Mikrogazdálkodói beszámolónál az árfolyam használata

Kérdés: A 398/2012. Korm. rendelet alábbi előírásának értelmezéséhez kérem segítségüket. "A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges, akkor átlagárfolyamon." Ezek szerint a csökkenés nem könyvelhető a FIFO módszer alapján? Ha a vevő kiegyenlítését a bankból a vevő könyv szerinti értéken kell könyvelni, akkor a bankszámlán keletkezik árfolyam-differencia? A bankköltséget is napi árfolyamon kell könyvelni? Eddig a vevőn napi árfolyamon könyveltem, és a vevőn volt árfolyam-különbözet, a szállító kiegyenlítését pedig könyv szerinti értéken, a bankból FIFO módszerrel könyveltem.
Részlet a válaszából: […] ...valuta, a devizaszámlán lévő deviza felhasználását, csökkenését is könyv szerinti árfolyamon, illetve ha ez nem lehetséges, akkor átlagárfolyamon kell elszámolni, a FIFO módszert a Korm. rendelet nem említi. Mikor tekinthető a valutakészlet, a devizakészlet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Mikrogazdálkodói beszámoló, devizaszámla-csökkenés

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén a bekerülő devizaösszeget az MNB teljesítés napján érvényes árfolyamán könyveljük, illetve vásárlás esetén amennyiért vettük. A csökkenések könyvelésének szabálya azonban nem egyértelmű. [A kérdező idézi a 398/2012. Korm. rendelet 11. §-ának (6) bekezdését.] Mit jelent a könyv szerinti árfolyam? Ha a FIFO szerint könyvelek, helyesen járok el?
Részlet a válaszából: […] ...célszerű élni a Korm. rendelet adta lehetőséggel: "abban az esetben, ha az egyedi értékelés nem lehetséges, akkor a csökkenéseket átlagárfolyamon kell elszámolni." Az átlagárfolyam használata azt jelenti, hogy minden beszerzéskor meglévő deviza árfolyamát és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Kezelési költség a valuta eladásakor

Kérdés: A cég a különböző valutáit forintra váltja vissza. A valutaváltó bizonylaton szerepelnek az árfolyamok és külön sorban a kezelési költség. A valuta a könyvekből átlagárfolyam alapján kerül ki. Ha nincs kezelési költség, akkor az átlagárfolyam és a kapott forintérték között keletkezik a váltásból származó árfolyam-különbözet. Ezt az árfolyam-különbözetet torzíthatja az esetleges kezelési költség. A valutaváltó által feltüntetett kezelési költség lehet-e valós tartalma alapján a váltásból származó árfolyam-különbözet része? Vagy a kezelési költséget le kell könyvelni, és ilyen módon ezzel az összeggel módosul a váltás árfolyam-különbözete?
Részlet a válaszából: […] ...vételi árfolyamon számított értéket) kell pénztári bevételként könyvelni (T 381 – K 389), a valutát pedig – jellemzően – átlagárfolyamon kell kivezetni (T 389 – K 382). A 389. számlán mutatkozó egyenleget árfolyam-különbözetként kell a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra – árfolyam

Kérdés: A kft.-nek CHF-alapú ingatlan pénzügyi lízingje van. Szeretne áttérni a mikrogazdálkodói beszámolókészítésre. A fennálló kötelezettsége áttérés előtt a választott pénzintézet december 31-i átlagárfolyamán számított forintösszeget mutatja. Az áttérést követően milyen feladat keletkezik e kötelezettséggel kapcsolatban a 398/2012. Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének f) pontja alapján? Mikrogazdálkodói könyvvezetés esetén a lízingbe adó havi fizetési értesítőin Ft-ban kimutatott tőketörlesztést és árfolyam-különbözetet továbbra is át kell számítani? Mi lesz a viszonyítási árfolyam?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján úgy tűnik, hogy a CHF-alapú pénzügyi lízing törlesztésekor nem a hatályos elő­írások szerint jártak el.A CHF-alapú pénzügyi lízinggel kapcsolatos, a lízingbe adóval szembeni kötelezettség számlához kapcsolódó analitikus nyilvántartásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Valutapénztárból történő valutaváltás

