, és maradéktalanul megfelelünk a törvényi előírásoknak. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszból: […]is, az azt alátámasztó végleges vagyonleltár is az eszközök, a kötelezettségek átalakuláskori értékét tartalmazza.Ez az érték csak egyetlen érték lehet eszközönként-kötelezettségenként. Így a végleges vagyonmérlegbe és az azt alátámasztó végleges vagyonleltárba a tárgyi eszközök esetében sem kerülhet be például két érték (egy korábbi bekerülési érték és mínusz előjellel a már elszámolt értékcsökkenés).A fentiek egyébként abból az általános szabályból következnek, hogy az átalakulással egy új társaság jön létre, és egy új társaságba bevitt eszközöknek is csak egyetlen értéke lehet, a tulajdonosok által elfogadott érték. Így az átalakulás időpontjában elszámolt értékcsökkenés nem lehet, nem értelmezhető!Az átalakulással létrejött társaságnál a végleges vagyonmérleg (végleges vagyonleltár) szerinti tárgyi eszköz egy összegben kimutatott értéke lesz a bruttó érték, és ezen bruttó érték alapján kell az Szt. 52. §-a szerint meghatározni az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés összegét és könyvelni azt.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8682
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Értékpapírok átadása átalakuláskor

Kérdés: Kiválásos-beolvadásos átalakulás keretén belül a forgóeszközök közé sorolt értékpapírok is átkerülnek a beolvadással a másik céghez. Az értékpapírokat nem szeretnék a kiváló társaságnál lejárat előtt visszaváltani, a bank azonban csak ebben az esetben írná át a másik társaság nevére az értékpapírokat. Hogyan kell számviteli szempontból helyesen kezelni ezt az esetet?
Részlet a válaszból: […]könyveibe bekerülhessenek, az lenne, hogy a vagyonmérlegbe a szóban forgó értékpapírok helyett egy másik - hasonló értékű - meglévő eszközt állítsanak be a saját tőke fedezeteként. A kiválásos-beolvadásos átalakulás befejezésekor, a cégjegyzékbe történt bejegyzést követően a kiváló társaság értékesítse a beolvadással létrejövő társaságnak a forgóeszközök közé sorolt értékpapírokat a megállapodás szerinti áron, a beolvadással létrejövő társaság pedig a vagyonmérlegbe beállított - hasonló értékű - meglévő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8404
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Kedvezményezett átalakulás könyvelése, adózása

Kérdés: Adott egy "A" Kft., amiben két tulajdonos volt, "Anya 1" Kft. 60%-kal és "Kisebbségi 1" Kft. 40%-kal. Az "A" Kft.-ből kivált és létrejött egy teljesen új cég, "Leány 1" Kft., amelynek teljes egészében "Kisebbségi 1" Kft. lett a tulajdonosa (100%-ban), ésezáltal a "Kisebbségi 1" Kft. "A" Kft.-ben lévő részesedése megszűnt. A "Kisebbségi 1" Kft. a kiválás során a részesedését arányosan szerezte meg az "A" Kft.-ből (40%-át), tehát arányosan vált ki a "Leány 1" Kft. az "A" Kft.-ből. Az átalakulás kedvezményezett átalakulás volt. "Kisebbségi 1" Kft. könyveiben az "A" Kft.-ben lévő részesedése 4.000.000 forint értékben szerepelt (alapításkori érték), saját tőkéje jelentős volt az "A" Kft.-nek. Akiválással létrejövő "Leány 1" Kft. jegyzett tőkéje 100.000.000 forint lett, az eredménytartaléka 200.000.000 forint, saját tőkéje így összesen 300.000.000 forint. Milyen könyvelési tételek merülnek fel "Kisebbségi 1" Kft.-nél, és milyen összegben? (Tekintve, hogy a korábbi "A" Kft.-ben lévő részesedése megszűnt, és helyette "Leány 1" Kft.-ben lett részesedése.) Van-e bármilyen adóvonzata a "Kisebbségi 1" Kft.-nél, hogy a korábbi részesedésének értéke jelentősen növekedett? (Társasági adó.)
Részlet a válaszból: […]000-4 000 000 = 296 000 000 forint.A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés gy) pontja szerint "Kisebbségi 1" Kft. csökkentheti az adózás előtti eredményét az árfolyamnyereség és a jogelődben lévő részesedés eredeti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó különbözetével. Ha "Kisebbségi 1" Kft. az "A" Kft.-ben lévő részesedésre nem tartott nyilván értékvesztést az átalakuláskor, akkor az adóalap az árfolyamnyereséggel csökkenthető.Később azonban, ha a "Leány 1" Kft.-ben szerzett részesedésre "Kisebbségi 1" Kft. értékvesztést számol el, vagy részben, egészben kivezeti a részesedést a nyilvántartásából, akkor az elszámolt értékvesztéssel, a kivezetéskori könyv szerinti értékkel, de mind a két esetben - legfeljebb a korábban az adóalapból levont és növelésként még figyelembe nem vett összeggel meg kell növelni az adóalapot a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés r) pontja alapján. Nem kell a növelő tételt azonban alkalmazni mindaddig, míg a jogutódban szerzett részesedés újabb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8365
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Közkereseti társaság beolvadása

