Göngyölegdíjak devizában

Kérdés:

Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.

Részlet a válaszából: […] A betétdíjas göngyölegekre az a jellemző, hogy az árut, a terméket megvédje a külső károkozástól az eladótól a vevőig történő szállítás során. Ha ezen feladatát teljesítette, az árut, a terméket például kirakták belőle, akkor vissza kell juttatni az eladóhoz. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Súlyozott beszerzési ár helyett FIFO-módszer

Kérdés: Készleteinknél alapesetben a súlyozott beszerzési árat tekintjük nyilvántartási értéknek. Egyik eszközcsoportunk esetében azonban a folyamatosan változó piaci helyzet indokolná a FIFO-módszer alkalmazását. Lehetséges-e készletcsoportonként más-más értékelési elvet alkalmazni, ha azt a számviteli politikában szabályozzuk? Jelen esetben azt mondjuk, hogy a raktári anyagkészletet alapesetben súlyozott átlagáron tartjuk nyilván, viszont ennél az egy külön, kézzel nyilvántartott készletcsoportnál a FIFO-módszert alkalmaznánk, annak a kockázatnak a tudatában, hogy a FIFO-módszer alkalmazásának hátrányai is lehetnek.
Részlet a válaszából: […] A vásárolt készletek bekerülési értékét az Szt. 47-50. §-ai szerinti tételek figyelembevételével kell meghatározni. Ez igaz súlyozott beszerzési átlagár alkalmazásakor is és a FIFO-módszernél is. A számviteli előírások nem zárják ki a különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Átlagár alkalmazása

Kérdés: Vásároltunk 14 db tenyészkant EU-tagországból. A számlán 13 db 1800 euró/db egységáron, 1 db 0 euró/db értéken, ajándékként szerepel. Hogyan kerül könyvelésre, milyen értéken aktiváljuk?
Részlet a válaszából: […] A válasz annak függvényében más és más lehet, hogy atársaság milyen nyilvántartást vezet a tenyészállatokról.Amennyiben egyedi (minden tenyészkanról külön-külön)nyilvántartást vezet, akkor a 13 db tenyészkan egyedi bekerülési értékébe aszállítónak fizetendő 1800...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Részesedéseknél átlagár alkalmazása

Kérdés: A kft. tulajdoni részesedést jelentő egyik befektetésének egy részét névértéken, nagyobb részét a névérték 10 százalékán vásárolta meg. Ezen befektetések kivezetésekor alkalmazható-e átlagár? Ha igen, akkor az így elszámolt eredmény adóköteles-e, illetve van-e lehetőség az adóalap módosítására?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 62. §-ának (1) bekezdése ad arra lehetőséget, hogy csoportos nyilvántartás esetén a tulajdoni részesedést jelentő befektetések bekerülési értéke a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár legyen. Ennek az a feltétele, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Átlagárfolyam alkalmazása

Kérdés: Mit jelent az átlagárfolyam alkalmazása a könyvelésben? A devizavételi és -eladási árfolyam átlaga, vagy esetleg ezt a későbbiekben korrigálni kell?
Részlet a válaszából: […] A 2001-től hatályos Szt. 60. §-a sajátosan alkalmazza a deviza átlagárfolyamát. A 60. § (4) bekezdése szerint a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.