Kérdés: A valutapénztárból történő valutaváltáskor a valutapénztárban a pénzeszköz csökkenését – a számviteli politika alapján – az átlagárfolyamon kell könyvelni, míg a forintpénztárban a váltáskori árfolyam alapján számított forint kerül bevételezésre. Az átvezetési számlán keletkező különbözet árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az értékesítésre kerülő valutát a cég számviteli politikájában rögzített devizaárfolyamon (ez lehet az adott deviza átlagárfolyama is) kell a valutapénztárból kivezetni az átvezetési számlára (T 389 – K 382). Az értékesített valutáért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
Részlet a válaszából: […] ...történő kiadásakor: T 3613 – K 3821, helyesen a kiadáskor érvényes választott devizaárfolyamon és nem a valutapénztár átlagárfolyamán, emiatt a 3821. számlán árfolyam-különbözet keletkezhet [itt azonban meg kell jegyezni, az Szt. 2012. 01. 01-től...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A munkavállaló napidíjelőleget kap euróban a valutapénztárból, illetve – ha szükséges – külön ellátmányt a költségei fedezetére. Hazaérkezéskor a kiadott teljes előleget visszavételezzük, és a tényleges napidíjat számfejtjük, elszámoljuk a számlákat. Ezeket milyen árfolyamon kell elszámolni? Pénztárunkban a kiadásokat átlagárfolyamon könyveljük, a bevételeket az MNB-árfolyamon, illetve a kiküldetés napidíját az előző hónap 15-i árfolyamával.
Részlet a válaszából: […] A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelménye, hogy a gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatai a könyvviteli nyilvántartásokban a valóságnak megfelelően, pénz­eszközök esetén a pénzmozgással egyidejűleg rögzítésre kerüljenek. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Devizaszámlák közötti átvezetés

Kérdés: Azonos pénznemben nyitott bankszámlák közötti átvezetésnél kell-e számolni árfolyam-különbözetet? Van 2 eurós bankszámlánk ugyanannál a banknál. Egyikről utalunk X összeget átlagárfolyamon a másik számlára. A számviteli politikánk szerint a kimenő tételt átlagárfolyamon, a bejövőt az érvényes MNB-árfolyamon könyveljük, de vannak kivételek, amikor egyedi árfolyamot használunk (konverziós vétel-eladás). Ugyanazon bank két számlája közötti átutalásnál, amelyikre a pénz érkezett, megtartottam az átlagárfolyamot. Van, aki szerint ezt is MNB-árfolyamon és árfolyam-különbözettel kell könyvelni. Mikor járok el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...átvezetéssel nem változikmeg a deviza-betétszámla devizaösszege. A devizaszámlán lévő deviza csökkenését az Szt. szerint islehet átlagárfolyamon elszámolni. Így ha csökken az egyik eurós számladevizaösszege a másik eurós számlára történő átutalással, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Eltérő mérleg-fordulónapi devizaárfolyam

Kérdés: Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.
Részlet a válaszából: […] ...héten belül kiugróan magas lett, majdnem sokkal ezután jelentősen csökkent. A december 31-i devizaárfolyamoktóleltérően a kérdező az átlagárfolyam használatával számolna. Az átlagszámításnálazonban vitatható, hogy milyen időszak adatait átlagoljuk. Jelen esetben a2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Lekötött deviza árfolyama

Kérdés: A társaság a devizaszámláján a bekerülő devizát MNB-árfolyamon, a csökkenést pedig átlag­árfolyamon tartja nyilván. A 2458. válaszuk szerint, ha lekötés történik, a lekötéskori forintértéken kell a devizát visszavezetni, azaz – esetünkben – a lekötéskori átlagárfolyamon. Ha a teljes devizaösszeg lekötésre kerül (például egy évre), és nulla lesz a devizaszámla egyenlege, hogyan kell számítani az átlagárfolyamot? Az új bekerülések miatt az első csökkenés is MNB-árfolyamon történik? Vagy valamilyen módon hozzá kell számítani a lekötött devizaállományt? A lekötés visszavezetésekor pedig ismét torzul az átlagárfolyam?
Részlet a válaszából: […] ...az egyenlege nulla lesz,akkor az erre a devizaszámlára befolyó első befizetést a befizetéskoriMNB-árfolyamon kell nyilvántartani. Átlagárfolyammal csak a következőbefizetést követően lehet számolni, és minden devizában történt befizetéstkövetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.