Kérdés: Az egyik ügyfelem úgy döntött, hogy az ő és a felesége tulajdonában álló közkereseti társaságot beolvasztja a szintén azonos tulajdonosi körrel bíró kft.-jébe. A kkt. kataadózást választott, és bevételi nyilvántartást vezet. Ilyen esetben miként kell eljárni a vagyonmérleg-tervezetek és végleges vagyonmérlegek elkészítése során? A kkt.-nek a fordulónapra készítünk egy mérleget oly módon, mintha áttérne pl. a Tao-tv. hatálya alá? Az erre vonatkozó jogszabályi hely érdekelne. Nem igazán találom az ide vonatkozó paragrafust.
Részlet a válaszból: […]visszatérés szabályait az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése tartalmazza. Ez alapján a kata hatálya alól az Szt. hatálya alá kerülő, bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaságnak - a beolvadás tervezett, illetve tényleges időpontjával - tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie.A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.A nyitó mérleg alapján kell a beolvadó közkereseti társaság vagyonmérleg-tervezetét, illetve végleges vagyonmérlegét elkészíteni, amelyet a nyitó mérleget alátámasztó leltár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8321
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Átalakuláskor közzététel

Kérdés: A bt. 2018-as éve könyvvizsgálatra köteles, árbevétel-túllépés miatt. Kft.-vé való átalakulást határoz el, és a vagyonmérleg-tervezet fordulónapja 2018. 10. 31., a végleges vagyonmérleg fordulónapja 2019. 01. 21. Mikori fordulónapokkal és kinek, mit kell közzétennie, letétbe helyeznie? Jól gondoljuk-e, hogy a bt.-nek a 2018. 12. 31-ével, "átalakulás alatt" toldattal beszámolót kell közzétennie (2018. 01. 01. - 12. 31.), állandó könyvvizsgálóval hitelesítve? 2019. 01. 21-ei fordulónappal "átalakulás alatt" toldattal a vagyonmérleget és vagyonleltárt kizárólag az illetékes cégbírósághoz kell megküldeni, ügyvéd által elektronikusan aláírva "egyéb iratként" vagy a "változásbejegyzési kérelem mellékleteként". Mindezt az átalakulást auditáló könyvvizsgálói jelentéssel. 2019. 01. 21-i fordulónappal a 2019. 01. 01. - 01. 21-i időszakra "átalakulás alatt" toldattal az állandó könyvvizsgálóval hitelesített beszámolót (kiegészítő melléklettel) is közzé kell tenni. Kérem a helyes forgatókönyv bemutatását!
Részlet a válaszból: […]ez a beszámoló az átalakulással megszűnő bt. záró beszámolója.Természetesen a bt.-nek a vagyonmérleg-tervezethez is el kell készítenie az Szt. szerinti éves beszámolóját, amelyet viszont nem kötelező az állandó könyvvizsgálóval auditáltatni (de lehet), mivel az átalakulás során a vagyonmérleg-tervezetet, vagyonleltár-tervezetet kötelező, illetve a végleges vagyonmérleget, a végleges vagyonleltárt indokolt - a kérdés szerinti esetben - független könyvvizsgálóval auditáltatni (az állandó könyvvizsgáló nem auditálhatja).A bt.-nek a számviteli előírások szerint elkészített, 2018. 12. 31-i és 2019. 01. 21-i auditált éves beszámolóját a Cégtörvény 18. §-a alapján az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőségén keresztül kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni.A cég átalakulásának bejegyzése iránti eljárás részletes szabályait a Cégtörvény 57. §-a tartalmazza. Egyértelmű, hogy a változásbejegyzési kérelemre vonatkozó előírások alkalmazásával.A 2013. évi CLXXVI. törvény (amely az átalakulás szabályait tartalmazza) 11. §-ának (2) bekezdése szerint az átalakulással létrejövő jogi személy (tehát a kft. és nem a bt.) bejegyzését követő kilencven napon belül mind a jogelőd jogi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8290
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Kedvezményes átalakulás

Kérdés: Cégátalakulás során próbáljuk megállapítani, hogy az adott átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül-e, vagy sem. Több kollégával is egyeztettünk, sajnos nem jutottunk egyező álláspontra, ezért számítunk a segítségükre az alábbi kérdés megválaszolásában.
"A" társaságba olvadna be "B" és "C" társaság.
"A" társaság tulajdonosai: 25% IJ magánszemély, 12,5% VP magánszemély, 12,5% VPÉ magánszemély, 50% "B" társaság.
"B" társaság tulajdonosai: 66% "C" társaság, 17% IJ magánszemély, 17% IVP magánszemély.
"C" társaság tulajdonosai: 50% IJ magánszemély, 50% VP magánszemély.
Az átalakulást követően "B" és "C" társaságok beolvadnak "A" társaságba, a jogutód társaság tulajdonosai: 50% IJ magánszemély, 38% VP magánszemély, 11% VPÉ magánszemély, 1% IVP magánszemély. Az átalakulás során minden korábbi magánszemély tulajdonos tulajdonban marad, a tulajdonosok számára nem történik pénzbeli kifizetés.
Részlet a válaszból: […]egyesülés keretében a jogutódban részesedést, és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez; ez a feltétel is teljesül ebben az esetben a kérdés szerint.Nem feltétele a kedvezményezett átalakulásnak, hogy a jogelőd(ök) minden tagja a jogutódnak is tagja legyen. Bármely tag dönthet úgy, hogy nem kíván a jogutódban részt venni, illetve új tag is beléphet a jogutódba. Ezen jogügyletek nem befolyásolják az átalakulás (adott esetben az egyesülés) kedvezményezett voltát. Így bár adott esetben C) azért nem szerez részesedést A)-ban, mert megszűnik a beolvadás miatt, de ez nem kizáró[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8277
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Kedvezményezett kiválás feltételei

Kérdés: Kedvezményezett átalakulás témakörben az alábbi kérdés merült fel: Gazdasági társaság átalakulást (kiválást) fontolgat. A kiválás gazdasági indoka a befektetések leválasztása a termelőtevékenységről kockázatmegosztás érdekében. A változatlan formában tovább működő gazdasági társaság és a kiválással létrejövő gazdasági társaság tulajdonosi szerkezete azonos (két belföldi magánszemély). A kiválással létrejövő gazdasági társaság vagyona csak befektetett pénzügyi eszközökből áll, illetve a teljes vagyon 10%-át meg nem haladó mértékben bankszámlapénzből. A vagyon forrása saját tőke, illetve eredménytartalék. A befektetések között vannak jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező társaságokban lévő részesedések is. Az átalakulás során a vagyonelemek átértékelését nem tervezik. Van-e (lehet-e) akadálya annak, hogy ezt a kiválást kedvezményezett, így illeték- és adómentes átalakulásnak tekintsük?
Részlet a válaszból: […]hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, a leírtak alapján ez nem ítélhető meg, mivel az nem szerepel a kérdésben, hogy kap-e valamelyik tulajdonos készpénzt, és ha igen, az nem több az együttes névérték 10 százalékánál (nem a jogutódban van ugyanis korlátozva a készpénz, hanem a tagok részére a részesedés mellett adható juttatásnál);- a jogelőd tagjai, részvényesei - egymáshoz viszonyítva - arányos részesedést szereznek a jogutó(dok)ban, ami azt jelenti - példával illusztrálva -, hogy ha két tag válik ki egy társaságból, és e két tag részesedése a jogelődben egymáshoz viszonyítva 1:1 (például 50-50 százalék) volt, akkor ahhoz, hogy az átalakulás kedvezményezett legyen (a kiválással létrejött társaságban is 50-50 százalék kell,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8263

8. találat: Beolvadásos kiválás

Kérdés: A kérdés egy társaság átalakulásával kapcsolatos. A társaságban, 50-50 százalékban két magánszemély a tulajdonos. Az átalakulás nem kedvezményezett beolvadásos kiválás lesz oly módon, hogy a kiváló tag az eredeti társaság vagyonának egy részével egy már működő társasághoz mint jogutódhoz csatlakozik. A tagok megállapodhatnak-e a vagyonmegosztásban a törzstőkétől eltérő arányú vagyonról? Értelmezésünk szerint a jogelőd társaságnál az átadott vagyon után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az átalakulás könyv szerinti értéken történne, így a Tao-ban az átadott tárgyi eszközöknél keletkezhet különbözet. Az átalakulás során egy ingatlan is átadásra kerül, ott - mivel az átalakulás nem kedvezményezett - illetékfizetési kötelezettség merül fel a jogutódnál. Helyes ez az értelmezés? A kérdéses kiválás keletkeztet-e a kiváló vagy a maradó magánszemélynél szja- vagy egyéb adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszból: […]kedvezményezett átalakulásnak, akkor a jogelődnek - könyv szerinti értéken történő kiválás esetén - a tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti értéke és számított nyilvántartási értéke különbözetével kell a Tao-tv 16. § (2) bekezdés a) pontja alapján módosítani az adózás előtti eredményt.Ha a szervezeti változás során a jogutód ingatlant is átvesz, akkor az Itv. 18. § (1) bekezdése szerint visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie.A jogügylet során a kiválással létrejött társaság tagja a beolvadásos kiválással létrejött jogutódban értékpapír formában szerez részesedést. E részesedés megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdése szerint jövedelem. Az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés c) pontja alapján azonban nem minősül bevételnek (azaz ekkor nem merül fel adófizetési kötelezettség) szétváló társas vállalkozás tagjaként a társas vállalkozás jogutódjában szerzett részesedés. Ebből következően a későbbiekben a jogutódban szerzett részesedés értékesítésekor az árfolyamnyereség vagy vállalkozásból történő vagyonkivonáskor a vállalkozásból kivont jövedelem megállapításakor szerzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8260
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Részesedéssel kapcsolatos elszámolás - kiválás

Kérdés: Ügyfelünk tulajdonosa egy leányvállalatnak, amelyből egy másik társaság ("K" Zrt.) kiválik. A leányvállalat kiváláshoz előkészített végleges vagyonmérlegében az ügyfelünkre jutó saját tőke értéke jelentősen meghaladja a leányvállalatban lévő részesedés könyv szerinti értékét. A leányvállalat a számviteli törvény szerint megszűnt társaságnak minősül?
Részlet a válaszból: […]és főkönyvi nyilvántartásait lezárnia, azokat folyamatosan kell vezetnie, nem lehet az eszközeit és a kötelezettségeit átértékelnie, a végleges vagyonmérleg szerepe - ez esetben - a vagyonmérleg-tervezetben kimutatott saját tőke meglétének dokumentálása.Hogyan változik, változik-e az előbbiek figyelembevétele mellett a leányvállalat tulajdonosánál a részesedés értéke?A leányvállalat - mint átalakuló (szétváló) gazdasági társaság - végleges vagyonmérlegét kiválás esetén a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott módon meg kell bontani:- a kiválással létrejövő, valamint- a változatlan társasági formában tovább működőgazdasági társaság vagyonmérlegére. Ennek a megbontásnak ki kell terjednie az eszközökre is, a forrásokra is (ez utóbbin belül a saját tőkére és annak elemeire is).A végleges vagyonmérlegben tehát a leányvállalat eredeti jegyzett tőkéje is megosztásra kerül, és így ismert az a jegyzett-tőke-összeg, amely a leányvállalattól a "K" Zrt.-hez kerül. (Ha ettől eltérő jegyzett tőkét állapítanak meg, az átalakulással egyidejűleg végrehajtott tőkeemelésnek, illetve tőkeleszállításnak tekintendő, az átalakulás során külön kezelendő!)A "K" Zrt.-hez kerülő - előbbiek szerinti - jegyzett tőke és a rá jutó saját tőke a "K" Zrt. végleges vagyonmérlege alapján egyértelműen meghatározható. A leányvállalat tulajdonosának megszűnt az a leányvállalati részesedése, amely részesedésrész a "K" Zrt.-hez került a vagyon végleges megosztásakor, és így megállapítható az is, hogy a "K" Zrt.-nek a leányvállalattól kapott sajáttőke-összege milyen értéket képvisel. A tulajdonos ezt követően:- az Szt. 85. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján részesedésekből származó ráfordításként számolja el a leányvállalatban lévő - a kiválás miatt - megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti értékének és a kiválással létrejött gazdasági társaságban szerzett, a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8255

10. találat: Átalakulás után a jogelőd ellenőrzése

Kérdés: Az átalakulás után a kft.-nél a jogelőd betéti társasági időszakot ellenőrizték, és jelentős összegű hibákat tártak fel, amelyek a kft. nyitó adatait is érintik. Mi a helyes eljárás ez esetben a kft.-nél?
Részlet a válaszból: […]kérdéshez kapcsolódóan az következik, hogy a kft.-nél a jogelőd betéti társaság ellenőrzése során feltárt hibákat, hibahatásokat úgy kell kezelni, elszámolni, mintha azok a "saját hibái" lettek volna. A "betéti társasági időszak" ellenőrzése során feltárt hibákat, hibahatásokat tehát a kft.-nél elkülönítetten - mint az ellenőrzés megállapításait - könyvelni kell, évenként külön-külön, és ha azok összesenjében jelentős összegű hibának számítanak, akkor a mérleg, illetve az eredménykimutatás középső oszlopában kell azokat bemutatni, a kiegészítő mellékletben pedig évenként részletezni.Nyilvánvaló, hogy a "betéti társasági időszak" feltárt hibái a kft. nyitó mérlegének adatait is érintik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyitó adatokat meg kell változtatni. Az általános jogutódlásból következően formailag nem a nyitó adatok módosulnak, azok változatlanok maradnak, a nyitó adatokat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8190
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést